Szöllősi Zoltán (Jánoshalma, 1945. március 6. – Budapest, 2018. március 21.Szon.hu) József Attila-díjas (2001) magyar költő, műfordító.
Életpályája Szülei: Szöllősi Mihály és Sinkovics Ilona voltak. 1963-ban érettségizett. 1963–1965 között Izsákon a művelődési ház vezetője volt. 1965–1967 között csillesként és figuránsként dolgozott. 1967–1970 között az Athenaeum Nyomdában gép mellett dolgozott nyomdai segédmunkásként. 1969-től publikált. 1971–1975 között a Nyírségben oktatott. 1975–1977 között Budapesten a Posta Központi Hírlapirodájában dolgozott. 1977–1983 között szabadfoglalkozású író volt. 1983–1986 között a Vigilia főszerkesztő-helyettese volt. 1986-tól rokkantnyugdíjas volt.
Műveiben leginkább küzdelmes ifjúságának tapasztalatait írta meg. Költői nyelve fegyelmezett volt, a tárgyi világ leírásával fejezte ki közérzetét.
Művei Csontkorall (versek, 1974) Vacsora jégen (versek, 1978) Égitető (versek, 1983) Ballada Boldogasszonyhoz (versek, 1988) Hónak kéne esni. Agócs Sándor, Szöllősi Zoltán, Újházy László versei; bev. Pozsgay Imre, tan. Vasy Géza; Széphalom Könyvműhely, Bp., 1990 (Jánoshalmi füzetek) Megyek haza (versek, 1998) Nem látlak benneteket (versek, 2000) Angyal lépked föld fele (2004) Fölöttem a tenger. Összegyűjtött versek; Könyvműhely–Nemzeti Kultúráért és Irodalomért Alapítvány, Bp., 2014
Műfordításai Nyolcvan gyertya. Kazáni tatár népköltészet; ford., utószó Szöllősi Zoltán; Antológia, Lakitelek, 1994
Díjai Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1976) Kölcsey-díj (1995) Ratkó József-díj (1996) Arany János-jutalom (1998) József Attila-díj (2001) Balkány díszpolgára (2014) Magyar Arany Érdemkereszt (2015)
Jegyzetek
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban. Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999. Kortárs magyar írók
További információk
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar műfordítók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Arany János-díjasok Kategória:Jánoshalmiak Kategória:1945-ben született személyek Kategória:2018-ban elhunyt személyek