A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is. Egyes nyelvészek szerint főleg szóbeli produktum értendő alatta.Crystal 2008, 148. o. Mások különböző típusú szövegek összefoglaló fogalmának tekintik,Bussmann 1998, 320. o. melyek között úgy írott, mint szóbeli produktumok vannak.Bussmann 1998, 1187. o.Dubois 2005, 482. o.Tolcsvai Nagy 2006.Hangay 2007. Olyan meghatározás is található, hogy a diskurzus a beszélő által produkált szöveg.Constantinescu-Dobridor 1998, discurs szócikk.

A retorikában

A retorikában (szónoklattanban) a diskurzus (szónoklat) a szónok által kibocsátott, olyan mondatok pontos szabályok szerint szerkesztett sorozata, amelynek célja a hallgatók meggyőzése vagy meghatása. Típusa szerint van megítélő (helytelenítő vagy dicsérő), késztető (tanácsoló vagy lemondásra felszólító) és jogi (védő vagy vádoló) szónoklat. Azon körülmény szerint, amelyben elhangzik, lehet szó prédikációról, védőbeszédről, vádbeszédről, megemlékezésről stb.Dubois 2005, 150. o.

A nyelvészetben

A nyelvészet kiterjesztette a diskurzus fogalmát egyetlen nyelvhasználó akármilyen szóbeli vagy írott produktumára, de egyes szerzők hozzásorolják a dialógust (párbeszédet) és a polilógust (több mint két beszélő társalgását) is.Például Tolcsvai Nagy 2006.

Arról, amit diskurzusnak vagy szövegnek neveznek – ugyanazt értve alatta –, több, nem összeegyező nézet van, következésképpen több meghatározása létezik. Ezek közül néhány a következő: A szöveg „közlési aktus nyelvi kifejezése, mely egyénileg meghatározott (a) olyan kommunikációs szándék belső pragmatikai kritériumai szerint, amely helyzetspecifikus, és megfelelő elvárásra talál a hallgató részéről, valamint (b) olyan belső szövegi elemek szerint, mint határok jelei, nyelvtani kohézió (összetartás), főtéma és tartalmi koherencia (összefüggés) (makrostruktúra, témakifejtés). Ezeken kívül a szöveghez tartoznak nyelven kívüli jelek is, mint amilyen a taglejtés”. A diskurzus „olyan magatartási egység, melynek elmélet előtti státusza van a nyelvészetben: olyan megnyilatkozások készlete, amely akármilyen felismerhető beszédeseményt képez (anélkül, hogy utalás történne nyelvészeti szerkesztettségére, ha van ilyen), például társalgás, vicc, prédikáció, interjú”. A diskurzus „a mondatsorok összeláncolási szabályai szempontjából tekintett, egyetlen mondatnál kiterjedtebb megnyilatkozás”. „A szöveg a kommunikáció két feltűnő megszakítása között elhelyezkedő nyelvi jelek rendezett sora.”Uriel Weinreich, idézi Hangay 2007, 523. o. „A szöveg az a legnagyobb funkcionális egység, amely a nyelvi kommunikáció szerkezeti kerete. Ebbe szerveződhetnek a mondatok mint legkisebb kommunikációs egységek […].”Balázs 1985, 9. o., idézi Hangay 2007, 523. o. „A szöveg […] "n" számú mondat strukturált pragmatikai, szemiotikai, stilisztikai egysége, egésze […].”Hangay 2007, 524. o. „A szöveg […] szerkezettel és belső összetartó erővel rendelkező nyelvi produktum, amely szituációs és intertextuális viszonyaiban kapja meg tényleges jellemzőit.”Tolcsvai Nagy 2006, 108. o. A diskurzus „olyan szöveg, amely elégségesen teljes egységet alkot, és amelyet erős összetartás jellemez; egyetlen beszélő egymást követő, üzenetet képező megnyilvánulásaira korlátozódik”.

A továbbiakban csak a „diskurzus” terminust használjuk mint olyat, amely a „szöveg” terminust is magában foglalja.

A diskurzus koherenciája

A diskurzus nyelvi és nem nyelvi elemei között a koherenciáját biztosító kapcsolatok vannak.Tolcsvai Nagy 2006, 113–122. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat. A koherencia egyrészt szerkezeti jellegű, a diskurzus különböző szintjei közötti kapcsolatok eredménye, másrészt folyamat jellegű, amennyiben a szöveg létrehozásában és megértésében nyilvánul meg. A diskurzus szerkezetében három szint különböztethető meg: mikroszint, mezoszint és makroszint.

