A tudathasadás (identitástudat-hasadás, önérzet/identitás - hasadás) egy pontatlan, téves, köznapi (idiomatikus) kifejezés, melyet egyaránt használnak a szkizofrénia és a disszociatív személyiségzavar (többszörös személyiség) tünetegyüttesének jelölésére.
Nem lehetséges, hogy egy személy két különálló tudatos entitást fejleszthet ki egyetlen agyában.
A szkizofrénia nem jelent „tudathasadást”.
"A tudat megegyezik az egyetemes lélekkel, és a kisbetűs „tudat vagy lélek” kifejezést általában egyéni lélekként vagy egyéni tudatként fogadják el, bár a valóságban ez oszthatatlan EGY."
Tehát a tudat oszthatatlan egység. "Tudathasadás" alatt inkább arról van szó, hogy a tudatnak nincs egyetlen "énje" , azaz identitása.
Helyesebb tehát , az "Identitáshasadás" ill "identitástudat-hasadás" kifejezés.
Az emberek nem csupán tudatosan hanem öntudatosak is. -A tudósok eltérnek egymástól a tudat és az öntudat közötti különbséget illetően, de itt van egy általános magyarázat: A tudat a testünk és a környezetünk tudatosítása; Az öntudat ennek a tudatnak a felismerése – nemcsak annak megértése, hogy valaki létezik, hanem annak további megértése, hogy tudatában van a létezésének.
Tudatosnak: lenni annyi, mint gondolkodni; Öntudatosnak: lenni annyi, mint felismerni, hogy gondolkodó lény vagy, és gondolkodni a gondolataidon.
Feltehetően az emberi csecsemők tudatosak – észlelik az embereket és a körülöttük lévő dolgokat, és reagálnak rájuk –, de még nem tudatosak önmagukban.
Minden gyermek töredezett önérzettel születik.
Életük első éveiben a csecsemőkben kialakul az "önérzet", az "identitás".
Az "identitáshasadás" nem alakulhat ki teljesen integrált személyiségben. Krónikus trauma kell a normális személyiségfejlődés megzavarásához. Általánosan elfogadott, hogy ennek 6-9 éves kor előtt meg kell történnie. A kisgyermek még nem rendelkezik erős integrációs képességgel, még nem integrált személy.
A 6.életév kritikus az önérzet= identitás kialakulása szempontjából, mivel ekkor érik a prefontális kéreg (Hart & Steele 2010)
https://did-research.org/did/myths
Az identitáshasadásban szenvedő egyének olyan gyermekkori traumát éltek át, amely annyira káros volt a fejlődésükre, hogy soha nem alakult ki koherens önérzetük, azaz identitásuk.
Az "éntudat" egységes marad, az "én vagyok" érzés. Önállóan elkülöníti magát a környezettől, ebben a tekintetben töretlen egész. Viszont a "ki vagyok?" érzése töredezik, ami az identitás hasadását eredményezi.
Ez a fajta "identitászavar" a személy önérzetének megosztott vagy töredezett megértését okozza.
Más néven: "Disszociatív önazonosság (identitás) -zavar", melyet korábban "többszörös személyiségzavarnak" hívtak.
Ha több tudat létezne egy testen belül (hasadt tudatok sokasága), abban az esetben, ha öntudatlan állapotba kerülne az "egyik tudat", akkor helyébe lépne egy "másik tudat", de nem ez történik.
Eszméletlen állapotban minden identitás rész öntudatlan állapotba kerül. Ez is azt bizonyítja, hogy ez a jelenség az identitáshasadása:
"Igen, ha egy disszociatív identitászavarban (DID) szenvedő személy súlyos fejsérülést szenved, vagy elveszti az eszméletét,minden „alterük” (különböző személyiségállapotuk) jellemzően együtt veszíti el az eszméletét. Bár minden alternek lehetnek egyedi jellemzői és tapasztalatai, mindannyian ugyanazon egyén részei, és ugyanazzal az alapvető fizikai testtel és aggyal rendelkeznek. Ezért egy fizikai trauma, amely az egyént eszméletlenné teszi, egyszerre minden alterre hatással lesz.
Az alterek nem különálló emberek:
Fontos megérteni, hogy az alterek nem különálló emberek, hanem ugyanazon személy személyiségének különböző aspektusai. Nem független entitások (tudat), saját fizikai testtel.
Fizikai hatás:
Egy eszméletlenséget okozó fizikai sérülés az egész alter rendszert érinti, nem csak a "gazdaszervezet" alterét vagy azt az alter személyt, aki a sérülés idején irányított.
