Zoboki Gábor (Budapest, 1963. január 24. –) Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár. Legismertebb tervezői munkái közé tartozik a budapesti Müpa, a Richter Gedeon-ház, a sencseni Nanshan Kulturális és Sportközpont. Munkáit több ízben építészeti nívódíjjal és FIABCI-díjjal (Nemzetközi Ingatlanszövetség) tüntették ki.https://mik.pte.hu/szervezeti-felepites/szemely/zoboki-gabor

A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének alelnöke, a ZDA-Zoboki Építésziroda alapító-tulajdonosa. A Pécsi Tudományegyetem tanára 2014 óta.

Életpályája Ars poeticája szerint az építésznek „polihisztornak kell lennie, mindenhez értenie kell egy kicsit, állandóan új szakmákat tanul. Ha kórházat tervez, akkor például orvos, tudnia kell, mi zajlik egy műtét közben, hogy egy jó műtőt képes legyen összerakni. Ugyanígy, ha hangversenytermet épít, akkor operaénekes, ha lakást, akkor az a családtag, aki még meg se született. Nem esztétizálunk egész nap, hanem szigorú törvények szerinti alkalmazott művészetet kell művelnünk. Ha egy lakásban az ember nem fér be a mosdó és a mosógép közé, akkor nem a művészeti problémák jutnak eszünkbe.”Kult50 2017. A kultúra ötven arca, 76–78. oldal

A mérnök-orvos-bölcsész családból származó Zoboki Gábor életpályáját átszövi a zeneművészet iránti rajongása. Egyetemista éveiben építésztanulmányait megszakítva a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia zenetudós, karmester szakára is beiratkozott, végül nagybátyja, Csics Géza építész hatására visszatért a Műegyetemre, ahol 1988-ban szerezte meg építészmérnöki diplomáját.

Pályafutását kezdettől fogva nagy léptékű, összetett feladatok jellemzik. 1988-ban, az egyetem elvégzése után az akkori nagy tervezőintézetek egyikében, a KÖZTI-ben kezdett dolgozni. Zalaváry Lajos a diplomamunkáját látva hívta meg műtermébe, ahol nagy volumenű munkák – többek között az egyik első budapesti irodaház, az East-West Center Astoria sarkán álló épülete – kapcsán nyílt alkalma a szakmagyakorlás alapvető fogásainak elsajátítására. Az Ybl- és Kossuth-díjas Zalaváry mesterként meghatározó befolyást gyakorolt a fiatal építész szakmai szemléletére. Kooperatív hajlama, kommunikációs készsége, a társművészetek iránti nyitottsága, kulturális igényessége példa volt számára, és egyben megerősítése annak az iránynak, amelyet mint követendő pályát magának is kijelölt.

1990–92 között végezte a Mesteriskolát, ahol Turányi Gábor volt a mestere, aki egy másik utat, az építészet belső tartalmát a végsőkig kutató alkotó attitűdjét hozta számára átélhető közelségbe. 1992–97 között a BUVÁTI-ban dolgozott építész tervezőként, a BUVÁTI égisze alatt, Turányi munkatársaként vett részt az 1996-os expó magyar pavilonja terveinek elkészítésében, amely elnyerte a tervpályázat I. díját. A KÖZTI és a BUVÁTI műhelyeiben ismerte meg későbbi alkotótársait, Turi Zoltánt, Oláh Évát és Silvester Csabát, akik a mai napig irodája meghatározó személyiségei.mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA22919

Mintegy tíz éves tervezőintézeti gyakorlat után, sok kortársához hasonlóan önálló praxis építésébe fogott. 1998-ban ismerte meg az amerikai születésű, magyar származású Demeter Nórát, aki építész tanulmányai során ösztöndíjjal került első ízben Budapestre. Közösen alapították meg 1998-ban a ZDA – Zoboki Demeter és Társaik Építészirodát (Zoboki Demeter&Associates), amely Demeter Nóra 2015-ös önállósulása óta ZDA–Zoboki Design&Architecture Építésziroda néven működik, és megalakulásától fogva az ország egyik legjelentősebb építészeti alkotóközössége.

Doktori fokozatát 2008-ban szerezte meg a Pécsi Tudományegyetemen építőművészetből, majd 2012-ben habilitációt is szerzett a Pollack Mihály Műszaki Kar Breuer Marcell Doktori Iskolájában.

