Magyar szereplők viszonylag ritkán jelennek meg a külföldi irodalomban, filmekben. Ezeket az esetek egy részében az alkotók magyar származása indokolhatja, de talán legérdekesebbek azok a művek, amelyekben ilyen magyar szál az alkotók tekintetében nem fedezhető fel.
A magyar nevek kérdése A külföldi filmesek szemlátomást nehezen boldogulnak a magyar nevekkel, a magyar vagy magyar származású szereplőknek adott nevek egy része alig (Arkosh Kovash, Közönséges bűnözők, 1995) vagy egyáltalán nem (Mathias Targo, Die Hard – Az élet mindig drága, 1995) azonosítható valódi magyar nevekkel. Így az is lehetséges, hogy valójában több karakterről nem derül ki, hogy eredetileg magyar származású szereplőnek szánták.
Hasonló okokból a zsidó szereplők esetén is nehézségekbe ütközik annak megállapítása, hogy az adott szereplő magyar kötődésű-e, vagy sem. Ennek oka egyrészt, hogy a zsidók egy része nem magyarosította (a II. József által elrendelt) „eredeti” német családnevét, másrészt előfordul, hogy a magyar szinkronstúdiók a zsidó személy- és családneveket akkor is magyarosítják, ha a szereplőknek nincs kapcsolatuk a magyarsággal. Így például az Ászok ásza (1982) egyik szereplője magyaros névrendben és magyaros ejtéssel Rózenblum Simon, a Fogadó a Halott Alpinistához című regény alapján készült, Hotel a Halott Alpinistához (1979) című észt film mellékszereplőinek családneve nem Moses, hanem magyaros ejtéssel Mózes.
A magyar szereplők névadási gyakorlata további értelmezési gondokat is okozhat. A Suszter, szabó, baka, kém (2011, rend. Tomas Alfredson) című, budapesti helyszíneken is játszódó film két szereplőjének neve például Tarr és Esterhase, ami a nézőt Tarr Béla és a magyar származású Joe Eszterhas filmesek nevére emlékeztetheti. A film alapjául szolgáló, 1974-ben megjelent regényében John le Carré Toby Esterhase-nek valóban magyar családi hátteret rajzolt, és mintájául a magyarországi származású londoni könyvkiadó, André Deutsch szolgált. A Maraton életre-halálra (1976, rend. John Schlesinger) című film hasonló dilemma elé állíthatja a magyar nézőt: a Laurence Olivier alakította körözött háborús bűnös SS-orvos neve a filmben Szell, noha esetleges magyar gyökereire a film nem utal. Egyes források szerint a címadó regény (1974) írója, William Goldman a világhírű karmesterre, Széll Györgyre gondolva vette kölcsön főszereplője nevét.
(Feltehetően Makk Károly és Tarr Béla neve alapján az a hiedelem alakult ki külföldi filmes körökben, hogy a magyar családnevekben jellegzetesen gyakori a kettős mássalhangzóval végződő. (Kiss, Makk, Papp, Széll, Tarr, Vass -> Gaff, Tarr, Marr, Mott, Barr, Orr))Utóbbiak valójában skót nevek, de többször adják mindezek miatt magyar karaktereknek az alkotók. De pl. Orr Lajos.
A Végzetes erő (2001, rend. Matt Codd) egyik szereplője, Dr. Kasia „KC” Czaban A Czabán Magyarországon is létező családnév (Czabán Samu, Czabán György filmrendező), de Lengyelországban is létezik. A Kasia azonban kifejezetten lengyel női keresztnév. vezetékneve is könnyen tűnhet magyarnak, a filmben mégis lengyel származásúnak szánt szereplő. Hasonló módon a Hollywoodland című 2006-ban bemutatott bűnügyi filmben a magyar származású amerikai színész, Adrien Brody által alakított magándetektív, Louis Simo is inkább spanyol származású karakter. A keresztnévként és családnévként is használt Sándor név is viszonylag gyakran jelenik meg, azonban elvben lehetséges hogy néhány esetben az alkotók horvát és nem magyar származású szereplőnek szánták a karaktert. Bár Verne regénye nyomán a világban inkább az terjedt el, hogy ez a név egyértelműen magyar. (Horvát írásmóddal helyesen: Šandor.) A Sandor és Kovacs családnevek mellett (bár ezek sem teljesen bizonyosan magyar nevek) viszont többször lehet találkozni a Bartok névvel is nyilván Bartók Béla nyomán de általában minden további magyar vonatkozás említése nélkül. Az utolsó lovagok (Last Knights, 2015) című amerikai filmdrámában viszont Lord Bartok (Morgan Freeman) nyilván nem magyar származású.
Több filmben szerepel Kovács helyett Kovak nevű magyar karakter, ami feltehetően a szláv kovač Szlovákiában ékezetes változatban Kováč is. szó és családnév téves változata lehet. Néhány esetben viszont a keresztnév arra utal, hogy nem magyar hanem délszláv vagy Csehszlovák származású karakterről lehet szó.
