Ameni Kemau piramisa az ókori egyiptomi XIII. dinasztia elejének egyik uralkodója, Ameni Kemau nyughelye. Dahsúr déli részén található; i. e. 1790 körül épült.Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800-1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997 Talaj feletti részét teljesen széthordták, alépítményei azonban erősen károsodott állapotban bár, de fennmaradtak. A piramist Charles Arthur Musès fedezte fel 1957-ben, és ő is tárta fel 1968-ban. A piramis eredetileg 35 méter magas volt, alapjának oldalhossza 52 m. A sírkamra egyetlen hatalmas kvarcittömbből állt, hasonlóan III. Amenemhat piramisához, ebbe vésték a mélyedést a szarkofág és a kanópuszedények számára.Mark Lehner: The Complete Pyramids, London: Thames and Hudson (1997), p.185 .
Felfedezése és feltárása Ameni Kemau piramisának legkorábbi említése Al-Makrizi középkori arab történész Egyiptom földrajza és történelme című könyvében fordul elő, a dahsúri piramisok leírásánál.Taqi al-Din Ahmad Al-Maqrizi: Geography and History of Egypt, online (franciául). A piramist 1957-ben Charles Arthur Musès csapata fedezte fel újra.Robert Schiestl: Pottery from Pyramids of the 13th Dynasty in the Dahshur Region: Survey in Dahshur 2006 in: Bulletin de Liaison de la Céramique Egyptienne 23 (2012), Institut Français d'Archéologie Orientale , pp. 51–62 1968-ban Vito Maragioglio és Celeste Rinaldi építészeti szempontból vizsgálták meg a piramist.V. Maragioglio, C. Rinaldi: Note sulla piramide di Ameny ‘Amu, Orientalia n.s. 37 (1968), pp. 325–338 A király temetkezési kellékeinek maradványait Nabil Swelim és Aidan Dodson publikálta 1998-ban.Nabil Swelim, Aidan Mark Dodson: On the Pyramid of Ameny-Qemau and its Canopic Equipment, Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, 1998, p. 319–334.
Kapcsolódó szócikkek
Az egyiptomi piramisok listája
Jegyzetek
Kategória:Dahsúri piramisok