bélyegkép|Pannonhalmi Bencés Főapátság
A Pannonhalmi Bencés Főapátság (latinul: Abbatia territorialis Sancti Martini in Monte Pannoniae, németül: Erzabtei Martinsberg) 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja, Pannonhalma városban (régi nevén Győrszentmárton) található. Napjainkban is élő, mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja, akik az ora et labora szellemében végzik a liturgiát, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán is, többek között borászat, sörfőzde, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.
Pannonhalma mai elnevezése Kazinczy Ferenc költő és Guzmics Izidor bencés szerzetes levelezésében fordult elő először. A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé. Turisztikai jelentősége miatt Pannonhalmán gyakran csak a Pannonhalmi Bencés Főapátságot értik.
A főapátság látványos épületegyüttese a Bakony és a Kisalföld találkozásánál elterülő, közel 300 méter magas dombon, a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza.
Történelem bélyegkép|220px|A bazilika Szent Mártont ábrázoló főablaka, a 2012-es átépítés előtt
A város eredeti neve Szentmárton volt, amely egy ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannonia nevű római város helyén épült. Nevében Tours-i Szent Mártonra utalnak. Az első település a 10–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállást, majd a falut 996-tól alakították ki, miután Géza fejedelem Csehországból behívott bencés szerzeteseket telepített le a dombon. I. István megerősítette a monostor jogait.
Albeus mester, IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. Uros apát (1207-1243), a ma is álló templom építtetője visszaverte a mongolokat a monostor-erőd falai alól. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a pannonhalmi apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14–15. század az első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, ami nevét a bazilika védőszentjéről kapta.
220px|bélyegkép|A bazilika portálja a torony alapjával
Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1514-ben főapátsággá vált, ám a török hódoltság másfél évszázada alatt a szerzeteseknek többször is el kellett menekülniük hosszabb-rövidebb időszakokra; az épületek megrongálódtak. Ezek többségét Sajghó Benedek főapátsága alatt állították helyre, illetve bővítették ki barokk stílusban.
II. József a rend működését 1786-ban beszüntette. A bencés rendet I. Ferenc 1802-ben állította vissza, amely az oktatást kapta elsődleges feladatául.
A monostor fejlődésének fontosabb állomásai az egyes részek tárgyalásánál olvashatók.
1896-ban Magyarországon hét millenniumi emlékművet emeltek; ezek egyike Pannonhalmán áll.
1996 decemberében a főapátságot és környezetét a világörökség részévé nyilvánították.
2004 decemberében Magyar Örökség díjban részesült.
Szervezet Apátok és főapátok Forrás (részben):A Magyar Bencés Kongregáció direktóriuma a 2011. évre. Pannonhalma, 2011. 99-101. old.http://lexikon.katolikus.hu/P/Pannonhalmi%20F%C5%91ap%C3%A1ts%C3%A1g.html
Egyházközségek
A Pannonhalmi Főapátság a kezdetek óta végzett lelkipásztori munkát, melyben közvetlenül a pápának volt alárendelve. Azaz a pannonhalmi apát, illetve főapát gondoskodott az apátság birtokain lévő lelkipásztori helyek (szerzetespap) plébánosokkal való betöltéséről. Ő végzett minden olyan feladatot, ami nem igényelt fölszentelt püspököt. Ez az állapot 1950-ben a rend működésének korlátozásával megváltozott, és a Pannonhalmi egyházmegye plébánosait a Győri egyházmegye vette át. A II. vatikáni zsinat után az egykori exempt egyházmegye exempt területi apátság lett.
1990 után a főapátság a Győri egyházmegyétől visszakapta plébániáit. Az egyházmegyék 1993. május 30-i rendezése óta a Pannonhalmi Területi Apátsághoz 15 egyházközség tartozik: Bakonybél, Bakonypéterd, Győr-Győrszentiván, Győr-Kismegyer, Győr-Ménfőcsanak, Győrasszonyfa, Lázi, Nyalka, Pannonhalma, Ravazd, Tarjánpuszta, Táp, Tápszentmiklós, Vének, Veszprémvarsány.
A plébánosok részben helyben laknak, részben a többi rendtag segítségével a főapátságból látják el a pasztorációs feladatokat. A pannonhalmi bazilika lelkipásztori munkáját templomigazgató vezeti. A tihanyi perjelség látja el a Veszprémi főegyházmegyében a tihanyi és az aszófői plébániát. Az Esztergom-Budapesti főegyházmegyében a budapesti Szent Szabina-kápolnát, a Győri egyházmegyében a győri és a soproni bencés templomot szintén bencések vezetik.
A pannonhalmi bencés közösség ma mintegy negyven tagot számlál.
Tevékenységek A pannonhalmi bencések az ora et labora szellemében végzik a liturgiát, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán is, többek között borászat, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.
Hitélet A bencés közösség életét az imádság, munka és lelki olvasmány hármasa határozza meg. Hangsúlyos szerepe van a liturgia végzésének: napjukat az imaórák liturgiája és az Eucharisztia liturgiája határozza meg. A szerzetesek életében nagy szerepe van a Szentírás olvasásának és az egyéni imádságnak is.
Az apátság mintegy ötven éve fogad lelkigyakorlatozókat a húsvéti szent három nap ünneplésére.
Intézmények Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium
A magyarországi bencés rend 1802 óta foglalkozik középiskolai oktatással és neveléssel; iskoláiban mindig is hangsúlyt helyezett a személyes törődésre és a magas színvonalú képzésre.
