A nyelvészetben használt modális partikula terminus a partikula egyik fajtáját nevezi meg, amely fő funkcióként a beszélő attitűdjét (érzelmi, akarati, értékelő viszonyát) fejezi ki (modális funkció). Ugyanakkor meglehet az a funkciója is, hogy a beszélő reagálását jelezze a beszédhelyzetre, illetve annak valamely összetevőjére, valamint társalgásszervező funkciója is lehet (pragmatikai funkció).Kugler 1998, 214. o.

A modális partikula helye a nyelvészeti kutatásban

Mivel nem illenek bele a szófajok hagyományos rendszerezésébe, a modális partikulákat sokáig nem vették számba, sőt stilisztikai szempontból nem tartották őket kívánatosnak a kommunikációban,Möllering 2001, 130. o. bár fontos szerepük van a szóbeli kommunikációban, legalábbis olyan nyelvekben, mint például az orosz, a dán, a német, a holland.Sauerwein Spinola 2002, 231. o. Más nyelvek, mint például a francia, szegényebbek ilyen elemekben.Weydt 1969, idézi Péteri 2001, 94. o. Ettől is függ, hogy milyen mértékben foglalkoznak velük különböző nyelvek nyelvészetében.

A partikulát általában külön szófajként kezelik olyan nyelvek grammatikáiban, mint a német, a magyar vagy a közép-délszláv diarendszerhez tartozó nyelvekben (szerb, horvát stb.), és a modális partikulák a partikulák egyik alosztályaként szerepelnek bennük. A francia nyelv vagy a román nyelv gyakorlati grammatikáiban nem szerepel ez a fogalom. Mégis egyes francia nyelvészek foglalkoznak velePéldául Fónagy 2006, 176–187. o. valamilyen mértékben.

A modális partikulák eredete

A modális partikulák többnyire szófajváltás útján keletkeztek, és legtöbbjük eredeti minőségében is használatos:

határozószó → modális partikula: Péter egyszerűen oldotta meg a feladatot → Péter egyszerűen megoldotta a feladatot;Péteri 2001, 99. o. Je suis bien à Paris ’Jól érzem magam Párizsban’ → Il part bien demain? ’Tényleg holnap utazik el?’Fónagy 2006, 182. o.

kötőszó → modális partikula: Esik az eső, hát maradjunk itthon → Hát láttál már ilyet?; Er kommt, aber sein Vater ist verhindert ’Ő eljön, de az apja nem jöhet’DWDS, aber szócikk. → Die werden aber staunen! ’Csodálkozni fognak ám azok!’;Möllering 2001, 133. o. Je pense, donc je suis ’Gondolkodom, tehát vagyok’TLFi, donc szócikk. → Taisez-vous donc à la fin! ’Hallgasson már el végre!’;Fónagy 2006, 183. o. Nije se čuvao, pa se razbolio ’Nem vigyázott magára, és megbetegedett’HJP, pa (I) szócikk. → Pa to nije moguće! ’Hát ez lehetetlen!’HJP, pa (II) szócikk.

Egyes másféle szófajokhoz tartozó szavak alakja megváltozott partikulaszerepben. Ilyen a magyarban a hagy ige hagyd alakja, amelyből partikulaként hadd lett: Hadd repüljön el!WikiSzótár, hadd szócikk, a szó eredetére vonatkozóan Péteri 2001, 102. o. Egy másik partikula, lám, a lát ige lássam alakjából származik: Lám, hát mégis eljött.WikiSzótár, lám szócikk, a szó eredetéről Péteri 2001, 102. o.

Végül vannak olyan modális partikulák is, amelyeknek nem ismeretes megfelelőjük más szóosztályban. Ilyen a közép-délszláv diarendszer nyelveiben a li kérdő partikula, amely már az ősszláv nyelvben is megvolt.HJP, li szócikk.

A modális partikulák osztályozása és jellegzetességeik

Kugler 1998 két kategóriába osztályozza a modális partikulákat, melyeket modális-pragmatikaiaknak nevez. A mindkét típushoz tartozó partikulákat az jellemzi, hogy nem valóságábrázolók, nem válaszolhatnak kérdésre (bár szerepelhetnek kérdő mondatban), nem tagadhatók és nem alakíthatók feltételes mellékmondattá.Kugler 1998, 216–217. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó példákat.

A modális-pragmatikai partikulák egyik kategóriája a modális alapértékeket jelöli: eldöntendő kérdés: Akkor holnap találkozunk, ugye?; Dolaziš li sutra? ’Eljössz-e holnap?’;Moldovan – Radan 1996, 130. o. óhaj: Bárcsak itt lennél!;WikiSzótár, bárcsak szócikk. Samo da mi se on vrati! ’Bárcsak visszajönne hozzám!’; engedélykérés/engedély megadása: Hadd repüljön el!;WikiSzótár, hadd szócikk. Neka dođe tko hoće! ’Hadd jöjjön, aki akar!’Barić 1997, 207. o.

Az ehhez a kategóriához tartozó partikulák csak bizonyos mondattípusokban jelenhetnek meg: kérdőkben az első alkategória, felkiáltókban az utóbbi kettő.

