James Hopwood Jeans OM (Ormskirk, Lancashire, 1877. szeptember 11. – Dorking, Surrey, 1946. szeptember 16.) angol fizikus, csillagász, 1928-tól Sir James Hopwood Jeans.
Élete
Apja William Tulloch Jeans parlamenti tudósító és közíró volt. Általános- és középiskolai tanulmányait a northwoodi Merchant Taylors' School-ban, majd a camberwelli (London) Wilson's Grammar School-ban végezte.
A Cambridge-i Egyetemen hamar kitűnt matematikai tehetségével, ezért őt és Godfrey Harold Hardy-t Robert Rumsey Webb és Gilbert Walker külön felkészítette a Mathematical Tripos matematika versenyre. A harmadik évfolyam végén az évfolyam legjobb matematikusainak sorrendjében Jeans megosztott második, Hardy negyedik helyezett lett.
Tanulmányai után is Cambridge-ben maradt, ahol 1901 októberében lett a Trinity College tagja, mint az alkalmazott matematika oktatója. 1904–1910 között Princetoni Egyetemen volt az alkalmazott matematika professzora, majd visszament Cambridge-be. Közben (1906 májusában) a Royal Society tagjává választották.
1923–1944 között a Wilson-hegyi Obszervatóriumban dolgozott.
Kivételes íráskészsége természettudományi műveit éppoly lenyűgöző olvasmánnyá avatja, amilyenek Wells spekulatív fantáziájú regényei.
Munkássága
Csillagászként
1914-ben Edward Arthur Milne-nel közösen kimutatta, hogy a Holdnak nem lehet légköre, mert gravitációs tere nem elég erős annak megtartásához.
1919-ben publikálta a róla elnevezett elméletet a Naprendszer keletkezéséről; eszerint a bolygók anyagát egy, a Naphoz közel elhaladó másik csillag árapálykeltő gravitációs hatása szippantotta volna ki a Napból. Ebből arra következtetett, hogy mivel az ilyen találkozások nagyon ritkák kell legyenek, a legtöbb csillagnak nincsenek bolygói; a Naprendszer és vele az emberiség gyakorlatilag egyedülálló az egész Világmindenségben. Csak az 1940-es évek végére bizonyosodott be, hogy a bolygók nem jöhettek így létre.
Jelentős eredményeket ért el a csillagok belső szerkezetét és az egyensúlyi alakzatokat vizsgálva.
Fizikusként
Legjelentősebb teljesítménye lord Rayleigh-vel közösen a feketetest-sugárzás kis frekvenciájú tartományában érvényes Rayleigh–Jeans-törvény levezetése. Ez a klasszikus fizika elméletén alapuló analitikus függvény a nagyobb hullámhosszakon (azaz az alacsony frekvenciatartományban) jól írta le az emisszióképesség hullámhossz-, illetve frekvenciafüggését, a frekvencia növelésével azonban a végtelenbe tartott — ez a (természetesen lehetetlen, a tapasztalatoknak ellentmondó) sajátossága volt úgynevezett ultraibolya katasztrófa. Ezt az ellentmondást, ami szükségszerűen következett a klasszikus fizika tételeiből, csak Max Planck kvantumhipotézisével sikerült kiküszöbölni.
Fontosabb művei
The Dynamical Theory of Gases (1904) Theoretical Mechanics (1906) Mathematical Theory of Electricity and Magnetism (1908) The Universe Around Us (1929) The Stars in Their Courses (1931, magyarul: A csillagos ég titkai, Dante, 1936) Through Space and Time (1934) Astronomical Horizon (1945)
Emlékezete
Jeans-kráter a Holdon Jeans-kráter a Marson.
Születésének 100. évfordulójára írta Robert Simpson angol zeneszerző a róla elnevezett 7. vonósnégyesét.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947) 258. old.
Kategória:Angol fizikusok Kategória:Brit csillagászok Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek