Ruškovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 20, közúton 26 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a Simljana és Bukovinska-patakok között fekszik.
Története A település a 17. századtól zajló folyamatos betelepítések következtében jött létre. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Russkovecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ruskovecz” néven találjuk. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 568. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Hrusskovecz” néven 68 házzal, 346 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 436, 1910-ben 524 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 86 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 436 373 357 494 562 524 521 518 511 501 441 297 228 175 143 86
Nevezetességei Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus temploma a település központjában, a főút mellett áll. Egyhajós épület, keletre néző, sokszögű apszissal, a nyugati homlokzat felett emelkedő harangtoronnyal, nagyméretű félköríves ablakokkal, a bejárat feletti körablakkal. A harangtornyot piramis formájú toronysisak fedi.
Oktatás A faluban még áll a régi iskolaépület, mely 1971-ig működött. Ma a lecsökkent tanulói létszám miatt a helyi gyermekek már a községközpontba, Berekre járnak iskolába.
Jegyzetek
Források Berek község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései