Szehemréhutaui Habau ókori egyiptomi fáraó volt a XIII. dinasztia idején. Kim Ryholt szerint a dinasztia 16. uralkodója, aki három évig uralkodott, i. e. 1775-től 1772-ig.K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800 – 1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here. Thomas Schneider ellenben i. e 1752 és i. e. 1746 közé teszi uralkodásának idejét.Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen, Albatros, Düsseldorf 2002, , p. 255 and 259 Jürgen von Beckerath szerint a dinasztia harmadik uralkodója volt.Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997Jürgen von Beckerath: Handbuch der Ägyptischen Königsnamen, MÄS 49, Philip Von Zabern. (1999) A XIII. dinasztia első felének uralkodójaként Habau a Memphisz és Asszuán közti országrészt és talán a Nílus-delta nyugati részét tartotta uralma alatt.Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008, p. 289-290
Említései
Szehemréhutaui Habau neve nem szerepel a torinói királylistán, sem más ókori királylistákon.Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008, p. 166-167 Ryholt szerint Habau helye a torinói papirusz 7. oszlopának 17. sorában kellene, hogy legyen, ahol a wsf megjegyzés áll (a lista XIX. dinasztia korabeli összeállítója így jelezte, ha a forrásként felhasznált eredeti szöveg hiányos volt).
Habau létezését régészeti leletek sokasága bizonyítja. Az Egypt Exploration Society 1891-es, Édouard Naville vezette bubasztiszi ásatása során előkerültek egy 1,80×0,76 méteres vörös gránit architráv töredékei, melyen a király Hórusz-neve és prenomene állt.Wallis Budge: Hieroglyphic Texts, V (1914) p. 7, 18; onlineE. Naville: Bubastis, 1891, 15, pl. XXXIII, available copyright-free online Ma a British Museumban található, katalógusszáma BM EA 1100. Egy másik, Taniszból előkerült architrávon Habau neve együtt szerepel a szintén a XIII. dinasztiához tartozó Hór fáraóéval. Darrell Baker és Ryholt ennek alapján azt feltételezi, hogy Habau Hór fia és talán társuralkodója lehetett.
Ryholt és Baker szerint a két architráv nem a Delta-régióból származhat, ahol megtalálták őket, hanem Memphiszből, és a XIII. dinasztia bukásakor kerülhettek a Deltába, amikor a megszálló hükszoszok számos műemléket vittek Memphiszből Avariszba és a Delta-vidék más városaiba, köztük Bubasztiszba és Taniszba. Az is lehet, hogy mindet Avariszba vitték, és ott maradtak egészen II. Ramszesz koráig, aki avariszi alapanyagokból építtette fel fővárosát, Per-Ramszeszt. A várost a XXI. dinasztia idején lebontották, építőanyagait széthordták a Deltában. (Imiermesa kolosszusai hasonló sorsra jutottak.)
Habaut említi egy pecséthenger is, amely ma a Petrie Múzeumban található (UC 11527),Habau pecsétje, Petrie Múzeum. négy pecsétlenyomat Uronartiból, egy pedig Mirgisszából – mindkettő egyiptomi erődízmény Núbiában.
Személyazonossága Szehemréhutaui Habau nomene személyneve nem maradt fenn, így személyazonosságában nem lehetünk teljesen biztosak. Ryholt feltételezése szerint Habau nomene Szobek volt, ez a név ugyanis előfordul olyan tárgyakon, amelyek egy, a XIII. dinasztia első feléhez tartozó királyéi lehettek. Ebből a korszakból csak két király nomene nem ismert: Habaué és Nerikaréé, így Szobek bármelyikük lehet.
Jürgen von Beckerath ezzel szemben úgy vélte, Habau azonos azzal a Pantjeni nevű uralkodóval, aki egyetlen sztéléről ismert. Ezt Marcel Marée cáfolta, mikor tanulmányában kifejtette, hogy a sztélé ugyanabban a műhelyben készült (és talán ugyanannak a személynek a műve), mint Upuautemszaf és Rahotep királyok sztéléi. Utóbbiról tudni, hogy a XVII. dinasztia elejéhez tartozik, és i. e. 1580 körül uralkodott, így Pantjeninek i. e. 1600 körül kellett uralkodnia, talán a XVI. dinasztia utolsó uralkodói közé tartozott.Marcel Marée: A sculpture workshop at Abydos from the late Sixteenth or early Seventeenth Dynasty, in: Marcel Marée (editor): The Second Intermediate period (Thirteenth-Seventeenth Dynasties), Current Research, Future Prospects, Leuven, Paris, Walpole, MA. 2010 . p. 247, 268 Az is lehetséges, hogy Pantjeni a feltételezett abüdoszi dinasztia tagja volt, amely i e. 1650 és 1600 közt uralta Közép-Egyiptomot.
Wolfgang Helck és Stephen Quirke szerint Szehemréhutaui Habau ugyanaz a személy, mint Szehemréhutaui Szobekhotep, de ezzel a legtöbb egyiptológus, köztük von Beckerath, Detlef Franke, Ryholt és Anthony Spalinger nem ért egyet.A. Spalinger: Sobekhotep II, in: Wolfgang Helck editor: Lexikon der Ägyptologie, vol. 5. Harrasowitz, Wiesbaden 1984, Von Beckerath és Franke rámutat, hogy bár a két király trónneve ugyanaz, többi nevük semmiben nem egyezik. Spalinger szerint a Szehemhutauiré Szobekhotep nevéhez fűződő núbiai feljegyzéseket a Nílus áradásáról nem lehet Habauhoz kötni. Stephen Quirke erre válaszolva rámutatott, hogy Szehemréhutaui Szobekhotep Hórusz- és Arany Hórusz-neve egyetlen, Medamudban talált kőtömbről ismert, amely nem tulajdonítható neki teljes bizonyossággal.Stephen Quirke: In the Name of the King: on Late Middle Kingdom Cylinders, in: E. Czerny, I. Hein, H. Hunger, D. Melman, A. Schwab (editors): Timelines, Studies in Honour of Manfred Bietak, Volume I, Leuven, Paris/ Dufdley, MA , p. 263-274.
Név, titulatúra
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Fáraók Kategória:XIII. dinasztia