Bár a Gogolák ritka név Magyarországon, a Bérgyilkos a szomszédom és a Már megint bérgyilkos a szomszédom előtt feltűnik Bacsó Péter A tanú című filmjében is („Gogolák elvtársnő”), az Egyesült Államokban viszont a két híres magyar származású amerikaifutball-játékos, Gogolák Péter és Gogolák Károly révén lett közismert.
Molnár Ferenc 1907-ben megjelent, több nyelvre lefordított A Pál utcai fiúk című regényéből több filmadaptáció is született. Ezek egyike az amerikai–magyar koprodukcióban 1968-ban készült, Fábri Zoltán rendezte A Pál utcai fiúk, a magyar filmesek vagy színészek bevonása nélkül készült külföldi adaptációk alkotói is ragaszkodtak az eredeti szereplők és helyszínek magyar neveihez: Pál uccai fiúk (amerikai, No Greater Glory, 1934, rend. Frank Borzage); A Pál utcai fiúk (olasz, I ragazzi della via Paal, 1935, rend. Alberto Mondadori és Mario Monicelli); A Pál utcai fiúk (olasz, I ragazzi della via Pál, 2003, rend. Maurizio Zaccaro).
A magyar szereplőknek adott filmes keresztnevek eloszlása viszonylag szűk skálán látszik mozogni. Férfinevek esetében gyakori a László és a Zoltán,A XX. század második felében a két leggyakoribb magyar férfi keresztnév. illetve ezek némileg eltorzult változatai, például Laslo Gromeck a Kopogd le a fán! (1954) című filmben, Zoltan KarpathyFeltehetően Jókai Mór regényhősének nevét kölcsönözték. a My Fair Ladyben (1964), vagy a brit mozikban Zoltan, Hound of Dracula (1978) címen bemutatott amerikai horrorfilm címszereplője. A női szereplők esetében a -ka kicsinyítőképzős nevek örvendenek népszerűségnek, mint például német nyelvterületen a Gyakran gondolok Piroskára (nyugatnémet, Ich denke oft an Piroschka, 1955) és a Piroschka (nyugatnémet, 1960, Ferrari Violettával a főszerepben) címszereplői, a csehszlovák Sörgyári capriccio főszereplője, Maryška (akit ráadásul a köztudottan magyar származású Magda Vášáryová játszott, azaz a csehszlovák nézők számára egyértelmű volt a magyar utalás) vagy az amerikai–cseh Van Helsing (2004, rend. Stephen Sommers) Marishkája.
Magyar vonatkozású regényadaptációk
Jules Verne az 1880-as évektől négy magyar vonatkozású regényt írt, amelyekből játékfilmek is születtek:
Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1885) című regényéből: Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1921, rendezte: Henri Fescourt) Mathias Sandorf – Romuald Joubé Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1963, rendezte: Georges Lampin) Le comte Mathias Sandorf – Louis Jourdan Sándor Mátyás (Mathias Sandorf, 1981, magyar–francia tévéfilm sorozat, rendezte: Jean-Pierre Decourt) Sándor Mátyás – Bujtor István
A fáma szerint Verne már épp elkészült a regényévél, amikor 1884-ben megjelent Jules Claretie Le Prince Zilah (’Zilah hercege’) című regénye, amelynek főszereplőjét szintén Sándornak hívták. Hogy a névazonosságot elkerülje, Verne főszereplője neve végére odabiggyesztett egy f betűt.
Várkastély a Kárpátokban (Le Château des Carpathes, 1892) Várkastély a Kárpátokban (Le château des Carpathes, 1976, rendezte: Jean-Christophe Averty) Le comte Franz de Télek – Benoît Allemane Castelul din Carpati (1981, román film, rendezte: Stere Gulea) Várkastély a Kárpátokban (Tajemství hradu v Karpatech, 1981, csehszlovák film, rendezte: Oldrich Lipský) Tölököi Teleke gróf – Michal Docolomanský, Ignác, a gróf komornyikja – Vlastimil Brodský Carpathian Castle (JV: The Extraordinary Adventures of Jules Verne), 2013
Storitz Vilmos titka (Le secret de Wilhelm Storitz, 1911, 1898-ban fejezte be) Le théâtre de la jeunesse: Le secret de Wilhelm Storitz (1967, rendezte: Eric Le Hung) Wilhelm Storitz – Jean-Claude Drouot Tajomstvo alchymistu Storitza (’Az alkimista Storitz titka’, 1991, rendezte: Pawel Trzaska) csehszlovák film, Wilhelm Storitz – Henryk Talar
A dunai hajós (Le Pilote de Danube, első kiadása: 1908, de feltehetően ezt is a 19. század végén írta) című regényét mindeddig a magyarokon kívül (Markos Miklós, 1974) csak németek filmesítették meg: Dunai hajósok (Donauschiffer, 1940, német film, rendezte: Robert A. Stemmle) Nikolaus von Körmendy – Jávor Pál, Sátori, matróz – Halmay Tibor, Lajos – Hans Unterkircher
Az irodalomtörténet-írás szerint Verne nagyra értékelte a magyarokat, a magyar történelmet, és különösen Kossuth Lajost, ugyanakkor regényei magyar alakjainak megformálásában egy arisztokrata, Habsburg János Szalvátor segítette. Regényeiben és a Verne-adaptációkban gyakori szereplő a magyar tudós, mérnök, aki többnyire arisztokrata és inkább műkedvelő tudós, illetve a hazáját politikai okokból elhagyó emigráns.Bibó, a cikkben több helyütt is.
