A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike. Az alárendelő viszony két különböző státuszú nyelvi egységet köt össze, melyek közül az egyik az alaptag (fölérendelt tag), a másik pedig a meghatározó tag (alárendelt tag, bővítmény).Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 350–351. o.Bussmann 1998, 1142. o.Crystal 2008, 462. o. Mondattani viszonyként létezik még a mellérendelés és – egyes nyelvészekPéldául Kálmánné Bors – A. Jászó 2007 (354. o.) vagy Grevisse – Goosse 2007 (245–246. o.). szerint – a hozzárendelés mint az alany és az állítmány közötti sajátos viszony.

Alárendelő viszony több, különböző kiterjedésű szinten létezik: szintagmában, amely lehet ige nélküli is,Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 356. o. mondategységben, azaz egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában (mondatrészek között), illetve összetett mondatban (tagmondatok között). Általában az alárendelt mondatok (mellékmondatok) fajtái az alárendelt mondatrészek fajtáinak felelnek meg.2007, Király – A. Jászó 2007, 443. o.

Általában a tárgyat, a határozót és a jelzőt veszik számításba alárendelt mondatrészekként, de egyes nyelvekben lehet szó másféle alárendelésről is. Például a román nyelv grammatikáiban szó van ún. állítmány-kiegészítőről: Ion a venit supărat ’Ion haragosan jött’, Ea se numește Puica ’Puicának hívják’.Avram 1997, 346. o.

Egyes nyelvészek alárendeltnek tekintik az értelmezőt is.Például Grevisse – Goosse 2007 (422. o.) Balogh 2000 szerint „az értelmezős szerkezet sajátos átmeneti szerkezetként fogható fel az alárendelő és a mellérendelő szintagmák között”.Balogh 2000, 462. o. Mások úgy vélik, hogy az értelmezőnek nincs mondattani funkciója.Dubois 2002, 46. o. Az alanyt is egyesek az állítmány alárendeltjének tekintik.Avram 1997 állítása szerzők megnevezése nélkül (301. o.).

A szintagma szintjén vannak determinánsok is. Ezek mind alárendeltek, de közülük a névelőket nem elemzik mondattanilag, hanem csak az általuk meghatározott szavakat, velük együtt.

Az alárendelt tag szükségességi foka

Az alárendelt tagok különböző mértékben szükségesek. Nélkülük nem lehet árnyaltan kommunikálni, de a mondat szemantikai elégségességét tekintve – azaz abból a követelményből kiindulva, hogy egy mondat értelmes legyen kontextus nélkül is – az alárendelt tagok szükségtelenek is lehetnek, például olyan tőmondatban, mely csak alanyból és állítmányból áll, és melyben az utóbbi jelentése megengedi, hogy ne legyen bővítménye, pl. Kitör a nevetés (Sütő András: Anyám könnyű álmot ígér).Cs. Nagy 2007, 335. o.

Háromféle szükségességi foka lehet az alárendelt tagoknak. E fokok az alaptag lexikai jelentésétől függnek.

A mondatrész kötelező, ha nélküle nem jöhet létre helyes szintagma vagy mondat. tárgy: készít valamit;Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 353. o. Maman prépare un gâteau ’Mama tortát süt’ (szó szerint ’… készít’);Karakai 2013, 20. o. Atunci el spuse o prostie ’Akkor mondott egy butaságot’, Atunci spuse că pleacă ’Akkor azt mondta, hogy elmegy’;Avram 1997, 404. o. Komšija je prodao kuću ’A szomszéd eladta a házat’;Čirgić 2010, 275–276. o. határozó: jártas a biológiában; J’habite rue Danton ’A Danton utcában lakom’;Karakai 2013, 31. o. Locuiește aici ’Itt lakik’;Avram 1997, 380. o. Komšija je stanovao na kraju ulice ’A szomszéd az utca végén lakott’; jelző: Radimo u nemogućim okolnostima ’Lehetetlen körülmények között dolgozunk’;Čirgić 2010, 282. o. állítmány-kiegészítő: Ea se numește Puica ’Puicának hívják’.

A mondatrész reprezentálható, ha bizonyos körülmények között elhagyható, de mindig beleértjük a szintagmába vagy mondatba: tárgy: meggyógyít (valakit);Cs. Nagy Lajos 2007, 336. o. On connaît (ça) ’Ismerjük (ezt)’; Am terminat (de scris) ’Befejeztem (az írást)’;Avram 1997, 367. o. határozó: hozzáfog (valamihez); N-am fost (la mare) ’Nem voltam (a tengerparton)’.Avram 1997, 382. o.

