Tropoja község (albán Bashkia e Tropojës), 2015 előtt Tropoja kerület (Rrethi i Tropojës) Albánia hatvanegy, Kukës megye három községének egyike a megye északnyugati részén, amelyet nyugaton Shkodra megye, északon Montenegró, északkeleten és keleten Koszovó, délkeleten a szintén Kukës megyéhez tartozó Has község, délen pedig a Drin folyó, pontosabban az azon kialakított mesterséges víztározók, a Komani-tó és a Fierzai-tó határol. Az Albán-Alpok délkeleti régiójában fekvő vidék, itt található az ország második, egyúttal a Dinári-hegység legmagasabb csúcsa, a 2694 méter magas Jezerca, de számos hegye magasodik 2000 méter fölé. A magashegységi környezetet a Valbona völgye és a Tropojai-medence töri meg, ettől délkeletre már az 1000 métert is alig meghaladó középhegységi vonulatok vezetnek át a községen kívül fekvő Krumai-medence alacsonyabban fekvő területeire. Tropoja község területe 1043 km², lakossága (2011), székhelye Bajram Curri (5340 fő, 2011), másik városi jogállású települése a mindössze 913 lakosú Fierza.Profile of Fierzë Commune A 2015-ben hatályba lépett közigazgatási reform óta nyolc alközségre oszlik, ezek: Bajram Curri, Bujan, Bytyç, Fierza, Lekbibaj, Llugaj, Margegaj és Tropoja.
A keletre fekvő síkság felé nyitott vidék történelmileg Koszovóhoz tartozott, többségében iszlám vallású törzsei és szülöttei az albán nemzeti függetlenségi mozgalmak koszovói hadszínterein tevékenykedtek (Haxhi Zeka, Bajram Curri és mások). Albánia 1912-es függetlenné válását követően azonban a terület a fiatal országhoz került, Tropoja elszigetelődött korábbi piacvidékétől, a nyugati peremvidékén emelkedő magas hegyvonulatok pedig Albánia többi részétől zárták el. A kommunizmus évtizedeiben is elkerülték a nagy arányú fejlesztések: a korábbi Kolgecajt Bajram Curri néven néhány ezer lakosú várossá fejlesztették, Tropoja termelőszövetkezeti központ lett, 1978-ban pedig a Drin folyó felduzzasztásával, a Fierzai-tó kialakításával üzembe helyezték a fierzai Párt Fénye Vízerőművet. Az 1991-es rendszerváltást követően sem változott infrastrukturális helyzete, az 1990-es évek végére pedig csempészbandák és irreguláris koszovói katonák egyik fő fészke lett, ahol az albán kormány sem volt képes az akaratát érvényesíteni. A 2000-es évek elejére helyreállították a jogrendet Tropojában, és ha lassan is, de megindult a terület fejlődése, elsősorban idegenforgalmi jelentőségének köszönhetően. Hosszan tartó elzártsága és nehezen megközelíthetősége okán Tropoja legfőbb turisztikai vonzereje a szinte érintetlen természeti környezetben rejlik: itt található a Valbona-völgy Nemzeti Park, a Nikaj-mërturi Regionális Tájvédelmi Körzet, valamint a 2017 óta világörökségi védelmet élvező Gash-völgyi ősbükkös. A hagyományos népi építészetnek is számos szép példája maradt fenn községszerte, több településen állnak még az északalbánok körében a vérbosszúk idejére védelmet nyújtó erődházak, az ún. kullák.
