Az antropometria az emberi test méreteinek, arányainak és egyéb mérhető morfológiai jellemzőinek szabványosított mérésével, rendszerezésével és értelmezésének tudományos módszertana. Az antropológia, a humánbiológia, az orvostudomány, az ergonómia és a sporttudomány egyaránt alkalmazza.
Az antropometriai vizsgálatok során számszerű adatok gyűjthetők többek között a testmagasságról, testtömegről, testarányokról, testkörfogatokról, csontszélességekről és bőrredővastagságokról. Az adatok értelmezése a vizsgálat céljától, a vizsgált személy életkorától, biológiai nemétől, a mérési protokolltól és az alkalmazott referenciaértékektől függ.
Az antropometria alkalmazási területei közé tartozik többek között az antropológia, a humánbiológia, az orvostudomány, a sporttudomány, a táplálkozástudomány és az ergonómia. A módszer segítségével vizsgálható az emberi növekedés és fejlődés, a testfelépítés, a növekedés és fejlődés, a tápláltsági állapot, valamint különböző népességcsoportok testi jellemzőinek összehasonlítása. A szabványosított mérési protokollok és a nemzetközi referenciaértékek biztosítják, hogy a különböző vizsgálatok eredményei összehasonlíthatók és reprodukálhatók legyenek.
Fogalma és célja
Az antropometria célja az emberi test mérhető testi jellemzőinek objektív leírása és összehasonlítása. A mérések segítségével vizsgálható az emberi test felépítése, növekedése, fejlődése, testarányainak változása, valamint különböző népességcsoportok testi jellemzőinek eltérése.
Az antropometriai módszerek alkalmazása során fontos a mérési pontok, mérőeszközök és mérési eljárások pontos meghatározása, mivel az adatok összehasonlíthatósága nagymértékben függ a standardizált mérési protokolloktól.
Mérési területek
Az antropometriai mérések közé tartozhatnak többek között:
testmagasság és testtömeg mérése, testkörfogatok mérése, végtaghosszok és testarányok meghatározása, csontszélességek mérése, bőrredővastagságok mérése, testösszetételhez kapcsolódó becslések.
A mérési eredményeket gyakran életkorhoz, nemhez, népességcsoporthoz vagy adott vizsgálati célhoz tartozó referenciaértékekhez viszonyítják.
Alkalmazási területei
Az antropometriát több tudományos és gyakorlati területen alkalmazzák. Az orvosi és egészségügyi vizsgálatokban szerepe lehet a növekedés, fejlődés és tápláltsági állapot követésében.
Az ergonómiában és az ipari tervezésben az emberi testméretek ismerete segíti a munkahelyek, rendszerek, védőeszközök és használati tárgyak méretezését.
A sporttudományban az antropometriai mérések a sportolók testméreteinek, testarányainak és testösszetételi jellemzőinek leírására használhatók. Ezek az adatok segíthetik a testi adottságok, a növekedési-fejlődési folyamatok és egyes sportspecifikus testi jellemzők vizsgálatát. Gyermek- és serdülőkorban az antropometriai adatok a sportági orientáció egyik kiegészítő szempontját is jelenthetik, mivel segíthetnek a biológiai fejlettség, a testarányok, a testösszetétel és az adott sportágak testi követelményeinek értelmezésében. A mérési eredmények ugyanakkor önmagukban nem határozzák meg a sportteljesítményt vagy a későbbi eredményességet.
Módszertani szempontok
Az antropometriai adatok megbízhatósága függ a mérőeszközök pontosságától, a mérési pontok egységes meghatározásától, a mérő személy gyakorlottságától és az alkalmazott protokolltól. A különböző vizsgálatok eredményei akkor hasonlíthatók össze megbízhatóan, ha azonos vagy egymással összevethető mérési módszertant alkalmaztak.
Jegyzetek
Források
Kategória:Fizikai antropológia Kategória:Biometria Kategória:Élettan