Fakultatív a mondatrész, ha beleérteni sem kell ahhoz, hogy a szintagma vagy a mondat helyes legyen: tárgy: A kislány (leckét) ír; Pierre mange (une pomme) ’Pierre (almát) eszik’;Karakai 2013, 21. o. Citesc (un articol) ’(Cikket) olvasok’;Avram 1997, 366. o. Pišemo (pisma) ’(Leveleket) írunk’; határozó: (jóízűen) alszik, (a fűben) fekszik; J’ai déjeuné (d’une tranche de jambon) ’(Egy szelet sonkát) reggeliztem’;Karakai 2013, 22. o. Scriu (părinților) ’(A szüleimnek) írok’;Avram 1997, 376. o. Kupali su se (cijelo ljeto) ’(Egész nyáron) fürödtek’; jelző: (Sült) kenyeret vettem;Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 412. o. La voiture (électrique) ne pollue pas l’air ’Az (elektromos) autó nem szennyezi a levegőt’;Karakai 2013, 35. o. Și-a pus pantofii (pe care îi cumpărase cu o zi înainte) ’Felvette (az előző napon vásárolt) cipőjét’;Avram 1997, 352. o. Kupio je kuću (našega komšije) ’A szomszéd házát vette meg’; állítmány-kiegészítő: A plecat (râzând) ’Nevetve ment el’.

Az alárendelés megnyilvánulási szintjei

Alárendelésről elsősorban a szószerkezet (szintagma) szintjén van szó. Ez lehet kéttagú, és benne az egyik tag alárendeltje a másiknak, de lehet szószerkezetcsoport is, melyben az egyik tag abszolút alaptag, és egyik-másik alárendelt tag is lehet relatív alaptag egy neki alárendelt taghoz viszonyítva. Példák: világos szobában dolgozó gyerek – Az abszolút alaptag a gyerek, dolgozó ennek jelzője, együtt jelzős szintagmát alkotva, a szobában a dolgozó helyhatározója, amellyel határozós szintagmát képez, a világos pedig a szobában jelzője, a kettő jelzős szintagmát hozva létre. mon jeune ami ’fiatal barátom’ – Az ami ’barát’ alaptagnak két egymástól független jelzője van, az ’-om’-nak megfelelő mon birtokos determináns és a jeune ’fiatal’ jelző.Dubois 2002, 452. o. all the very big cars ’az összes nagyon nagy autó’ – a very ’nagyon’ a big alárendeltje, az all the very big ’az összes nagyon nagy’ csoport pedig a cars ’autók’-é.

Mivel az összetett szavak eredetileg szószerkezetek vagy mondatok, vannak alárendelő összetételek is: tárgyas összetételek: egyetért, favágó, fejcsóválva;Gerstner 2006, 327. o. portefeuille ’pénztárca, portfólió’ (szó szerint ’lapot visel’);Grevisse 1964, 93–94. o. fluieră-vânt ’széltoló’ (szó szerint ’szelet fütyül’);Constantinescu-Dobridor 1998, compunere ’szóösszetétel’ szócikk. dangubiti ’a napot lopni’ (szó szerint ’napot veszíteni’);Klajn 2005, 211–215. o. határozós összetételek: gyorsúszó, körmönfont; meurt-de-faim ’éhenkórász’ (szó szerint ’éhen hal’); vino-ncoace ’(nemi) vonzerő’ (szó szerint ’gyere ide’); zloupotrebiti ’visszaélni (vmivel)’ (szó szerint ’rosszul használni’); jelzős összetételek: ásványvíz, jobblábas, nagyétkű; coffre-fort ’páncélszekrény’ (szó szerint ’erős láda’); rea-voință ’rosszindulat’ (szó szerint ’rossz akarat’); malograđanin ’kisvárosi ember, kispolgár’.

A mondategységben fő mondatrészek az állítmány és az alany, a többi mondatrész pedig szavakként vagy szószerkezetekként áll alárendeltségi viszonyban a fő mondatrészekkel, és esetleg alárendeltségi vagy mellérendeltségi viszonyban egymással. Az alárendelő összetett mondat analóg módon épül fel a főmondat körül.

Általában egy mondatrész csak egyetlen másik mondatrész alárendeltje. Kivétel a románban az állítmány-kiegészítő, mely egyrészt az állítmánynak van alárendelve, másrészt egy másik, az állítmánnyal viszonyban álló mondatrésznek. Olyan jellegzetességet vagy az állítmányéval általában egyidejű cselekvést fejez ki, amely a másik mondatrészre utal, például az alanyra (Ion a venit supărat ’Ion haragosan jött’), a tárgyra (L-am auzit râzând ’Nevetni hallottam’) stb. A kettős alárendeltség világosabban látszik a melléknévvel kifejezett állítmány-kiegészítő esetében, ugyanis ez nemben és számban egyezik azzal a névszói mondatrésszel, amelyikre utal.

