I. Noferhotep (uralkodói nevén Haszehemré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója. Az i. e. 18. század közepén élt,K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here. dinasztiája egyik legjelentősebb uralkodója volt.
Thébai katonacsaládba született, nem királyi származású. Nem tudni biztosan, milyen kapcsolatban állt az előző uralkodóval, III. Szobekhoteppel; lehetséges, hogy letaszította a trónról. Tizenegy évig és 1–4 hónapig uralkodott; valószínűleg kortársa volt Mári királyának, Zimrí-Limnek és a babiloni Hammurapinak. Uralkodásáról keveset tudni, az ebből az időszakból fennmaradt legfontosabb dokumentum egy abüdoszi sztélé, amely Ozirisz egy szobrának elkészítéséről számol be, és melynek Noferhotep szerint olyannak kell lennie, „amilyennek az istenek elrendelték az idők kezdetén”.
Uralkodása vége felé megosztotta trónját fivérével, Szihathorral. Társuralkodásuk pár hónapig, legfeljebb egy évig tartott. Szihathor nem sokkal Noferhotep előtt halt meg, utána testvére új társuralkodója harmadik fivérük, IV. Szobekhotep lett, aki nem sokkal később már egyedül uralkodott, csaknem egy évtizeden át. I. Noferhotep és IV. Szobekhotep uralkodása a XIII. dinasztia korának legfényesebb időszakát jelenti.
Családja
Úgy tűnik, Noferhotep nem királyi családból származott, hanem thébai katonacsaládból. Nagyapja, Nehi „a városi sereg tisztje” címet viselte. Feleségét Szenebtiszinek hívták, róla semmit nem tudni, a férjes asszonyok megszokott „a ház úrnője” címét viselte. Egyetlen fiuk Haanhef volt. Ő a forrásokban mindenhol az „isteni atya” és „királyi pecséthordozó”, felesége, Kemi „a király anyja” címet viseli, ami arra utal, egyikük sem volt királyi származású. Azt, hogy Haanhef volt Noferhotep apja, számos káhúni szkarabeuszpecsét megerősíti. Haanhefet ezenfelül a XIX. dinasztia idején összeállított és a második átmeneti kor uralkodóira nézve a legfontosabb forrásdokumentumnak minősülő torinói királylista is említi Noferhotep apjaként. Ez ritkaságnak számít, mivel a torinói papirusz általában csak maguknak az uralkodóknak a nevét említi, közrendű emberekét nem.
Az egyiptológusoknak feltűnt, hogy ahelyett, hogy titkolták volna nem királyi származásukat, I. Noferhotep, elődje, III. Szobekhotep és utóda, IV. Szobekhotep nyíltan hirdették sztéléiken és szkarabeuszaikon. Ez ellentétes az egyiptomiaknál megszokott rendszerrel, ahol az új uralkodó legitimitását elsősorban származása adja. Lehetséges, hogy azért hirdették ilyen nyíltan származásukat, hogy egyértelmű legyen, nincs közük az előző uralkodókhoz, különösen Széth Meribréhez, akinek emlékeit ismeretlen okból kisajátították vagy megrongálták.
Asszuáni feliratok tanúsága szerint I. Noferhotepnek legalább két gyermeke volt, a szüleiről elnevezett Haanhef és Kemi, akiknek anyja egy Szenebszen nevű nő volt.Labib Habachi: New Light on the Neferhotep I Family, as Revealed by Their Inscriptions in the Cataract Area in: Mélange Dunham, London, 1981, pp. 77–81 Egy további lehetséges fia Uahnoferhotep. Ennek ellenére fivérét, Szihathort nevezte ki társuralkodónak és örökösének, mikor pedig nagyjából egyidőben meghaltak, egy másik fivérük, IV. Szobekhotep követte őket a trónon.Michel Dewachter: Le roi Sahathor et la famille de Neferhotep I, Revue d'égyptologie, ISSN 0035-1849 (1976) vol.28, p. 66–73 IV. Szobekhotep, akinek uralkodása a XIII. dinasztia korának fénypontját jelenti, egy, a karnaki Ámon-templomkörzetben elhelyezett, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban lévő sztéléjén (JE 51911) említi, hogy Thébában született.Pascal Vernus: "Sur deux inscriptions du Moyen Empire (Urk. VII, 36 ; Caire JE. 51911)", Bulletin de la Société d'Égyptologie, Genève (BSEG) 13, 1989, p. 173–181, available online . Fenségem [eljött] a déli városba, mert látni akarta a fenséges istent; az én városom ez, melyben születtem. Láttam őfelsége [Ámon] életerejét minden egyes ünnepen, mikor még gyermek voltam. Így lehetséges, hogy I. Noferhotep is Thébában született, bár ebben az időben Egyiptom fővárosa az északon, a mai el-List közelében fekvő Itjtaui volt.
