Események Határozott dátumú események április 9. – Bakócz Tamás esztergomi érsek Rómából Budára érkezve meghirdeti a keresztes hadjáratot. [Dózsa-féle parasztháború] április 16. – Frangepán Gergely kalocsai érsek kihirdeti egyházmegyéjében a keresztes hadjáratot. április 24. – Bakócz Tamás a keresztes sereg vezérévé Dózsa Györgyöt nevezi ki. [Dózsa] május 9–10. – A pesti keresztesek túlnyomó többsége Dózsa vezetésével, a haditerveknek megfelelően elindul délkelet felé. (Cegléd, Tiszavarsány, Mezőtúr, Békés és Gyula érintésével május végére eljutnak Nagylakig.) május 15. – Bakócz Tamás – a földesurak és jobbágyaik között kialakult forrongásokról értesülve – leállítja a toborzást. (Parancsának Dózsa nem engedelmeskedett, és tovább vonult déli irányba.) május 18. – Dózsa György Cegléden kiáltványt ad ki, melyben felkelésre szólítja a magyarországi jobbágyságot. május 23. – Báthori István temesi ispán nemesi hadai rajtaütnek a Maroson átkelő parasztsereg előőrsein, és megsemmisítő vereséget mérnek rájuk. május 24. Éjjel Dózsa rágyújtatja a nagylaki várat a győzelmüket ünneplő urakra; az elfogott Csáky Miklós csanádi püspököt és több nemesurat karóba húzat, másokat keresztre feszíttetett. Bakócz újabb rendeletet ad ki, ezúttal már az egész hadjárat leállításáról és a sereg feloszlatásáról. június 6. – A parasztsereg elfoglalja Lippát. június 11. – A parasztsereg beveszi Solymos várát. július 15. – Szapolyai János Temesvár alatt megveri a várat ostromló parasztsereget, Dózsa Györgyöt és társait elfogják. augusztus 15. – II. Ulászló magyar király a – Csáky Miklós halálával megüresedett – csanádi püspökség élére Csaholy Ferencet nevezi ki. augusztus 23. – A csáldiráni csata, melyben az oszmán törökök döntő győzelmet aratnak a perzsa Szafavidák felett. október 18.–november 19. – A magyar országgyűlésen törvénybe iktatják a jobbágyság röghöz kötését. november 19. – II. Ulászló magyar király jóváhagyja Werbőczy István Hármas-könyvét, de nem hirdeti ki, így ez nem lép hatályba.
Határozatlan dátumú események március – XII. Lajos francia király békét köt I. Miksa német-római császárral. július – Anglia és Franciaország békét kötnek. az év folyamán Albrecht Dürer elkészíti híres „Melankólia I” metszetét. X. Leó pápa az addig független apátságokból létrehozza a magyar bencés kongregációt a pannonhalmi főapát vezetése alatt. Az oszmán hadak sikertelenül ostromolják Knint.
Az év témái 1514 a tudományban 1514 az irodalomban
Születések március 8. – Amago Haruhisa japán szamuráj és hadúr († 1562) március 22. – Lorenzaccio de’ Medici, a Medici-család tagja († 1548) május 28. – Simazu Takahisa japán szamuráj és hadúr († 1571) december 31. – Andreas Vesalius németalföldi orvos, anatómus († 1564)
Halálozások január 9. – Anna angol hercegnő és francia királyné (* 1477) július 20. – Dózsa György, az 1514-es parasztfelkelés vezére (* 1470) Dózsa Gergely parasztvezér Lőrinc pap parasztvezér
Európai időjárás Tartós hótakaró Svájcban november közepétől február elejéig. A legtöbb folyó, a Boden-tó és a Zürichi-tó befagyott.
Jegyzetek
Források
Kategória:16. század