Vorau osztrák mezőváros Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 4760 lakosa volt. Vorau 850 éves Ágoston-rendi apátságáról és annak értékes kéziratokat őrző könyvtáráról ismert. Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Vorau a Hartberg-fürstenfeldi járásban 170px|bélyegkép|balra|A voraui apátság 170px|bélyegkép|balra|A voraui skanzen 170px|bélyegkép|balra|A városháza Vorau a Kelet-stájerországi régióban fekszik, a Joglland dombságán, a Hartberg-fürstenfeldi járás északi részén. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Puchegg (555 lakos), Reinberg (221), Riegersbach (760), Schachen bei Vorau (1194), Vorau (1365), Vornholz (729).
A környező önkormányzatok: északra Waldbach-Mönichwald, északkeletre Sankt Lorenzen am Wechsel, keletre Rohrbach an der Lafnitz, délkeletre Grafendorf bei Hartberg, délre Pöllauberg, délnyugatra Pöllau, nyugatra Wenigzell.
Története Voraut először 1149-ben említik az írott források. Nem sokkal ezután, 1163-ban III. Ottokár stájer őrgróf megalapította az ágostonos kolostort. A kolostor 1237-ben leégett és maga II. Bernhard apát is odaveszett a lángok között. Az újjáépült apátságnak I. Habsburg Rudolf német király 1277-ben védlevelet adományozott. 1384-ben az épületegyüttes ismét leégett. 1453-ban III. Frigyes császár címert adományozott a kolostornak és engedélyezte egy fegyvertár létesítését. A török betörések folytonos veszélye miatt Leonhard von Horn apát fallal, árokkal és felvonóhíddal erősítette meg az apátságot.
1503-1505-ben pestis dúlt a régióban amely csak a voraui egyházközségben 800 áldozatot szedett. I. Miksa császár az apátságnak törvényszéki jogosultságot és pallosjogot adott. A reformáció hatására jelentősen megcsappant a szerzetesek száma és 1542-re már csak egy kanonok maradt; a helyzet egy új apát kinevezése után rendeződött. 1598-ban egy újabb pestisjárványnak 611-es estek áldozatul. A 17. század elején átépítették az egész apátságot, a munkálatokat 1635-re fejezték be. A kolostor 1736-ban érte el létszámának csúcspontját 46 kanonokkal. 1778-ban középiskolát alapítottak, amely a 19. század elején gimnáziummá, a század közepén pedig magángimnáziummá alakult. 1844-ben lebontották a védőfalat és részben betemették a védőárkot.
Az Anschluss után 1940-ben a kormányzat felszámolta a kolostort, épületeit elkobozta és nemzetiszocialista irányultságú iskolát rendeztek be benne. 1945. április 24-én szovjet repülőgépek bombázták a települést és a kolostor egy része leégett. Teljes mértékben csak a 60-as évek végére állították helyre. A háború után a szerzetesek visszaköltözhettek az apátságba.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Puchegg, Riegersberg, Schachen bei Vorau és Vornholz községeket Vorau mezővárosához csatolták.
Lakosság A voraui önkormányzat területén 2017 januárjában 4760 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el a csúcspontját 5168 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 98,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 0,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 95,5%-a római katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 1,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 7 magyar élt a mezővárosban.
Látnivalók
a voraui apátság a voraui skanzen Sub Terra Vorau. A település alatt föld alatti járatok, alagutak egész labirintusa húzódik, közülük a legrégebbieket az őskori emberek ásták ismeretlen célból és több mint 10 ezer évesek is lehetnek. A megalitikus korszakból építmények is maradtak a föld alatt. Más járatok közép- vagy újkoriak. Az alagutak vezetővel látogathatók. Vorau környékén Ausztriában egyedülálló módon mintegy 550 megalitikus menhir, állókő található. Számuk valószínűleg az ezret is meghaladta, de sokáig nem ismerték fel történelmi jelentőségüket és sokat eltávolítottak a helyéről. A legnagyobb 7,6 m magas és súlya meghaladja az 50 tonnát. a 16. századi városháza Reinberg Szt. Miklós-plébániatemploma Vorau Szt. Egyed-temploma Híres vorauiak Ottokar Kernstock (1848–1928) költő, szerzetes Hans Peter Doskozil (1970-) politikus, honvédelmi miniszter Johannes Zeiler (1970-) színész Norbert Hofer (1971-) politikus, infrastrukturális miniszter Ferdinand Feldhofer (1979-) válogatott labdarúgó Jegyzetek
Források A település honlapja 62278 – Vorau. Statistik Austria
Fordítás
Kategória:Stájerország települései