A diskurzus mikroszintje

A diskurzus szerkezetének alsó szintjéhez tartozó kapcsolatok típusainak egyike szomszédos vagy egymáshoz közel álló mondatok között jön létre olyan nyelvi elemek révén, mint: anaforikus elemek, amelyek egy bizonyos mondatban vannak, és az előző mondatban található valakire/valamire utalnak vissza, például: névmások, igék, határozószók: He did that there ’Ő ezt ott tette’, amely mondatban mindegyik szó olyan őt megelőző lehetséges mondat elemeire utal, mint John painted this picture in Bermuda ’John ezt a képet Bermudában festette’;Crystal 2008, 25. o. a határozott névelő: Tegnap hárman kértek szállást a fogadóban. A vendégek két napig maradtak; toldalékok: Péter bejött a szobába. Leült, és olvasni kezdte az újságot. Mari is eljött. A barátja azonban otthon maradt (A -t rag és a -ja birtokos személyjel Péterre, az előző mondat alanyára utal.); megismételt vagy szinonimájával helyettesített elem: A szomszédék a bejárat elé állították kocsijukat. A kocsi/jármű még egy hét múlva is ott volt; kataforikus elemek, amelyek egy bizonyos mondatban vannak, és a következő mondatban található valakire/valamire utalnak előre, például: I said this/the following: … ’Ezt/A következőket mondtam: ...’, Here is the 9 o’clock news ’A 9 órás hírek következnek’,Crystal 2008, p. 68. Ezt kóstold meg! Ilyen jó halászlét még nem ettél.

A mikroszerkezeti kapcsolatoknak egy másik típusa a diskurzus tartalma és a közlési helyzet (a helyzeti kontextus) között keletkezik, ami a diskurzuson kívüli. Ezeket a kapcsolatokat ún. deiktikus elemek biztosítják, amelyek a beszélőnek, az üzenet címzettjének személyére vagy harmadik személyre, helyre, időre, modalitásra, minőségre vonatkoznak. A deiktikus elemek lehetnek személyes és mutató névmások, hely- és időhatározószók, igeidők. Például az I am hungry ’Éhes vagyok’ mondatban a személyes névmás azt jelzi, hogy a beszélőről van szó, az It’s muggy here ’Fülledtség van itt’ mondatban a határozószó azt, hogy a beszélő arról a helyről beszél, ahol éppen van, a There’s a full moon today ’Ma telihold van’ mondatban a határozószó azt, hogy a megállapítás arra a napra vonatkozik, amelyen a beszélő szól.Bussmann 1998, 286. o. Legtöbbször a deiktikus névmások egyben anaforikusak vagy kataforikusak is. Ugyanakkor a szóbeli diskurzusban a deiktikus elem nyelven kívüli is lehet, például egy taglejtés.Dubois 2005, 133. o.

Olyan deiktikus elemek is vannak, amelyek a diskurzuson belülre utalnak, például: Föntebb már esett szó arról, hogy…

A mikroszerkezeti kapcsolatok megismétlődhetnek egyazon diskurzuson belül. Például történetelbeszélésben megismétlődnek a történetelbeszélő személyére (első személy, ha ő a történetelbeszélő), a szereplők személyére (3. személy), a történések időpontjára (múlt igeidők) való utalások. Ezek a kapcsolatok hálózatot képeznek a diskurzuson belül, amely hozzájárul annak koherenciájához.

A diskurzus mezoszintje

A diskurzusban vannak olyan kapcsolatok is, amelyek nem két elemi egység egyszerű viszonyát jelzik, hanem nagyobb diskurzusegységek összetettebb viszonyát. Mezoszinten a diskurzuselem hatóköre közepes méretű tartományra, néhány mondatra vagy egy-egy bekezdésre (írásban), illetve néhány fordulóból álló párbeszédegységre terjed ki.

Az egyik mezoszintű kapcsolattípust például a mondat topik–predikátum szerkezetének egyik tagjának megismétlése valósítja meg. Példák: / Slavko vidi Olgu. Olgu vidimo i mi ’Slavko látja Olgát. Olgát látjuk mi is’. Az első mondat topikja Slavko (a címzett által már ismert információ), predikátuma pedig vidi Olgu (a címzett számára új információ). Az első mondat predikátumának főrésze (Olgu) a következő mondat topikjává válik.Browne – Alt 2004, 60. o. Holnap az idő vagy esős lesz, vagy napsütéses. Ha esik, itthon maradunk. Ha süt a nap, elmegyünk kirándulni. Az első mondat predikátumának két fontos része van: esős és napsütéses. Az első a második mondat topikjává válik, a második pedig a harmadik mondat topikjává.

