A Baloldali Párt (németül Die Linke) politikai párt Németországban. A volt NDK területén jelentős Demokratikus Szocializmus Pártja (Partei des Demokratischen Sozialismus, PDS) nevű posztkommunista párt és a volt Nyugat-Németországban aprócska Munka és Szociális Igazság Párt (WASG) egyesüléséből jött létre 2007-ben.

Politikai programja A párt szinte teljesen ugyanazon az állásponton van, mint a Francia Kommunista Párt, és előfordult, hogy a kommunista és munkáspártok találkozójára is meghívták (de nem ment el, feltehetően az olyan antidemokratikus pártok jelenléte miatt, mint például az (Észak-)Koreai Munkapárt).

A pártban az utóbbi években nagymértékben megerősödött az eurokommunista frakció.

A Baloldali Párt a progresszivizmus képviselője is. Az azonos neműek házasságának legalizálását támogatja, és bármiféle általa homofóbnak tekintett diszkriminációt ellenez (mint például az örökbefogadás megtagadása azonos nemű párok esetében). A párt keretén belül egy olyan frakció is működik, amely kifejezetten a homoszexuálisok és a transzszexuálisok jogait védi. A nők és a férfiak közötti egyenlőségre is nagy hangsúlyt fektet; a pártban nagy arányban képviseltetik magukat a nők.

A Baloldali Párt védi a bevándorlók jogait, és a rasszizmus, idegengyűlölet, nemzetiszocializmus, sovinizmus és a felsőbbrendűségi alapon elkövetett diszkrimináció ellen folyamatosan fellép.

Története

bélyegkép|jobbra|185px|A Baloldali Párt a német tartományi törvényhozásokban

A Baloldali Párt a totalitárius Német Demokratikus Köztársaság állampártja, az 1990-ben átalakult Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) jogi örököse. A párt számtalanszor elhatárolódott a régi kelet-német és egyéb totalitárius rendszerektől.

A PDS 1990 és 2005 közt a baloldali „keleti párt” volt: a volt Nyugat-Németországban alig szavaztak rá, a volt NDK-ban viszont rendre 15-25%-os eredményeket ért el és az öt keletnémet tagállam közül kettőben koalíciós kormányra lépett az SPD-vel.

Az áttörés 2005-ben következett be. A PDS új nevet kapott, választási szövetségre lépett a nyugatnémet alapítású Munka és Szociális Igazság Párttal (WASG) és szövetségi szinten a szavazatok 8,7%-át szerezte meg a szeptemberben tartott választásokon (több mint a dupláját 2002-es 4%-os eredményének). Az új név a Baloldali Párt.PDS (Die Linkspartei.PDS, röviden: Die Linke.PDS) lett, amely a változást jelképezte.

Európai szinten a PDS alapítója volt az Európai Baloldal nevű pártszövetségnek és a Baloldali Párt.PDS lett a legnagyobb párt az Európai Parlament Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal frakciójában.

2007. június 16-án a Baloldali Párt.PDS egyesült a Munka és Szociális Igazság Párttal (WASG). Ezzel létrejött a „A baloldal” (Die Linke). A pártkoalíció áttörést eredményezett a baloldal számára. A szövetségi kormány népszerűtlen, a szociális ellátásokat lefaragó politikája miatt a nyugatnémet közvélemény is balra tolódott. A Baloldal sikeresen igyekezett megszólítani a konzervatívokkal együtt kormányzó szociáldemokratáktól elpártoló szavazókat. A 2008-as alsó-szászországi, hesseni és hamburgi választásokon először jutott képviselethez nyugati tartományok törvényhozásaiban.

2010-ben Gesine Lötzsch és Klaus Ernst lett a párt elnöke a leköszönt Lothar Bisky és Oskar Lafontaine után.Új vezetők a német baloldalon – Népszava, 2010. május 15.

