Zinédine Yazid Zidane ([], kabilul: Zinəddin Lyazid Zidan, arabul: زين الدين اليزيد زيدان Zain ad-Dīn al-Yazīd Zīdān), beceneve: Zizou [] (Marseille, 1972. június 23. –) algériai származású francia labdarúgó, edző.
Világ- és Európa-bajnok. 108-szoros francia válogatott, UEFA-bajnokok ligája-győztes, kétszeres európai Szuperkupa-győztes, UEFA-kupa-győztes, kétszeres olasz, egyszeres spanyol bajnok. A FIFA háromszor választotta az év labdarúgójának. 1998-ban aranylabdát nyert. A FIFA 100-nak a tagja, amely a világ valaha volt legjobb labdarúgóit tartalmazza.
Utolsó mérkőzését 2006. július 9-én, a labdarúgó világbajnokság Franciaország-Olaszország döntőjén játszotta, melynek 110. percében egy súlyos, szándékos szabálytalanság miatt (mellbe fejelte az őt provokáló olasz Marco MaterazzitMiután Materazzi megrángatta Zidane mezét, ő visszaszólt neki: „Ha kell a mezem, a meccs után megkapod.” Materazzi erre azt válaszolta, hogy „Inkább az a ribanc nővéred kellene.” Materazzi kitálalt a Zidane-ügyről – Magyar Televízió .) kiállították. 2013-tól 2014-ig Carlo Ancelotti mellett segédedző volt a Real Madridban, illetve 2014–16-ig a Real Madrid Castilla edzője. A Real Madrid CF edzőjeként már az első (fél)szezonjában bajnokok-ligája győztes lett. Zidane-nak mind a három fia futballista: Enzo Zidane Fernández, aki a svájci Lausanne Sport Club játékosa, Theo Zidane, a Real Madrid Castillában játszik, valamint Luca Zidane, aki a Real Madrid játékosa, de kölcsönben a Racing Santanderben szerepel.
Származása Zinédine Zidane ugyan Franciaországban, Marseille „La Castellane” negyedében született, apja – aki az 1950-es évek óta lakik Marseille-ben, soha sem vette fel a francia állampolgárságot – Algériából származik, annak északi hegyvidékéről, a kis-kabiliai Bedzsája városából. Születési helye okán Zidane francia állampolgár, ugyanakkor apja révén algériai (kabil) is.
A kezdetek Korán megmutatkozott, hogy nagy érzéke van a labdarúgáshoz. Tízévesen kezdett futballozni egy lakóhelyéhez közeli futballklubban (US Saint-Henri); Majd az SO Septèmes-les-Vallons-ban folytatta. Innen hívták be továbbképzésre az Aix-en-Provence-i regionális sportközpontba (CREPS), ahol mindössze három napot töltött. Játékát látva ugyanis a Cannes-i Futball Sportegyesület 14 évesen leigazolta, s 15 évesen már a csapat középpályása lett.
1989. május 20-án debütált a francia bajnokság első osztályában az FC Nantes ellen. Első osztálybeli első gólját ugyancsak az FC Nantes ellen szerezte 1991-ben.
A bordeaux-i évek Zidane-t 1992-ben igazolta le a Girondins de Bordeaux Futballklub. Itt ismerkedett össze másik két jövőbeni francia válogatott játékossal, Christophe Dugarry-val és Bixente Lizarazu-val, akikkel olyan triót alkottak, melyet csakhamar „bordeaux-i háromszögként” emlegettek. Ők hárman ugyanis gyakorlatilag csukott szemmel megtalálták egymást a pályán. Zidane már az első szezonban 10 gólt lőtt, majd további hatot a következő három szezonban.
A legenda szerint mielőtt a francia válogatott tagja lett, Abdelhamid Kermali, az algériai válogatott akkori vezető edzője nem tartott rá igényt, mert „nem találta elég gyorsnak” a castellane-i gyereket. Viszont Zidane a Le Buteur 2005. május 7-i számában személyesen cáfolja a fenti állítást.
1994. augusztus 17-én Bordeaux-ban játszott első ízben a francia labdarúgó-válogatottban a cseh labdarúgó-válogatott ellen. A 63. percben pályára léptetett Zidane két góljával (85. és 87. perc) mentett pontot Franciaország. Mindemellett közel egy évet kellett várnia, hogy teljes értékű játékosként léphessen pályára. Csak 1995-ben, az 1996-os labdarúgó-Európa-bajnokság (EURO 1996) selejtezői során engedte teljes játékidőben pályára Aimé Jacquet, a francia válogatott edzője.