Hálás és sokszor feldolgozott téma az anyák megmentője, Semmelweis Ignác tragikus élete. Ezekben barátján, Markusovszky Lajoson kívül néha Balassa János is megjelenik.
Semmelweis – Retter der Mütter (1950, rendezte: Georg C. Klaren) NDK film Semmelweis (1950, rendezte: Gordon Duff) a The Philco Television Playhouse c. ff amerikai tévésorozat 2. évad 39. epizód The Tragic Hour of Dr. Semmelweis (1852) (1955, rendezte: ???) a You Are There c. ff amerikai tévésorozat 3. évad 35. epizód Semmelweiss (1980, rendezte: Gianfranco Bettetini) olasz filmdráma Semmelweiss (1983, rendezte: Terje Mærli) norvég filmdráma Semmelweis Ignácz – Az anyák megmentője (Ignaz Semmelweis – Arzt der Frauen, 1989, rendezte: Michael Verhoeven) NSZK–osztrák–magyar tévéfilm Semmelweis (Semmelweis, 1993) francia film Semmelweis (1994, rendezte: Floor Maas) holland tévéfilm Semmelweis doktor (Docteur Semmelweis, 1995, rendezte: Roger Andrieux) francia-lengyel tévéfilm Semmelweis (2001, rendezte: Jim Berry) FF amerikai rövidfilm Semmelweis (2018) amerikai film
Még a századforduló előtt Amerikában nagy hírnévre tett szert a magyar származású Harry Houdini, aki Weisz Erik néven látta meg a napvilágot Budapesten. Az Amerikában az 1970-es évektől elterjedt bonmot szerint „a történelemből ismert három leghíresebb ember Jézus, Sherlock Holmes és Harry Houdini”. Houdini a hátrányos megkülönböztetéstől tartva titkolta magyar (és zsidó) származását, ami csak az 1970-es években lett közismert. Róla is számos életrajzi film született, amelyekben gyakran kerül szóba barátsága Sir Arthur Conan Doyle-lal, majd vitájuk és elhidegülésük a spiritizmussal kapcsolatosan.
Houdini (Houdini, 1953, amerikai film, rendezte: George Marshall) Harry Houdini – Tony Curtis, családtagok és más magyar szereplők The Great Houdini (The Great Houdinis) (’A Nagy Houdini’, amerikai tévéfilm, 1976, rendezte: Melville Shavelson) Harry Houdini (Erich Weiss) – Paul Michael Glaser, Cecilia Weiss – Ruth Gordon, Theo Weiss – Jack Carter, Dorothy Weiss – Marilyn Brodnick Ragtime (Ragtime, amerikai filmdráma, 1981, rendezte: Miloš Forman E. L. Doctorow regényéből) Harry Houdini – Jeffrey DeMunn Young Harry Houdini (’Az ifjú Harry Houdini’, amerikai televíziós filmsorozat, 1987, rendezte: James Orr) A fiatal Harry Houdini – Wil Wheaton, a felnőtt Houdini – Jeffrey DeMunn, Mrs. Weiss, Houdini édesanyja – Rita Zohar A Night at the Magic Castle (’Egy éjszaka az elvarázsolt kastélyban’, amerikai ifjúsági film, 1988, rendezte: Icek Tenenbaum) Harry Houdini – Arte Johnson Az igazi tündérmese (FairyTale: A True Story, angol-amerikai filmdráma, 1997, rendezte: Charles Sturridge) Harry Houdini – Harvey Keitel Houdini – A halál cimborája (Houdini, amerikai tévéfilm, 1998, rendezte: Pen Densham) Harry Houdini – Johnathon Schaech, a fiatal Houdini – Emile Hirsch Cremaster 2 (amerikai filmdráma, 1999, rendezte: Matthew Barney) Harry Houdini – Norman Mailer Houdini, a halál mágusa (Death Defying Acts, angol-ausztrál filmdráma, 2007, rendezte: Gillian Armstrong) Harry Houdini – Guy Pearce