Az alárendelés kifejezése

Az alárendelés kifejezhető alaktani, mondattani és prozódiai eszközökkel. Olykor társul két vagy több eszköz, melyek tartozhatnak két ilyen kategóriához vagy mindháromhoz.Avram 1997, 302. o.

Alaktani eszköz

Alaktanilag az alárendelés esetragokkal valósul meg, legalábbis a flektáló és az agglutináló nyelvekben. A névszóragozásról van szó, amely a flektáló nyelvekben különböző mértékben van meg, a magas fejlődési foktól például a latin nyelvben a majdnem teljes hiányáig például a franciában. Példának okáért a tárgyat a latinban a tárgyesettel fejezik ki. Csaknem minden főnévről lévén szó, egyes számban ennek -Vm ragja van (V mint vocalis ’magánhangzó’).Boxus, Morphologie. Noms (Alaktan. Főnév) oldal. A magyarban ugyanazt a mondatrészt az összes főnévhez és főnevesített szóhoz, valamint csaknem az összes névmáshoz hozzáadott -t rag fejezi ki.Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 379. o.

Mondattani eszközök

A mondattani eszközök egyike a közvetlen egymás mellé helyezés. A melléknévi jelző esetében ez általános a fentebb említett nyelvek mindegyikében. A franciában például a tárgy is így kerül az állítmány mellé: J’aime ma sœur ’Szeretem a nővéremet’.Grevisse – Goosse 2007, 321. o.

Egy másik mondattani eszköz a viszonyszó segítségével való összekapcsolás. Mondatrészek között ez egyes nyelvekben névutóval történik, más nyelvekben elöljárószóval. Egy olyan nyelvben, mint például a francia, csak elöljáró tölti be ezt a szerepet, egyebekben olykor csak elöljáró, illetve névutó, máskor ilyen viszonyszó olyan toldalékkal együtt, melyet a viszonyszó kíván meg. Példák: Három nap múlva jövök haza (csak névutó),Rounds 2001, 155. o. Imrén kívül senki sem volt pontos (névutó és toldalék);Rounds 2001, 107. o. Je compte sur vous ’Számítok rátok/magára/önre’ (csak elöljáró);Grevisse et Goosse 2007, 323. o Golub je sletio na krov ’A galamb a tetőre szállt’ (csak elöljáró), Golub je na krovu ’A galamb a tetőn van’ (elöljáró és toldalék).Barić 1997, 279. o. Îmi amintesc de tinerețe ’Emlékezem a fiatalkoromra’ (csak elöljáró),Avram 1997, 379. o. A reușit datorită voinței ’Akaratának köszönhetően sikerült neki’ (elöljáró és toldalék).Avram 1997, 66. o.

Mondatok között is van alárendelés közvetlen egymás mellé helyezéssel, fakultatív jelleggel, a tárgyi mellékmondat esetében, például a magyarban [Úgy hallottam, (hogy) már lehet a piacon kapni cseresznyét],Király – A. Jászó 2007, 451. o. vagy az angolban: She said (that) she would come today ’Azt mondta, (hogy) ma eljön’.Bussmann 1998, 318. o. Gyakoribb azonban a viszonyszós alárendelés. A viszonyszó lehet alárendelő kötőszó, vonatkozó névmás vagy vonatkozó határozószó. Egyes nyelvek grammatikáiban kötőszó értékű szókapcsolatokat is számba vesznek. Példák: Olyat hozz, mint a múltkor (kötőszó); Dansează ca și cum ar pluti ’Úgy táncol, mintha lebegne’ (kötőszó értékű szókapcsolat);Avram 1997, 442. o. Je choisirai dans ce livre un chapitre qui me paraît important ’Ki fogok választani ebből a könyvből egy olyan fejezetet, amely fontosnak tűnik nekem’ (vonatkozó névmás);Grevisse – Goosse 2007, 1435. o. Bilo je to one večeri kad smo ispraćali baku na voz ’Ez azon az estén volt, amikor kikísértük a nagymamát a vonathoz’ (vonatkozó határozószó).Klajn 2005, 246. o.

Mondattani eszköz a szórend is. Ennek fontosabb a szerepe a névszóragozás nélküli nyelvekben, vagy amelyekben ez nagyon visszafejlődött, ellentétben a gazdag névszóragozású nyelvekkel. Például a latinban a Lupus est agnum ’A farkas megeszi a bárányt’ és az Agnum est lupus ’A bárányt megeszi a farkas’ mondatoknak azonos a grammatikai jelentése, mivel a tárgyat világosan kifejezi az esetrag, de a franciában csak a Le loup mange l’agneau ’A farkas megeszi a bárányt’ felel meg a latin mondatnak, a L’agneau mange le loup már nem, mivel a tárgynak nem lévén ragja, ez a mondat azt jelenti, hogy ’A bárány megeszi a farkast’.Dubois 2002, 337. o.

Prozódiai eszközök