A Juventusban 1996-ban, miután a Girondins de Bordeaux kikapott az UEFA-kupa döntőjében, Zidane-nal szerződést írt alá a torinói Juventus FC, az a klub, amelyben annak idején Michel Platini is kibontakozott. Időközben, egy bordeaux-i emberpróbáló szezonnal és egy – nem sokkal a torna előtt bekövetkezett – autóbalesettel a háta mögött, részt vett az EURO 1996 játékokon Angliában. A franciák a bolgárok és a románok legyőzésével, a spanyolok elleni döntetlennel és a hollandok elleni büntető-párbajjal jutottak el az elődöntőig, ott ugyancsak 11-esekkel kaptak ki a csehek ellen. A tornán Zidane nem tudta hozni legjobb formáját.
A Juventusban viszont szárnyalt, a legmagasabb európai szintekre jutott és számos megfigyelő a világ legjobb játékosát látta benne.
Világhírnév Az 1998-ban Franciaországban rendezett világbajnokságon Zidane két, szöglet utáni fejesgólt jegyzett a Brazília elleni döntő mérkőzésen, s ezzel Franciaország megszerezhette első világbajnoki címét. Zidane még abban az évben megkapta France football szakmagazin által odaítélt Aranylabdát és elnyerte a FIFA-tól Az év játékosa címet. A 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokságon ismét győzelemre vezette a francia válogatottat, s ezzel a kettős győzelemmel (világbajnokság és Európa-bajnokság – ebben a sorrendben) addig egyetlen más csapat sem dicsekedhetett. Teljesítményével Zidane ismét elnyerte az év FIFA-játékosa címet.
jobbra|bélyegkép|300px|Fiatal francia szurkoló a 2006. évi világbajnokság alatt balra|bélyegkép|150px|Zidane az utolsó mérkőzésén a 2006. évi világbajnokság döntőjén 2001 nyarán Zinédine Zidane 75 millió eurós rekordösszegért igazolt át a Real Madridba. Játéka tovább fejlődött a spanyol klubban, amellyel 2002-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját. A döntőben 2:1-re győztek a Bayer 04 Leverkusen együttese ellen. Zidane olyan helyzetből lőtt gólt, mely ballábasoknak is dicsőségére válna.
A 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság nem úgy sült el, ahogy várta. Görögország a negyeddöntőben óriási meglepetésre búcsúztatta Zidane-ékat, és ő emiatt (is) 2004. augusztus 4-én bejelentette visszavonulását a francia válogatottból. 2005. augusztus 3-án – gyakorlatilag egy évvel később – azonban visszatért azzal, hogy – amennyiben a franciák továbbjutnak – a 2006. évi világbajnokság végéig kerettag marad.
Visszatérése utáni első mérkőzés augusztus 17-én volt Elefántcsontparti labdarúgó-válogatott ellen, melyet a franciák 3-0-ra nyertek – egy gólt Zidane lőtt. Ekkor nevezték ki a válogatott csapatkapitányának.
Ő vezette a kékeket a 2006. évi németországi világbajnokságon, ahol két kezdeti döntetlen (Svájc: 0-0, Koreai Köztársaság: 1-1) után a harmadik csoportmeccsen 2 góllal kellett verni Togót a biztos továbbjutáshoz. Zidane sárgák miatt nem játszott, de a gallok így is 2-0-ra nyertek és csoportmásodikként jutottak tovább. A további mérkőzéseken előbb a spanyolokat verték 3:1-re, majd a brazil válogatottat 1:0-ra. A 34 esztendős Zidane bámulatos formában irányította az európai csapatot. Szemet gyönyörködtető cselekből, hajszálpontos passzokból tartott bemutatót a világ előtt, s Zidane-nak a gólban is elévülhetetlen érdemei voltak.
Marseille városa egy 10x15 méteres óriásportrét festetett gyermekéről egy épület falára, mely a tenger öblére és kikötőre néz.
A Real Madridban thumb|Zizou a Real Madridban, 2005-ben Ha Zidane első madridi évei lehetővé is tették a spanyol bajnoki cím elnyerését, és főleg karrierje során először és egyetlen alkalommal elnyerni a Bajnokok Ligáját, hamarosan megmutatkoztak Florentino Perez „óriássztárok” politikájának korlátjai. 2003 óta a nagy Real semmit sem nyert meg, és mind a pályán, mind pedig a klub állományában és szervezetében bizonytalanság mutatkozott. Ez volt az oka, hogy a válogatottban 10-es számmal játszó francia fizikai állapota romlani kezdett, míg végül 2006. április 25-én bejelentette: a németországi világbajnokság után végleg visszavonul.