Fekvése és földrajza balra|bélyegkép|300px|A Jezerca vidéke Tropoja község az Albán-Alpok délkeleti vidékén fekszik, meghatározó hegyvonulatai északnyugaton, a Valbona forrásvidékén a Jezerca (2694 m), délnyugaton, a Valbona és a Drin völgye között a Hekura-hegység (Maja e Hekurave, ’Vas-hegység’, 2559 m) és a Grykat e Hapëta-hegység (Maja Grykat e Hapëta, 2625 m) dolomittömegei, valamint a Mërturi-hegység (Maja e Mërturit, 1757 m), északkeleten pedig a Shkëlzen csúcsa (2407 m). A Jezerca az ország második legmagasabb, de az albán–macedón határon fekvő, listavezető Korabbal szemben teljes egészében Albánia területén emelkedő csúcsa, egyúttal a Dinári-hegység legmagasabb pontja is. Tropoja további legmagasabb pontjai a Gryka e Hapët (2625 m, országosan 3.), a Maja e Kollatës (’Kollata-hegy’, 2556 m, 5.), a Kollata e Keqe (’Rossz-Kollata’, 2534 m, 6.), a Maja e Rosit (’Rosi-hegy’, 2524 m, 7.), a Shkëlzen (2407 m, 12.), a Maja e Thatë (’Száraz-hegy’, 2406 m, 13.) és a Maja Bogiçaj (’Bogiçaj-hegy’, 2405 m, 14.). A Tropoja nyugati és északi vidékein magasba törő hegyeket a Valbona völgye és az attól északkeletre húzódó Tropojai-medence töri meg 300–500 méteres tengerszint feletti magassággal. Ettől délkeletre, a Valbona jobb partján már csupán néhány, az 1000 méteres tengerszint feletti magaslat jelzi az alacsonyabban fekvő Krumai-medencébe való átmenetet. Legfontosabb folyója a község déli határát képező Drin folyó középső szakasza, valamint annak jobb oldali mellékfolyója, a mintegy 50 kilométer hosszú Valbona, amely teljes hosszában, forrásától a torkolatáig Tropojában folyik. A Valbonán kívül több kisebb patak fut észak–déli irányban a Drinbe (pl. Curraj). A Drinnek a tropojai községhatárral egybeeső szakaszán két felduzzasztott, mesterséges víztározó, a Komani- és a Fierzai-tó található. A Valbona völgyének felső folyásánál és a Jezerca vonulatában számos gleccsertó és tengerszem található.
balra|300px|bélyeg|A Komani-tó vízi útja A község nyugati és északi részének magashegységi környezete megszabja, hogy ezekből az irányokból Tropoja csupán gyalogosan közelíthető meg, azaz Shkodra vidékével és Montenegróval közvetlen közúti összeköttetése nincs. Kelet felé a Krumai-medence, déli irányba pedig a Valbona völgye, és azon keresztül a Drin teszi nyitottabbá Tropoját, de közlekedési szempontból az ország belseje felől így is csak nehézségekkel közelíthető meg. Délnyugati irányból a Komani-tó vízi útvonalán, autókat is szállító komppal lehet eljutni a község déli részén fekvő Fierzába, de a légvonalban mindössze 55 kilométerre lévő Shkodrából így is hét-nyolc órát igénybe vehet az utazás. A történelmi kapcsolatok örökségeként lényegesen jobb a város közúti összeköttetése a keletre fekvő Koszovóval, azon belül is Gjakovával, amely a Qafa e Morinësen (’Nyárfa-hágó’, nem összekeverendő a Kukës melletti, azonos nevű hágóval) át vezető SH22-es jelű főútvonalon érhető el. Ez az összeköttetés annyira jelentős, hogy a Tropoja községet Tiranával összekötő minibuszjáratok is Koszovó felől közelítik meg a régiót, különösen amióta a 2009-ben átadott Durrës–Kukës–Morina-autópálya lényegesen megkönnyíti Kukës elérhetőségét. A megye délkeleti részeivel, a Kukës megyeszékhellyel való összeköttetést a Krumát átszelő SH23-as főút biztosítja. A község délről való megközelíthetősége valamelyest nehézkesebb, a Fushë-Arrëz régiójából induló SH22-es út Fierzánál lép Tropoja község területére. A község belső közúthálózatát a már említett útvonalak adják: a Fierza–Bujan–Bajram Curri–Tropoja–Qafa e Morinës[–Koszovó] útvonalat követő SH22-es mellett a Has község felől Bytyç és Llugaj érintésével a Tropoja közelében az előbbibe csatlakozó SH23-as út. Ezeken túl csak számozatlan, változatos minőségű aszfaltutak vezetnek a Valbona felső völgyén át Margegajba vagy a délkeleti Lekbibajba.
Közigazgatása Az 1953-ban megalapított Kukës megyét (Qarku i Kukës) 1958-ban osztották további kerületekre, ekkor született meg a komunákra (’község’) osztott Tropoja kerület (Rrethi i Tropojës) is. A 2015-ben hatályba lépett közigazgatási reform eredményeként a kerületeket átszervezték és új megnevezésük bashkia lett (magyarul ’község, önkormányzat, törvényhatóság’), azóta Tropoja község (Bashkia e Tropojës) a korábbi kerület hivatalos megnevezése. Ezzel párhuzamosan a korábbi komunákat alközségekké szervezték át (njësia administrative, tkp. ’közigazgatási egység’). Ennek eredményeként 2015 óta Tropoja község közigazgatási beosztása a következő.