2012 januárjában a Der Spiegel megírta, hogy parlamenti képviselőit az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) figyeli titkosszolgálati módszerekkel.Titkosszolgálati módszereket is alkalmaznak baloldali politikusokkal szemben – Népszava, 2012. január 30. Eközben belső viták jellemezték a pártot. A fő töréspont az SPD-vel való együttműködés kérdése lett. A párt taglétszáma csökkenni kezdett. Áprilisban lemondott Lötzsch.Újabb lemondás Németországban – Zalai Hírlap, 2012. április. 11. Júniusban Katja Kipping és Bernd Riexinger személyében új elnököt választottak.Új társelnököket választott a német ellenzéki Baloldal – Híradó.hu, 2012. június 3. 2021. február 27.-én a két leköszönt társelnök helyére két új elnököt, Janine Wisslert és Susanne Hennig-Wellsowt választottak. Ugyanebben az évben a párt 4,9%-os eredményt ért el, csak három választókerületi győzelem miatt jutott be a Bundestagba. 2022. április 20.-án a párt egyik társelnöke, Susanne Hennig-Wellsow lemondott a társelnökségről, 2022 nyarán a párt tisztújítást kíván tartani.

Választási eredmények Bundestag Választások Választókerületi szavazatok száma Pártlistás szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Listavezető 20053 764 168 4 118 194 8,7 Ellenzék Lothar Bisky 20094 791 124 5 155 933 11,9 Ellenzék Oskar Lafontaine 20133 585 178 3 755 699 8,6 Ellenzék Gregor Gysi 20173 966 035 4 296 762 9,2 Ellenzék Sahra Wagenknecht és Dietmar Bartsch 20212 306 7552 269 9934,9 Ellenzék Susanne Hennig-Wellsow és Janine Wissler 20253 932 5844 355 3828,8 Ellenzék Jan van Aken és Heidi Reichinnek

Tartományi parlamentek

Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormány/Ellenzék? Alsó-Szászország 2022 98 585 2,7 Parlamenten kívül Baden-Württemberg 2026 237 062 4,4 Parlamenten kívül Bajorország 2023 200 795 1,5 Parlamenten kívül Berlin 2023 184 954 12,2 Ellenzék Brandenburg 2024 44 692 3,0 Parlamenten kívül Bréma 2023 137 676 10,9 Kormánypárt: Vörös-vörös-zöld koalíció Észak-Rajna-Vesztfália 2022 146 634 2,1 Parlamenten kívül Hamburg 2025 487 729 11,2 Ellenzék Hessen 2023 86 821 3,1 Parlamenten kívül Mecklenburg-Elő-Pomeránia 2021 90 865 9,9 Kormánykoalíció az SPD-vel Rajna-vidék-Pfalz 2026 88 967 4,4 Parlamenten kívül Saar-vidék 2022 11 689 2,6 Parlamenten kívül Szászország 2024 104 888 4,5 Ellenzék Szász-Anhalt 2021 112 541 8,6 Még nem ismert Schleswig-Holstein 2022 23 035 1,7 Parlamenten kívül Türingia 2024 157 641 13,1 Ellenzék

Érdekességek Feleknas Uca, a Baloldali Párt Európai Parlament képviselője volt a világ egyetlen választott jezidi politikusa, mielőtt 2005-ben három másikat az iraki parlamentbe nem választottak.

Kapcsolódó szócikkek Pártok Németországban sajtóterméke a Neues Deutschland

Jegyzetek

Angol nyelvű irodalom Thompson, Peter (2005): The Crisis of the German Left. The PDS, Stalinism and the Global Economy Berghahn Books, New York and Oxford. Oswald, Franz (2002): The Party That Came Out of the Cold War : The Party of Democratic Socialism in United Germany. Praeger Publishers. Hough, Dan (2001): The Fall and Rise of the PDS in Eastern Germany (1st ed.). The University of Birmingham Press.

További információk

Honlapjuk A párt Bundestag-honlapja a képviselők bemutatásával Baloldali Párt hírújság 2005-ös platformjuk

Kategória:Németországi pártok Kategória:Kommunista pártok Kategória:2005-ben alapított szervezetek