Uralkodása Említései
Leletek I. Noferhotep neve viszonylag sok tárgyon előfordul, amelyek lelőhelyei jelentős területet fednek le, északon Büblosztól egészen lenn délen a núbiai BuhenBuheni ékszerek, ma a Pennsylvaniai Egyetem Régészeti és Antropológiai Múzeumában (E 10755); eredetileg III. Amenemhatnak tulajdonították őket. David Randall-MacIver, Sir Leonard Woolley: Buhen, Philadelphia: University Museum 1911, available online p. 192, 201, 234, pl. 74 és Mirgissza erődjéig.I. Noferhotep pecsétlenyomata Mirgisszában. Dows Dunham, George Andrew Reisner, Noel F Wheeler: Uronarti, Shalfak, Mirgissa, Boston Museum of Fine Arts 1967, p. 163 and 172 Különösen Felső-Egyiptom déli részén említi több lelet. Alsó-Egyiptomban egyetlen említése fordul elő, egy szkarabeusz, melyet Tell el-Jahudijában találtak.Percy E. Newberry: Scarabs an introduction to the study of Egyptian seals and signet rings, with forty-four plates and one hundred and sixteen illustrations in the text, 1906, online plate X no 5, and page 122. Egyéb említései: több mint 60 szkarabeuszpecsét,William C. Hayes: The Scepter of Egypt: A Background for the Study of the Egyptian Antiquities in The Metropolitan Museum of Art. Vol. 1, From the Earliest Times to the End of the Middle Kingdom, MET Publications 1978, online, p. 342–344 and p. 349–350Olga Tufnell: Studies on Scarab Seals, vol. II, Aris & Philips, Warminster, 1984, pp. 142, 180 [2nd, 4th–9th, 11th–13th], lásd még No. 1788, 1803, 2898–2899, 3110–3116, 3118–3130. pecsétekI. Noferhotep két pecsétje a Petrie Múzeumban a Digital Egypt weboldalán. Lásd még: a múzeum online katalógusa, here and here.I. Noferhotep két szkarabeusza a Metropolitan Művészeti Múzeumban: and két hengerpecsét,Jean Yoyotte: Le Soukhos de la Maréotide et d'autres cultes régionaux du Dieu-Crocodile d'après les cylindres du Moyen Empire, Bulletin de l'Institut Français d'Archeologie Orientale (BIFAO) 56, 1957, p. 81–95 online see p. 86 1.oFlinders Petrie: Buttons and Design Scarabs, 1925, pl. XXIV and XXVI egy szobor Elephantinéból,Labib Habachi, Gerhard Haeny és Friedrich Junge: Elephantine IV : The Sanctuary of Heqaib, Philippe von Zabern, Mainz, 1985, p. 115, pl. 201–202 [a-b]. és tizenegy sziklafelirat a Vádi es-Satt er-Rigalban,Flinders Petrie: A season in Egypt, 1888, XV Szehel szigetén,Robert Delia: New Rock Inscriptions of Senwosret III, Neferhotep I, Penpata, and Others at the First Cataract, Bulletin of the Egyptological Seminar (BES) 1992, vol.11 1991, p. 5–22 Konosszóban,Karl Richard Lepsius: Denkmäler aus Ägypten und Äthiopien , 1849, Tafel II, Band IV, online p. 151 plates g and hJacques de Morgan, U. Bouriant, Georges Legrain, Gustave Jéquier, Alessandro Barsanti: Catalogue des monuments et inscriptions de l'Égypte antique, Tome I 1894 és Philae-ben. A feliratok említik Noferhotep családjának tagjait, valamint két, a szolgálatában álló, magas rangú hivatalnokot, Nebanhot és Szenebi kincstárnokot.
Két abüdoszi sztéléje is ismert, az egyiket Ugaftól sajátította ki, felirata a 4. uralkodási évben keletkezett, és megtiltja a sírok építését Upuaut szent felvonulási útján.Stela Cairo JE 35256, description and analysis in Anthony Leahy: A Protective Measure at Abydos in the Thirteenth Dynasty, Journal of Egyptian archaeology A. 1989, vol. 75, pp. 41–60 Karnakból került elő két naosz, bennük Noferhotep egy-egy szobra, valamint egy talapzat Noferhotep és fivére, IV. Szobekhotep kártusával (ma az Egyiptomi Múzeumban, CG 42022).Auguste Mariette-Bey: Karnak. Étude topographique et archéologique avec un appendice comprenant les principaux textes hiéroglyphiques découverts ou recueillis pendant les fouilles exécutées a Karnak, Lipcse, 1875, available online see p. 45 pl. 8. Előfordul pár említése a fajjúmi régióból is, ahol Egyiptom fővárosa állt ekkoriban; köztük a király egy szobra, melyet Szobeknek és a sedeti Hórusznak szentelt, és ma a Bolognai Régészeti Múzeumban van.
