thumb|The seal of Saga Prefecture thumb|The flag of Saga Prefecture

Japán Kjúsú szigetének északnyugati részén fekszik. Partjaival egyaránt határos a Japán-tenger és az Ariake-tenger. A prefektúra nyugati részén fekvő városok, mint Arita és Imari híresek kerámiáikról és porcelánjaikról. Fővárosa Szaga.

Történelem

Az ókorban a mai Nagaszaki prefektúra és Szaga prefektúra területe együttesen alkották a Hizen tartományt. A rizstermesztés jelen van már az ókor óta, ennek maradványai láthatóak Nabatake romjainál Karacuban és a Josinogari lelőhelyen. Feudális időszak A Kamakura-kortól a Muromacsi-korig kb. 100 hűbéri klán követhető nyomon. Nagy befolyással bírt egy szamuráj klán ebben az időben a Genkai-tenger mentén Macuratóban. A Szengoku-kor kezdetére a Rjúzódzsi klán (család) kiterjesztette hatalmát Hizen és Csikugo Tartományokra, Higo egy részére és Csikuzen Tartományra. Rjúzódzsi Takanabu daimjó halála után a kialakult politikai helyzeten Nabesima Naosige lett úrrá. 1607-re a Rjúzódzsi klán összes birtoka a Nabesima család ellenőrzése alá került.

Az Edo-korban a területe Szaga Tartománynak nevezték (佐賀藩 Szaga-han) és 3 altartományt foglalt magába: a Hasunoikét, Ogit és Kasimát. Ezenkívül Szaga prefektúrához tartozott az akkori Karacu tartomány (唐津藩 Karacu-han) és 2 körzete a Cusima-Fucsú tartománynak (対馬府中藩 Cusimafucsú-han). Szaga Tartomány területét továbbra is a Nabesima klán uralta, a Rjúzódzsi klán törvénytelen vérvonalának tagjaival. A politikai helyzet viszonylag stabil volt, habár Nagaszaki védelmének összege egyre csak növekedett. A pénzügyi helyzeten csak rontott a nagy kjóhói éhség és az 1828-as Siebold tájfun. Mégis az Ariake-tengerrel határos területek művelhető, jól termő talaja lehetővé tette a termény nagy mennyiségű előállítását és az 1840-es évekre az éves koku 670,000-el növekedett, a 200 évvel azelőtti kétszeresére.

A 19. század közepe táján Nabesima Naomasza törekedett a tartomány pénzügyeinek stabalizálására. Különböző intézkedéseket rendelt el ennek érdekében, többek között csökkentette a hivatalnokok számát és előmozdította a helyi iparágakat, mint az aritai porcelán készítését, zöld tea termelést és a kőszén bányászatot. Új technológiákkal ismerkedtek meg a tengerentúlról: a lángkemencével és a gőzmozdonnyal.

A bosin háború után sokan a tartományból a Meidzsi restaurációt támogatták. A Meidzsi-korban a kőszénbányák korszerűsítésére Kisima és Higasimacura közetekben nagy hangsúlyt fektettek, illetve elősegítették a vasútvonalak kiépítését.

Földrajz

Szaga prefektúra Kjúsú északnyugati részén fekszik. Északról határos a Genkai-tengerrel és a Cusima-szorossal, délről pedig az az Ariake-tengerrel. Szaga közelsége a Koreai-félszigethez lehetővé tette, hogy fontos közvetítő legyen a kulturális tárgyak vagy iparcikkek megismerésében, illetve cseréjében a japán történelem során. A prefektúra területének 68%-át agrár és erdős területek alkotják.

Legészakibb pont: Enuonohana, Kakaradzsima, Karacu – Legkeletibb pont: Iida-macsi, Toszu – Legdélibb pont: Óurakó, Tara – Legnyugatibb pont: Óse, Madarashima –

Hegységek Sefuri-hegység, Tara-hegység Kjóga (1,076 m, Szaga legmagasabb pontja), Sefuri-hegy (1,056 m), Tenzan (1,046 m), Taradake (996 m ), Ihara-hegy (962 m), Kinzan (957 m), Raizan (955 m), Hagane-hegy (900 m)

Folyók Csikugo (15.5 km hosszan Szagában), Kase (57.5 km), Macuura (45.3 km), Rokkaku (43.6 km) Hokuzan-gát

Tengerek Kelet-kínai-tenger: Ariake-tenger, Isahaja-öböl Japán-tenger: Genkai-tenger, Karacu-öböl, Imari-öböl

Félszigetek Higasimacuura-félsziget

Szigetek Genkai-tenger: Takasima, Kasiwadzsima, Ogawadzsima, Kakaradzsima, Macusima, Madaradzsima, Kabesima, Mukusima, Iroha-szigetek Ariake-tenger: Okinosima

Erdők Nidzsi no Macubara

Barlangok Nanacugama-barlang

Híres parkok Hacsimandake Kavakami-Kinrjú Kurokamijama Szefuri-Kitajama Taradake Tenzan .

Közigazgatás thumb|250px|Szaga prefektúra térképe a községhatárokkal thumb|right|Szaga thumb|right|Karacu thumb|right|Tara

Városok 10 város tartozik Szaga prefektúrához:

Imari Kanzaki Karacu Kasima

Ogi Szaga (székhely) Takeo

Taku Toszu Uresino

Körzetek 6 városrésze van. Városok körzetenként:

Fudzsicu körzet Tara Higasimacuura körzet Genkai Kanzaki körzet Josinogari

Kisima körzet Kóhoku Ómacsi Siroisi

Mijaki körzet Kamimine Kijama Mijaki Nisimacuura körzet Arita

Gazdaság Meghatározó szerepe a mezőgazdaságnak, erdészetnek és a tengerparti halászatnak van. Nagy számban termelnek hagymát, epret és jelentős marhahúst állítanak elő. A prefektúra a legnagyobb előállítója a mocsigoménak (ragacsos rizs) és a melegházas mandarinnak országszerte.

Bank Szaga Bank Szaga Kjoei Bank

Oktatás

Egyetem Szaga Egyetem Nisikjúsú Egyetem Nisikjúsú Főiskola (előtte Szaga Főiskola) Kjúsú Rjukoku Főiskola Szaga Agrártudományi Főiskola

Kultúra Arita, Imari és Karacu városok nevezetesek az ott készülő porcelánokról. Az ország legjobb porcelánműhelyei itt találhatóak: Imaemon, Genemon és Fukagawa.

Látványosságok

Karacui várkastély Josinogari lelőhely

Kapcsolódó szócikkek Kjúsú Nagaszaki Japán prefektúrái

Jegyzetek

Források

További információk Saga City website Saga Prefecture website SagaJET website