Események Határozott dátumú események március első fele–április 1. – Mátyás magyar király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamara hasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), illetve a koronavámot (vectigal corone). június 15. – Károly burgundi herceg trónra lépése. július 20. – Megnyílik az új egyetem (Academia Istropolitana) Pozsonyban. augusztus 18. – Magyarország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformja ellen. szeptember 18. – II. Pál pápa Mátyás többszöri kérésére bíborossá nevezi ki Várdai István kalocsai érseket, fő- és titkos kancellárt. október 29. – A brusthemi csata – Károly burgundi herceg leveri Liège városát. november – Mátyás király hadjáratot indít III. (Nagy) István moldvai fejedelem ellen; ez volt a fekete sereg első nagyszabású hadjárata. december 15. – Mátyás serege Moldvabányán vereséget szenved a moldvai vajda seregétől, s a király maga is megsebesül.
Határozatlan dátumú események Vetési Albert püspök veszprémi építkezései során elkészül a címerével díszített vörös márvány pillérfő, az első keltezett magyar reneszánsz emlék. Az Itáliában élő karthauzi szerzetes, Pannoniai András – Hunyadi János egykori katonája – az uralkodói erényekről írt könyvet (Libellus de virtutibus). Johannes (Müller) Regiomontanus Esztergomban megírja Tabulae directionum profectionumque in nativitatibus multum utiles című művét. II. Pál pápa savonai püspökké nevezi ki Giovanni Battista Cibót.
Születések II. Ferdinánd nápolyi király († 1496).
Halálozások június 15. – III. Fülöp burgundi herceg (* 1396)
Jegyzetek
Kategória:15. század