Zoboki Gábor munkamódszerére a személyiségéből fakadó komplex megközelítés jellemző: az építész tevékenységét egy nagyobb rendszer elemeként értelmezi, és ez az igényes komplexitás az iroda sikereinek záloga. Ennek köszönhető, hogy a ZDA a hazai irodák közül elsőként tudott hasonló nagyságrendben bekapcsolódni a nemzetközi tervezési gyakorlatba is.

Az építész közszereplő státuszát is fontosnak tartó Zoboki Gábor minden nyilvános megszólalása alkalmával hangsúlyozza a munkák hátterében dolgozó csapat jelentőségét, a ZDA munkáiban az egyes szakterületek legjobbjai vesznek részt társtervezőként, vagy társművészetek alkotóiként. A komplex szemlélet áthatja az építészeti tervezés egész folyamatát, a rendelkezésre álló anyagi források maximálisan igényes építészeti minőség létrehozására fordítódnak. Zoboki a megbízót teljes értékű partnernek tekintve, igényeit respektálva és elemezve mindig olyan építészeti megoldásra tesz javaslatot, amely a kreatív építészeti vízión és a műszaki feltételrendszer magas szintű kielégítésén túl a feladatoknak a gazdasági és az egyetemes kultúrába ágyazott szempontjait is érvényesíti.

Zoboki Gábor munkáiban – pozitív alkotó személyiségének köszönhetően – az építés gyermeki eufóriája köszön vissza, amely közéleti elhivatottsága révén mindig párosul a környezet – nem csak a természeti, hanem a kulturális közeg – iránti felelősséggel. Személyében az építész, mint társadalmi szereplő jelenik meg a nyilvánosság előtt, aki sokoldalú műveltsége, a kultúra más területeivel ápolt intenzív kapcsolata révén képes az építészeti feladatokat szélesebb kontextusba ágyazva kezelni, és az építést a társadalom szolgálatába állítani.

Kiemelkedő művei

Kulturális komplexumok

MÜPA A ZDA profilját a városi léptékű gondolkodás, az összetett igényekre készülő, felső kategóriás középületek tervezése jellemzi. Zoboki Gábor pályájának eszmei csúcspontját az iroda alapítása után elsőként megépült nagyszabású munka, a világviszonylatban is jegyzett hangversenyteremmel büszkélkedő Budapesti Művészetek Palotája, a MÜPA (2005) jelenti. Budapest első, a rendszerváltás után közcélú kulturális beruházásaként megépült komplexuma kitágította a magyar zenei élet nemzetközi horizontját. A Duna-parti épület kedvezőtlen városi pozíciója, nehéz megközelíthetősége ellenére is a város kulturális életének megkerülhetetlen szellemi centrumává vált, az évente megrendezett Wagner-napoknak köszönhetően pedig Budapest a nemzetközi zenei élet élvonalába került.

A közel 1700 férőhelyes koncerttermet, 450 férőhelyes színházteret és 12 000 m² múzeumot befogadó, a szükséges kiszolgáló területekkel összesen bruttó 70 000 m² alapterületű épület elnyerte az építész szakma legnagyobb elismerését, az ingatlanfejlesztési Oscar-díjként számon tartott „FIABCI Prix d’Excellence” díjat 2006-ban, egy évvel később pedig a FIABCI közönségdíját. A MÜPA az az alkotás, amely szintetizálja mindazt, ami Zoboki alkotó módszerét jellemzi, és egyben az építész személyes küldetésének kiteljesedése is. A Müpához fűződő mély, érzelemteli viszonyáról egy interjúban azt mondta: „zenész szerettem volna lenni, s bár nem lettem az, tizenöt esztendeje építészként készíthettem egy új hangszert Budapesten. (…) A Müpa a szenvedélyem és a szakmám találkozása, különleges szimbiózis, ami ritkán adatik meg egy építésznek. Az épület szíve a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, amelynek világviszonylatban is kiemelkedő akusztikáját a világklasszis – azóta elhunyt – akusztikus, Russel Johnsson jegyzi, és amelynek kialakításában az építész a legnívósabb technikai megoldásokat és közreműködőket alkalmazta. A derűs és élénk belsőépítészeti kialakítás szigorúan kötött műszaki megoldásokat takar, Jovánovics György falplasztikái akusztikai funkciót is betöltenek. A környezet zajterhelése miatt a terem – ahogy a kisebb színházterem is – az épület tartószerkezetétől teljesen független dobozszerkezettel készült, hatalmas acélrugókon nyugszik. A doboz jelleget hangsúlyozza a közös előcsarnokba plasztikusan betüremkedő, fával burkolt tömeg, amely magként rejti a nézőteret a nagy üvegfelületekkel, és a szintek közti izgalmas átlátásokkal megnyitott épületbelsőben. A térbeli elkülönülés kifejezi a terem eszmei funkcióját: a hétköznapok nyüzsgéséből a művészet saját aurával bíró, zárt terébe érkezünk. A dunai panorámás előcsarnok nyitott teréből puha, sötét tónusú anyagokkal burkolt, szűk keresztmetszetű átjárók vezetnek a zene születésének misztikus, tágas és derűs templomába. Az alapozásában Solti György hamvait rejtő épület a modern technika minden vívmányát magas szinten felvonultató építész tiszteletadása a magyar zeneművészetnek, és egyúttal olyan építészeti tett, amely a 21. század pozitív arcát hozza testközelbe Budapest lakói számára.