Memória hiányosságok:
A DID-et memóriakiesések és amnézia jellemzi, ahol az alterek nincsenek tudatában egymás cselekedeteinek vagy tapasztalatainak. Egy fizikai trauma, például egy fejsérülés azonban az eszméletlenség közös élményét hozza létre minden alterben."
Itt az „énérzetet” közelítjük meg egy olyan agyban, amelynek rendellenességei vannak az énészlelésében.
DID-betegek két vagy több különálló identitással rendelkeznek, amelyek visszatérően átveszik az irányítást a tudat felett (Damasio, 2000, Putnam, 1994),"
1910-ben Bleuler egy téves kifejezést hozott létre; nem megtalálta, hanem kitalálta:
1910-ben Paul Eugen Bleuler pszichiáter és eugenikus alkotta meg a „skizofrénia”(tudathasadás) kifejezést.
Sajnos a kifejezést később a pszichiátrián kívül is félreértették ( téves volt), és maga is a közbeszéd sztereotípiájának részévé vált.
Ami Bleulertől megmaradt, mind a diagnosztikai rendszerek, mind a nyilvános sztereotípia tekintetében, az a skizofrénia szó. Az ógörög „phren” szó használatával az elme és a „schizein” (= darabokra hullani, hasadás, nem csak szétválni) kifejezéssel Bleuler a pszichológiai funkciók (gondolkodás, érzelem) szétesését és inkoherenciáját akarta kifejezni, nem pedig a két entitásra= tudatra való szétválást.
Pinto és társai: sem találtak többszörös vagy kettős tudatot, tehát itt sincs tudathasadás:
„Pinto és kollégái azzal érvelnek, hogy ez azt bizonyítja, hogy a hasított agyú beteg egységes ágens marad, és így továbbra is egységes tudattal rendelkezik. „
Sőt még az EEG vizsgálatok is egy egységes tudatot mutatnak DID-betegek esetében is. A Béta hullámok mutatnak némi inkoherenciát (ez az identitás szintje), de a Théta hullámok egyértelműen mutatják az integrált egységet:
„Az identitásállapotok közötti QEEG-variabilitás főként a frontális és temporális lebeny BÉTA-aktivitását érintette (Lapointe et al., 2006). Öt DID-beteg esetében kimutatták, hogy a temporális, frontális, parietális és centrális régiókban a QEEG átlagos alfa-koherenciája alacsonyabb volt az „alter” identitások esetében, mint a „host” identitások esetében
Disszociációval kapcsolatos EEG koherencia vizsgálatok alátámasztani látszanak a (BÉTA-hullámok) szétesés elméleti nézetét, amelyet a klinikai vizsgálatokban a csökkent konnektivitás tükröz [14,39]és nem klinikai minták . Ezzel összhangban számos tanulmány kimutatta, hogy a kérgi hálózatokban a fokozott THETA-hullámok funkcionális összekapcsolódás pozitív összefüggést mutat a pszichológiai integrációval és a felülről lefelé irányuló feldolgozással”
Esettanulmány:
29 éves európai-amerikai nőt DID-del diagnosztizáltak. ECT- elektrokonvulzív sokk terápiát kapott. Az ECT köztudottan retrográd (identitás) amnéziát idéz elő a páciensekben. [ "Retrográd autobiográfiai amnézia elektrokonvulzív terápiát követően" ]
Az amnézia úgymond "törölte " az alter identitásait és végül 4 identitásból már csak önmaga lett. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy a hasadás az identitásában keletkezett és nem a tudatában. A terápia előtti identitáshasadása a terápia után megszűnt, mialatt a tudatfolyama mindvégig egységes maradt. Mindvégig 1 tudatos entitás volt, de több identitás fregmentummal, amit az identitás amnézia "eltörölt" és az emlékfolyama összeolvadt.
A cikk:
"A beteg számára az egyetlen módja a traumával való megbirkózásnak a disszociáció volt, ami 4 teljes identitásváltozás kialakulásához vezetett.Miután 2 éven át hetente ECT-t kapott, a beteg arról számolt be, hogy „elvesztette a többieket”. Az ECT előrehaladtával a 4 alterről 0 csökkent. (Identitás Amnézia miatt) Az alterek elvesztése előtt a hosszú távú memóriája disszociatív folyamatok miatt károsodott. Hosszú távú memóriája azért is károsodott, mert amikor az egyik alter irányította a tudatot, csak az az alter emlékezett arra, hogy mi történt az adott időszakban, kivéve, ha az az alter megosztotta a történteket egy vagy több másikkal."
Lásd még Szkizofrénia Disszociatív személyiség
Jegyzetek
Források Tudathasadás vagy skizofrénia? – A Házipatika.com cikke Tudathasadás vs. skizofrénia – A Daath.hu fórumának témaköre
Kategória:Mentális zavarok