A képességeivel tisztában lévő Zidane elismerte, hogy már messze nincs azon a szinten, mint karrierje csúcsán, és lejárta előtt egy évvel felbontja szerződését. Döntésében kétségkívül nagy szerepet játszott az őt a Real-hoz szerződtető Florentino Perez távozása is. Zidane utolsó mérkőzését a Villarreal ellen játszotta a Bernabéu stadionban. Az őt köszöntő szurkolók egyértelmű bizonyságát adták, hogy a számukra Zidane örökre a világ egyik legnagyobb játékosa marad. Egyébként Zidane, egy XXI. századi portré címmel 2006 májusában Franciaországban mozikba került dokumentumfilmet versenyen kívül vetítették a 2006-os cannes-i fesztiválon.
2006. július 1-jét arany betűkkel jegyzik Zinédine Zidane életében. A francia válogatott játékosainak nem került nagy erőfeszítésébe ellenőrzése alatt tartani a meccset az erőtlen brazilokkal szemben; a főszereplő a csapatkapitány lett. Ezen a napon Zidane szárnyalóbb volt, mint valaha, a FIFA a meccs emberének választotta, döntő jelentőségű passzt adott Thierry Henry-nak. E meccs után egyébként Pelé király „mágusnak” nevezte Zidane-t. A döntőben lőtt góljával Vavá, Geoff Hurst és Pelé nyomdokaiba lépett, akik világbajnoki döntőn három gólt rúgtak. Pályafutása megdicsőüléssel végződhetett volna...
Edzőként Visszavonulása után az edzői pályán képzelte el jövőjét, és a madridiaktól meg is kapta a lehetőséget. A 2013-14-es idényben a felnőtt csapat mellett másodedzőként segítette Carlo Ancelotti munkáját, majd kinevezték a tartalékcsapat, a Real Madrid Castilla edzőjének. Másfél szezonon keresztül irányította a harmadosztályban szereplő gárdát, amikor megkapta élete lehetőséget. Rafael Benítezt a 2015-16-os idény felénél menesztették, és Florentino Pérez Zidane-t nevezte ki a Real Madrid CF élére. Élt a lehetőséggel, új lendületet adott a gárdának, melyet addigra már kizártak a kupa küzdelmekből, a bajnokságban azonban nagy hajrába kezdtek a királyiak. Végül az utolsó fordulóban lemaradtak a bajnoki címről, azonban a BL serleget újra elhódították, tizenegyespárbaj után a városi rivális Atlético de Madrid ellen. Zidane már első (fél)szezonjában Európa csúcsára vezette a Reált, egyben ő lett a hetedik olyan edző aki játékosként is nyert BL-t , illetve az első francia edző aki elhódította a legrangosabb klubtrófeát. 2026. július 28-án hivatalossá vált, hogy ő lesz a távozó Didier Deschamps utódja a francia válogatott élén. Hivatalosan 2026. szeptember 1-jétől francia szövetségi kapitány.
Emlékezetes góljai Noha a szurkolók emlékében elsősorban az 1998-as labdarúgó-világbajnokság döntőjében lőtt két gólja maradt meg, Zidane az utóbbi idők francia futballjának nagy pillanataiban jelen volt. Első válogatott mérkőzésén két góllal iratkozott fel a tabellára a csehek elleni barátságos mérkőzésen. 1998 elején – néhány hónappal a világbajnokság Stade de France-beli döntője előtt – ő rúgta az első gólt a stadionavató mérkőzésen (Franciaország-Spanyolország 1-0).
A 2000-es labdarúgó-Európa-bajnokság negyeddöntőjében a spanyolok ellen szabadrúgásból talált be (a vége: 2-1-es francia siker lett), majd az elődöntő hosszabbításában egy büntetőt érvényesített a portugálok ellen (aranygóllal, és itt is 2-1-gyel jutottak tovább a franciák), és ezzel 16 év után döntőbe juttatta a francia válogatottat. A gól után örömkört futva ugyanazokat az önkéntelen mozdulatokat tette, mint Michel Platini az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokság elődöntőjében, szintén a portugálok elleni mérkőzésen.
2002-ben a Bajnokok Ligája döntőjében a Real Madrid játékosaként feledhetetlen gólt lőtt bal lábbal kapásból, s ezzel csapata 2:1-re verte a Bayer 04 Leverkusent és megnyerte a kupát.
Franciaország első 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon játszott mérkőzésén, a rendes játékidő végén még 0-1-re állt Anglia ellen (David Beckham tizenegyest is hibázott). A hosszabbításban aztán jött az amúgy szürkén játszó Zidane és a 91. percben szabadrúgásból egyenlített, majd a 93. percben értékesítette a megítélt büntetőt is, így csodálatos hajrával a franciák nyertek 2-1-re.