Sencsen új kulturális központja A MÜPA építésének tanulságait a ZDA számos – elsősorban külföldre készült kulturális komplexum tervében hasznosította és fejlesztette tovább. Közülük kiemelkedik a Sencsen város Nanshan kerületének új kulturális központja (2014). A hagyományos kínai operaelőadások és gyerekszínházi előadások megtartására is alkalmas terem a műszaki megoldások terén jelentős továbblépés és tapasztalat az iroda által tervezett többfunkciós termek sorában. A teljes egészében mozgatható álmennyezet, és a változtatható színpadméret révén az akusztikai színvonal és flexibilitás Kínában addig ismeretlen színpadi minőséget hozva létre. A kínai felkérésre kifejezetten a budapesti MÜPA mintájára, hasonló téri koncepcióval készült épület építészeti gesztusaival reflektál a helyi hagyományokra: üvegezett többszintes előcsarnokában a kínai operajátszás hatalmasra nagyított piros és kék maszkjai rejtik a termeket. A homlokzaton megjelenő fémburkolat egyedi tervezésű alumínium elemekből épül fel, és hártyaként lebeg az élénkvörös színűre festett homlokzat előtt.

Felújítások Kisebb léptékű, de Budapest kulturális életében nem kevesebb jelentőségű munka az Erkel Színház felújítása (2013). A főváros legnagyobb nézőterű színházának korszerűsítése során komoly műszaki és anyagi korlátok közt kellett a megcélzott funkciót – az operajátszás népszerűsítését, és egy nagy befogadóképességű, színvonalas színházi üzem létrehozását – teljesíteni. A bejárati előlépcső beüvegezésével az épület nagyvonalú főhomlokzatot kapott, amely karakterében őrzi az épület modernista stílusjegyeit. Az operajátszás műszaki feltételeinek javítását a színpad műszaki berendezéseinek korszerűsítése és a kiszolgáló blokk megújítása jelentette. A közönségforgalmi terek komfortjának emelésében ismét nagy szerepet játszanak a tudatos koncepció mentén, bátran alkalmazott színek: a nézőtér Bayreuth mintájára kékesszürke és arany-okker eleganciát kapott, míg az alacsony boltozatos előcsarnok teljes fal- és mennyezetfelületét egyedi, nagy precizitással kivitelezett harlequin-mintás színkompozíció borítja. Az eredetileg nyomott arányú fogadótér így közönségcsalogató, barátságos tartózkodóhellyé vált, amely kifejezi az épület küldetését: a fiatalság és a klasszikus zene kapcsolatának erősítését.

Kulturális célú épületrekonstrukciós tervei közül kiemelkedik a tiszadobi Andrássy kastély műemlék épületének és parkjának kulturális, turisztikai és sportcélú fejlesztésére Balázs Tibor nyíregyházi építész irodájával együttműködve készített koncepcióterve. Első lépésként a kastély háromezer négyzetméter alapterületű épületének és a park épülethez csatlakozó 3 hektáros részének a fejlesztése valósult meg európai uniós támogatással.

A ZDA legújabb, folyamatban lévő kulturális rekonstrukciós munkája a Magyar Állami Operaház felújítása, amelynek keretében a közművektől a homlokzaton át a műhelyekig mindent felújítanak az Ybl-palotában.

Az iroda tervei alapján 2017-ben készült el a zugligeti Lóvasút végállomásának teljes műemléki felújítása, a pinceszint beépítése és egy új épületrész kialakítása a meglévő műemléki épület mögött. A 150 éves, svájci villa típusú műemléképületet eredeti állapotának megfelelően, a mai kor követelményeihez igazítva építették újjá úgy, hogy láthatóvá váljanak kivételes építészeti értékei.

Irodaépületek, kutatási célú és ipari építmények