Események Határozott dátumú események február 2. – Török felmentő sereg érkezik Szabácshoz Ali bég és Sachi bég vezetésével, de mivel Mátyás seregét nem sikerült legyőzniük, ezért elvonultak. február 13. – Beckensloer János esztergomi érsek, fő- és titkos kancellár III. Frigyes német-római császárhoz szökik. (Jelentős pénzösszeget és az esztergomi könyvtár több könyvét viszi magával.) február 15. – Mátyás serege beveszi Szabács várát, a magyar sereg egészen Szendrőig nyomul előre. március 2. – A grandsoni csatában a svájciak legyőzik Károly burgundi herceg seregét. március 2–3. – Ernuszt János szlavón bán és kincstartó végrendeletében meghagyja, hogy a Budavári Nagyboldogasszony-templom mellé kápolnát építsenek; fiát, Ernuszt Zsigmond pécsi püspököt pedig a pécsi székesegyház restaurálására kéri. március 5. – Andrea Vendramin velencei dózse megválasztása. (1478-ig uralkodik.) június 22. – A murteni csatában a svájciak újra legyőzik Merész Károlyt. július 26. – A moldvai Războieninél III. István vajda vereséget szenved II. Mehmedtől. szeptember 8. – Mátyás magyar király felszólítja a városokat, hogy küldjék el megbízottaikat Handó György kincstartóhoz, hogy a fizetendő adó összegében megállapodjanak. december 10. – Aragóniai Beatrix, Mátyás magyar király jegyese megérkezik Székesfehérvárra. december 22. – Mátyás magyar király Budán feleségül veszi Aragóniai Beatrixot. december 26. – Galeazzo Maria Sforzát, Milánó hercegét misére menet három fiatalember megöli. (Milánó új hercege Galeazzo Maria Sforza fia, Gian Galeazzo Maria Sforza lesz, aki 1494-ig uralkodik.)
Határozatlan dátumú események január közepe – Hunyadi Mátyás megostromolja a török kézen lévő Szabács várát. május – II. Mehmed szultán Moldva elfoglalására indul. (Mátyás Báthori István országbírót küldi III. (Nagy) István vajda megsegítésére.) ősszel – Mátyás Egervári Lászlót kinevezi szlavón–dalmát–horvát bánná. (A báni tisztséget ettől kezdve ugyanaz a személy viseli, ami lehetővé teszi a délnyugati végek védelmének egységes irányítását.) december – A törökök elfoglalják a magyarok által az al-dunai Szendrő környékén emelt kisebb erődítményeket és betörnek Erdélybe. az év folyamán – bélyegkép|240px|jobbra|A diósgyőri vár napjainkban III. Vlad havasalföldi fejedelem harmadszor is hatalomra jut, de nemsokára fejét veszik és elküldik ősi ellenségének II. Mehmed szultánnak. III. Frigyes császár II. Ulászlónak adja Csehországot hűbérül. Első ízben említik a királyi ítélőtáblát (tabula regia iudiciaria), a főpapokból, bárókból, ítélőmesterekből és választott nemesi ülnökből álló egységes – bár nem állandó – bírói tanácsot, melynek élén az ország nagybírái: a nádor, az országbíró vagy a személynök ítélkezik. Kassai István kőfaragó a diósgyőri vár építkezésein dolgozik. Gótikus stílusban megkezdődik a pozsonyi káptalani templom átépítése. Olasz mester elkészíti Mátyás magyar király első ismert éremarcképét.
Születések június 28. – IV. Pál pápa (†1559) I. Alfonz Este Modena, Reggio és Ferrara hercege († 1534).
Halálozások III. Vlad (a karóbahúzó) havasalföldi fejedelem. július 6. – Regiomontanus német csillagász. december 26. – Galeazzo Maria Sforza, Milánó hercege (* 1444)
Jegyzetek
Kategória:15. század