Királylisták Korabeli említésein túl Noferhotepet említi a karnaki királylista, a 34. helyen (Baker számozása szerint a 37.), valamint a torinói királylista 7. oszlopának 25. sora (Kim Ryholt rekonstrukciója szerint; Alan H. Gardiner és Jürgen von Beckerath számozása szerint a 6. oszlop 25. sora.) A torinói királylista szerint Noferhotep tizenegy évig és egy vagy négy hóapig uralkodott, ezzel a második vagy harmadik leghosszabb ideig uralkodó királya a dinasztiának a 23 évig hatalmon lévő Mernoferré Ay és a 9–12 évig uralkodó IV. Szobekhotep után.
Helye a kronológiában
I. Noferhotep relatív helye a kronológiában a torinói papirusznak és kortárs említéseknek köszönhetően biztos: III. Szobekhotepet követte a trónon, utódja IV. Szobekhotep volt. Mivel apja, Haanhef és anyja, Kemi szintén jól ismert, és nincs más címük az „isteni atya” illetve „a király anyja” címnél, több egyiptológus, köztük Kim Ryholt és Darrell Baker úgy tartják, Noferhotep nem volt királyi származású és uszurpálta a trónt. Ebben családjának katonai háttere is szerepet játszhatott.Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, , 2008, p. 252–254
Abszolút helye a kronológiában vitatott. Ryholt a dinasztia 26., Baker a 27. fáraójának tartja, Detlef Franke és Jürgen von Beckerath szerint azonban a 22. uralkodó voltErik Hornung (szerk.), Rolf Krauss (szerk.), David A. Warburton (szerk.): Ancient Egyptian Chronology, Handbook of Oriental Studies, Brill 2012, , online, p. 176 & p. 492.Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz : Philip von Zabern, 1999, , pp.96–97, king No 22. Időbeli elhelyezése is vitatott, az egyes tudósok által megadott uralkodási dátumok közt akár negyven év eltérés is lehet; Ryholt i. e. 1740 körülre teszi uralkodása kezdetét, Thomas Schneider pedig i. e. 1700 körülre.
Uralkodásának hossza
Akár uszurpálta a trónt, akár örökölte, Noferhotep valószínűleg egy erősen szétesett Egyiptom uralkodójává vált. Kim Ryholt szerint a kánaáni eredetű XIV. dinasztia ekkoriban már hatalmon volt, és független uralkodócsaládként uralta legalább a Nílus-delta keleti részét. Ez megmagyarázhatja, miért említi Noferhotepet Alsó-Egyiptomban mindössze egyetlen szkarabeusz. Bár több tudós – köztük Gae Callender, Janine Bourriau és Darrell BakerJanine Bourriau: The Second Intermediate Period (c.1650-1550 BC) in: Ian Shaw (editor): The Oxford History of Ancient Egypt, 2000, Oxford University Press, – egyetért vele, mások, köztük Manfred Bietak, Daphna Ben-Tor, valamint James és Susan Allen úgy vélik, Noferhotep egész Egyiptom fölött uralkodott.Daphna Ben-Tor & James and Susan Allen: Seals and Kings, Bulletin of the American Schools of Oriental Research (BASOR) 315, 1999, pp. 47–73.Manfred Bietak: Egypt and Canaan During the Middle Bronze Age, BASOR, 281 (1991), pp. 21–72, főleg p. 38, onlineDaphna Ben-Tor: Scarabs, Chronology, and Interconnections: Egypt and Palestine in the Second Intermediate Period, Volume 27 of Orbis biblicus et orientalis / Series archaeologica: Series archaeologica, Academic Press Fribourg 2007, , részletek elérhetőek online Ezt bizonyíthatja, hogy Noferhotepnek számos említése került elő Egyiptomtól északkeletre, Levante vidékén, melyek közül legfontosabbak Büblosz uralkodója, Jantinu sztéléje és négy kánaáni szkarabeusz, amelyek azt mutatják, elég nagy hatalommal rendelkezett ahhoz, hogy fenntartsa a kereskedelmi kapcsolatokat a régióban.