Tropoja község alközségei és településeiKözségszékhely: Bajram Curri Alközség Alközségi központ Népesség (2011) Települések Bajram Curri alközség Bajram Curri Bajram Curri Bujan alközség Bujan Bllata, Bujan, Dojan, Grija, Grija e Re, Lëkurtaj, Markaj, Rosuja, Selimaj Bytyç alközség Pac Berisha, Bytyç, Çorraj-Veliç, Kam, Kepenek, Leniq, Masha, Pac, Prush, Visoça, Vlad, Zherka, Zogaj Fierza alközség Fierza Breglum, Dega, Dushaj, Fierza, Tpla Lekbibaj alközség Lekbibaj Bëtosha, Brisa, Curraj i Poshtëm, Curraj i Sipërm, Gjonpepaj, Lekbibaj, Palç, Peraj, Qereç-Mulaj, Salca, Shëngjergj, Tetaj Llugaj alközség Llugaj Bukova, Jaho Salihi, Llugaj, Luzha, Rragam, Rrëzë-Mal Margegaj alközség Margegaj Bradoshnica, Çerem, Dragobia, Fushë-Luma, Koçanaj, Margegaj, Paqeja, Rragam, Shoshan, Valbona Tropoja alközség Tropoja Asta, Babina, Begaj, Buçaj, Gegaj, Kasaj, Kërrnaja, Kojel, Kovaç, Myhejan, Papaj, Shkëlzen, Shumicë-Ahmataj, Sopot, Tropoja, Viçidol
Története jobbra|260px|bélyeg|Ókori erőd helyszíne Shoshan nyugati határában A terület benépesedésére vonatkozó legkorábbi adatok a vaskor elejéről ismertek: Bujannál tizenkét korabeli halomsírt tártak fel a régészek. Az évezred második felében a dardánok szállásterületének nyugati végpontja volt a régió. A római korban a Scodra vidékét a Drin völgyén keresztül Dardaniával összekötő út erődrendszeréből több a mai Tropoja község területére esett: ilyen erődítésmaradványok ismertek Shoshan, Kam közeléből, a római út egyes maradványait pedig Fierza közelében tárták fel.
A mai Tropoja község helyén a 19–20. század fordulóján több északalbán törzs szállásterülete feküdt: nyugati részén a krasniqik (ma Margegaj, Bajram Curri, Llugaj, Bujan, Fierza), délnyugaton a nikajik (Margegaj, Lekbibaj) és a mërturik (Lekbibaj, Fierza), északkeleten a gashik (Tropoja), délkeleten pedig a bytyçik (Bytyç, Llugaj) területei húzódtak. A térség lakossága hagyományosan muzulmán felekezetű volt, egyedül a délkeleti peremvidéken, Shëngjergj és Tetaj (Lekbibaj) vidékén éltek római katolikusok. Az évszázadok során mindvégig meglehetősen elzárt, nehezen megközelíthető területnek számított, amelynek jellemzően állattartással foglalkozó lakossága a keletre elterülő koszovói piacvidék városaival, különösen Gjakovával tartott fenn kapcsolatot. Az 1912-ben függetlenné vált Albánia 1913-ban megrajzolt határai (londoni egyezmény) véget vetettek ennek a szerves kapcsolatnak, és a vidék elszigeteltsége megnövekedett. A korábban gyakorlatilag Koszovóhoz sorolt terület a 20. század során gyakori viszálykodások tárgya volt Jugoszlávia és Albánia között.
balra|260px|bélyeg|Az 1943–1944-es bujani konferenciának otthont adó Mani-kulla vendégfogadó szobája a résztvevők portréival A környék szülötte Bajram Curri az Ahmet Zogu kormányát 1924-ben elkergető júniusi forradalom támogatója a forradalommal hatalomra került Noli-kormány leverését követően itt, ősei lakhelyén, egy Dragobia melletti barlangban bujdosott. Zogu csapatai azonban felderítették búvóhelyét, és az 1925. március 29-én kialakult tűzharcban Curri két fiával együtt életét vesztette. A második világháború során a kommunisták 1942-ben Bytyçben szervezték meg a megszállók ellen harcoló helyi alakulataikat. 1943. december 31-e és 1944. január 2-a között Bujanban, albán és jugoszláv kommunisták részvételével szerveződött meg a Koszovó és Metohija Nemzeti Felszabadítási Tanácsa, amelynek célja a német megszállás alatt álló Koszovó és Albánia felszabadítása, majd egyesítése volt. Ugyancsak 1944 januárjában a brit Special Operations Executive is megkísérelt Tropojában a német megszállók ellen harcoló fegyveres sejteket szervezni, de nem jártak sikerrel. 1944 közepére a vidék a Gani Kryeziu vezette, a nácik és a kommunisták ellen egyaránt küzdő irreguláris csapatok egyik felvonulási területe volt. Kryeziu sikeresen harcolt a német megszállók ellen, mígnem 1944 szeptemberében albán kommunista partizánok kezére került.