A másik modális-pragmatikai partikulakategória az ún. árnyaló partikuláké. Ezek modális kiegészítő értékeket jelölnek, melyek olykor egybeesnek: állítás vagy kérdés megerősítése: Hallottam ám a dologról!; Il part bien demain? ’Tényleg holnap utazik el?’; – Wir können keine Kinder haben. – Warum denn das nicht? ’– Nem lehetnek gyerekeink. – Hát miért?’;Sauerwein Spinola 2002, 235. o. Putovao je čak u Kinu ’Még Kínába is elutazott’;Barić 1997, 282. o. állítás enyhítése: Neki ugyan mondhatod; korlátozás: Éppenséggel ez is elképzelhető; Samo ti možeš da mi pomogneš ’Csak te tudsz segíteni rajtam’;Moldovan – Radan 1996, 131. o. akarat, érzelmek: Gyere már!; Geh schon und frage nicht so viel! ’Menj már, és ne kérdezz annyit!’DWDS, schon szócikk.

Ilyen partikulák a beszédhelyzetre való közvetlen reagálások is lehetnek. Jelentésük a pragmatikai funkcióval azonos, és a helyzettől függ: kapcsolatfenntartás: Mondd csak!; kiigazítás: Van az 18 méter is; állítás elfogadására való apellálás: Hiszen ezt te is tudod!; érvelés, meggyőzés: Was hat er denn schon anzubieten?, Que peut-il donc bien avoir à proposer? ’Mit tud ő javasolni?’ – szónoki kérdés, melyre a beszélő tudja a választ: ’Semmit!’.Sauerwein Spinola 2009, 239. o.

Árnyaló partikula több mondatfajtában található, de leggyakrabban felkiáltó, kérdő és óhajtó mondatokban, és leggyakrabban a mondat egészére vonatkozik, de vonatkozhat annak egy részletére vagy egy szavára is.

Modális partikulák kombinációi

Olykor egyazon mondatban két, de még három modális partikula is használatos: Hát még ilyet! – csodálkozás kifejezése; Most már aztán gyere el! – türelmetlenség kifejezése;Péteri 2001, 94. o. Was hat er denn schon anzubieten? Que peut-il donc bien avoir à proposer? ’Mit tud ő javasolni?’

A modális partikula és a módosítószó

Egyes grammatikák a modális partikulák közé sorolják azokat a szavakat is, amelyeket mások módosítószóknak neveznek.Például Moldovan – Radan 1996 (130. o.), Barić 1997 (282. o.) vagy Čirgić 2010 (229. o.). Igaz, hogy mindkét osztályhoz tartozó szavak a beszélő attitűdjét fejezik ki saját megnyilatkozásával szemben, de egyes nyelvészek elkülönítik egymástól a két szóosztályt. Például Kugler Nóra megkülönbözteti a módosítószót a partikulától általában, az autonómiájuk fokából kiindulva. A módosítószó amellett, hogy teljes mondatba iktatható (pl. Géza biztosan eltalálta a célt), egyedül is képezhet mondatszót eldöntendő kérdésre válaszolva úgy, ahogy az igen és a nem szavak teszik: – Géza eltalálta a célt? – Biztosan.Kugler 2001, 234. o. Ezzel szemben a partikula nem működhet egyedül, és semmiféle kérdésre sem válaszol.

Jegyzetek

Források

Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. (montenegróiul) Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Digitale Wörterbuch der deutschen Sprache (A német nyelv digitális szótára). Berlin–Brandenburgi Tudományos Akadémia (Hozzáférés: 2018. március 20.) Fónagy, M. Dynamique et changement (Dinamika és változás). Louvain / Párizs: Peeters. 2006. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Hrvatski jezični portal (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2018. március 20.) Kugler Nóra. A partikula. Magyar Nyelvőr. 122. évf. 2. sz. 1998. (április–június). 214–219. o. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Kugler Nóra. Próbák és szempontok a módosítószók elhatárolásához. Magyar Nyelvőr. 125. évf. 2. sz. 2001. (április–június). 233–241. o. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Moldovan, Valentin – Radan, Milja N. Gramatika srpskog jezika. Morfologija (A szerb nyelv grammatikája. Alaktan). Temesvár: Sedona. 1996. Möllering, Martina. Teaching german modal particles: a corpus-based approach (A német modális partikulák tanítása: korpusz alapú megközelítés). Language Learning & Technology. 5. évf. 3. sz. 2001. 130–151. o. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Péteri Attila. Az árnyaló partikulák elhatárolásának problémája a magyar nyelvben. Magyar Nyelvőr. 125. évf. 1. sz. 2001 (január-március). 94–102. o. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Sauerwein Spinola, Sibylle. Interrogativité, rhétoricité, argumentation, persuasion : les particules modales dans l'interrogation partielle en allemand (Kérdő jelleg, retorikus jelleg, érvelés, meggyőzés: modális partikulák a német kiegészítendő kérdésben). Cahiers de linguistique française. 24. sz. 2002. 231–242. o. (Hozzáférés: 2018. március 20.) Trésor de la langue française informatisé (TLFi) (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (Hozzáférés: 2018. március 20.) Weydt, Harald. Abtönungspartikel: die deutschen Modalwörter und ihre französischen Entsprechungen (Árnyaló partikula: a német modális szavak és francia megfelelőik). Bad Homburg: Gehlen. 1969 WikiSzótár (Hozzáférés: 2018. március 20.)

Kapcsolódó szócikkek

Modalitás (nyelvészet) Módosítószó Partikula

Kategória:Szófajok Kategória:Szemantika