Különböző módon kapcsolódva össze, a topikok és a predikátumok tematikus progressziót (előrehaladást) valósítanak meg a diskurzusban.

Egy másik fajtája a mezoszintű kapcsolatoknak az összetett mondatban lehetséges mellérendeléssel analóg; ugyanazokkal a viszonytípusokkal, de független szomszédos mondatok között jön létre. A kapcsolatos viszony két mondat egyszerű egymás utáni következésével valósul meg, amikor történések sorát fejezik ki: Péter bejött a szobába. Leült, és olvasni kezdte az újságot.

A mellérendelés bizonyos szavak és szócsoportok révén is létrejön, amelyeket egyes szerzők „kapcsolatjelzőknek” (franciául marqueurs de relation) neveznek. Ezek az ún. konnektorok nagyobb osztályához tartoznak, amely az egyszerű és az összetett mondaton belül működő kötőszókat is tartalmazza, valamint egyéb olyan szavakat, amelyek tagmondatokat vezetnek be.Chartrand et al. 1999. Kapcsolatjelzőkkel megvalósuló mellérendelő viszonyok a következők: ellentétes viszony: Michel est d’accord avec le projet. Par contre, il refuse de travailler avec cette équipe ’Michel egyetért a tervvel. Azonban nem hajlandó ezzel a csapattal dolgozni’;BDL, Les coordonnants (Mellérendelők) oldal. választó viszony: Tout le monde a une métaphysique. Patente, latente. Je l’ai assez dit. Ou alors on n’existe pas. ’Mindannyiunknak van metafizikája. Nyilvános vagy rejtett. Elégszer mondtam már. Vagy ha nincs, akkor nem létezünk.’ (Charles Péguy);Grevisse – Goosse 2007, 124. o. következtető viszony: There has been no rainfall for some time. The ground is therefore very dry. ’Egy ideje nem esett az eső. Ezért a talaj nagyon száraz.’Eastwood 1994, 326. o. magyarázó viszony: Tavasszal alaposan fel kell újítani a töltéseket. Az őszi árvizek ugyanis megrongálták a gátakat a folyó igen hosszú szakaszán.

Egyéb viszonyokat is kifejeznek kapcsolatjelzők :Chartrand et al. 1999, 46–58. o. hozzáadás: Internet est une source inépuisable d’informations. De plus, c’est un remarquable outil de communication. ’Az internet kimeríthetetlen információforrás. Ráadásul kitűnő kommunikációs eszköz.’; felsorolás: Internet est une source d’informations facilement accessible. Premièrement, de plus en plus de gens sont « branchés » au bureau ou à la maison. Deuxièmement, ces dernières années, une multitude de cafés Internet ont vu le jour, partout dans le monde. ’Az internet könnyen elérhető információforrás. Elsősorban egyre több ember kapcsolódik rá irodájában vagy otthon. Másodsorban az utóbbi években internet kávézók sokasága jelent meg mindenütt a világban.’; engedmény: La Toile est un outil de communication d’une rare efficacité. Bien sûr, il arrive parfois que le réseau soit débordé […] ’A világháló különös hatékonyságú kommunikációs eszköz. Persze előfordul, hogy a hálózat túlterhelt […].’; összefoglalás: Bien qu’Internet soit perfectible et que la qualité des informations qu’on y retrouve laisse parfois à désirer, de plus en plus de gens […] en découvrent les multiples possibilités. En somme, l’inforoute demeure un merveilleux outil d’information et de communication. ’Bár az internet tökéletesíthető, és a rajta található információk minősége olykor kívánnivalót hagy maga után, egyre több ember […] fedezi fel számos lehetőségét. Mindent összevetve az információs sztráda csodálatos információs és kommunikációs eszköz.’; időbeli helyezkedés: En 2001, 46 % des Québécois naviguaient dans Internet mensuellement. On peut maintenant présumer que la moitié des Québécois visitent la Toile fréquemment. ’2001-ben a québeciek 46%-a böngészett az interneten havonta. Jelenleg feltételezhető, hogy a québec-iek fele gyakran látogatja a világhálót.’

Ezeken kívül is vannak kapcsolatjelzők által kifejezett viszonyok, például Čirgić 2010 szerint:Čirgić 2010, 329–330. o. (montenegrói grammatika).

térbeli helyezkedés: Ušli su u jednu sobicu na kraju hodnika. Onđe nije bilo ničega. ’Bementek egy szobácskába a folyosó végén. Ott nem volt semmi.’;