Pannonhalma hazánk első, legősibb iskolája. Alapítása 996-ig követhető vissza, István király fiát, Imre herceget is itt oktatták. A gimnázium manapság az ország egyik vezető iskolája. A gimnáziumban egyházzenei szakiskolai oktatás is folyik, hozzá kollégium csatlakozik, mintegy 300 férőhellyel.PAX
Szociális otthonok Az apátság két szociális otthont is fenntart.
Gazdálkodás Az apátság világi tevékenységei is a hagyományos bencés hagyományokat követik. A gazdálkodásból származó gyógynövényekből illóolaj, gyógytea és likőr lesz, a szőlőkből pedig misézéshez is alkalmas bort készítenek. Az utazók és zarándokok ellátásából fejlődött ki a mai vendéglátás, amely már főleg a turizmus kiszolgálására épül. A látogatókat a szálláshelyek mellett étterem, pince, sörfőzde, kávéház, valamint a helyi termékeket árusító boltok várják.
Gyógynövénytermesztés és -feldolgozás bélyegkép|jobbra|300px|Apátsági termékek Pannonhalmáról és Bakonybélből egy budapesti karácsonyi vásáron
A legismertebb pannonhalmi gyógynövény a levendula, amelyet mintegy 5,5 hektáros ültetvényen termesztenek. A leszüretelt növényből levendulaolajat és levendulavizet állítanak elő az apátság saját saját illóolaj-lepárló üzemében, ahol emellett más bencés monostorok vagy termelők gyógynövényeiből is készítenek illóolajat bérlepárlás keretében. A levendula mellett számos egyéb fűszer- és gyógynövényt termesztenek, ezeket különféle teakeverékek előállítására használják fel, valamint gyümölcspálinka alapú gyógynövénylikőröket készítenek belőlük a hagyományos recept alapján.
A feldolgozás után hátramaradt növényi hulladékot egy modern biomassza fűtőműben égetik el, amellyel az apátság létesítményeinek távhőigényét is nagyrészt fedezni tudják. A fűtőmű 2009-ben épült fel mintegy 200 millió forint európai uniós támogatásból. A helyszín vezetett túra vagy egyeztetés után látogatható.
Pannonhalmi Apátsági Pincészet A századokkal korábban kiteljesedett római szőlő- és borkultúrát a Dunántúlon a betelepített bencés szerzetesek élesztették újjá. Az apátságnak egészen az 1945 utáni államosításig saját borászata volt. Ezt a hagyományt felújítva a rendszerváltás után 2000 m² alapterületű pincét és borházat építettek, és ebben 2003 őszén újraindították a borászatot.
A szőlőt saját ültetvényeiken termelik. Ehhez egyrészt visszavásárolták a főapátság korábbi szőlőinek egy részét, másrészt új ültetvényeket telepítettek. A Pannonhalmi borvidék a Felső-Pannon borrégió része, ahol hagyományosan fehér szőlőket telepítenek. A főapátság szőlőiben egyrészt a hagyományos, helyi fajtákat: olaszrizling, ezerjó, sárfehér, bakator
szüretelik, másrészt olyan, nemzetközi fajtákat, amelyek az itteni természeti adottságok alapján minőségi, üde fehérborokat adnak: rajnai rizling, sauvignon blanc, tramini;
harmadrészt olyan, nemzetközi fajtákat (közük vörösborszőlőket is), amelyeket ígéretesnek vélnek: chardonnay, pinot blanc, pinot noir, merlot, cabernet franc.
Viator Apátsági Étterem A Kosaras-dombon, a Fogadóépület szomszédságában nyílt meg 2010. májusában a Viator Apátsági Étterem. A hely alapítási szándéka szerint a pannonhalmi bencés szerzetesközösség gasztronómiai jelképe: egyszerre tradicionális és modern. Az étteremben kiemelt szerep jut a boroknak, a helyszín az apátsági borászat referenciaéttermének számít. Az épületben konferenciaterem is működik. 2014 nyarától az étterem által működik a az Apátsági Major Látogatóközpontban megnyitott Pausa Apátsági Kávéház is.
Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde A magyarországi bencések már a 11. században is foglalkoztak sörfőzéssel, a pannonhalmi sörfőzésről az 1200-as évekből származnak a legrégebbi írásos emlékek. Ennek ellenére csak 1701-ben nyílt meg az első sörfőzde, amikor a pannonhalmi főapát szerződést kötött a német Thomas Mennerrel annak működtetéséről. A szerzetesrendek feloszlatása után csak két évszázaddal később, 2016-ban merült fel a sörfőzés feltámasztásának ötlete. Több évnyi építkezés és a westvletereni apátságban tett tanulmányutat követően 2020. július 17-én nyílt meg az apátság sörfőzdéje a közeli Ravazdon, a főzőmester az egykori pannonhalmi diák, Tihanyi Fülöp lett. A főzde 4 fajta belga típusú sört állít elő, ezek a Blonde, Dubbel, Tripel és Quadrupel.
Szent Jakab Ház és Erdei kápolna A Cseider-völgyben, az apátság közelében fekszik, szinte érintetlen természeti környezetben. Egy meglevő közösségi épület átépítésével és öt új épület megépítésével jött létre. Konferenciaterem, és ifjúsági szálláshely besorolással rendelkező vendégház működik benne.
Az apátság kultúrtörténeti értékei bélyegkép|jobbra|220px|Az 55 m magas harangtorony. Mellette és alatta bejárat a bazilikába
A Szent Márton-bazilika bélyegkép|jobbra|220px|A bazilika belülről, a 2012-es átépítés előtt