A lóbab (Vicia faba) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A lóbab eredeti előfordulási területe manapság már nem ismert. A kutatók szerint vagy Észak–Afrika, vagy talán Ázsia nyugati és déli részei – talán Irán és Afganisztán – lehetnek az őshazái. Ma már világszerte termesztik.Itoh, Makiko, "Springtime beans aim for the sky", The Japan Times
Megjelenése A növény szára felálló és 50–180 centiméter magas. A vége tompa, nem hegyes, a keresztmetszete pedig négyszögletes. A levele 10–25 centiméter hosszú és szárnyas, a 2–7 levélke szürkészöld színű. Más bükkönyöktől eltérően a lóbabnak nincsenek indái, mellyel rákússzon a szomszédos növényekre vagy tárgyakra. A virága 1–2,5 centiméter hosszú és 5 fehér szirom alkotja. A szárnyszirmokon fekete pont is látható. Vörös virágú változata is létezik; ezt nemrég sikerült megmenteni a kihalástól. A virágai erős és édeskés illatot bocsátanak ki, ami sokféle megporzót, főképp a méhféléket vonzanak magukhoz.NSW Agriculture 2002 - Honeybees in faba bean pollination A hüvelytermése széles és bőrszerű tapintású, fiatalon zöld, de idősödve feketés-barnává válik. Az eredeti változat termése 5–10 centiméter és 1 centiméter átmérőjű, azonban az újabb termesztett változatok hüvelyei 15–25 centiméter hosszúak és 2–3 centiméter szélesek is lehetnek. Mindegyik hüvelyben 3–8 mag található. A mag, ez esetben bab a kerektől az oválisig változik, a vadonban 5–10 milliméter átmérőjű, a termőföldeken pedig 20–25 milliméter hosszú, 15 milliméter széles és 5–10 milliméter vastag. A lóbab diploid kromoszómaszáma 2n=12 (hat homológ pár). Ezek közül a centromer elhelyezkedése alapján öt pár akrocentrikus, egy pedig metacentrikus.
Életmódja A vadon termő változata igen szívós, jól tűri a sós és az agyagos talajokat is, bár a vályogtalajt kedveli. Földcsuszamlások ellen, hegy- és domboldalakra ültethető. Mint hüvelyesnövény, megköti a nitrogént a talajban. Legfőbb kártevői a fekete levéltetű (Aphis fabae), az Orobanche crenata nevű vajvirágféle, valamint az Uromyces viciae-fabae var. viciae-fabae és a Botrytis fabae gombák.
Termelése
Legnagyobb lóbabtermelők2023(Számok ezer tonnában) 1. 1698 2. 1156 3. 685 4. 635 5. 216 6. 190 7. 179 8. 175 9. 100 10. 99 – 53. 0,64.. Föld összesen 6073Forrás: FAOhttps://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL/visualize|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
2023-ban a lóbabot 64 országban termesztették 2,7 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 6 millió tonnát. 2013 és 2023 között a lóbab földterülete 2,3 millió hektárról 2,7 millió hektárra (17,4%) nőtt, míg a termésmennyisége 4,4 millió tonnáról 6 millió tonnára (36,4%) nőtt.
A világ legnagyobb lóbab termelői közé tartozik Kína (28%), Etiópia (19%), Egyesült Királyság (11,3%), Ausztrália (10,5%) és Franciaország (3,6%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Kína, Etiópia és az Egyesült Királyság az éves termés több mint felét (58,3%) adták a világ lóbab termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Ausztrália (33,4%), Egyesült Királyság (14,6%) és Litvánia (13,4%), míg a legnagyobb importországok Egyiptom (38,4%), Norvégia (14,5%) és Hollandia (6,1%).
2023-ban Magyarország 640 tonna lóbabot termelt, így a 64 országból az 53. legnagyobb lóbab termelő volt. Magyarország főleg Olaszországból (28,6%), Lengyelországból (24,9%) és Németországból (23,8%) importált lóbabot. A behozott, valamint a megtermelt lóbab egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Svájc (40,4%), Hollandia (34,7%) és Románia (22,1%) felé.https://oec.world/en/profile/hs/broad-and-horse-beans-dried-and-shelled?selector1699id=pctOption
Favizmus
A glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz (G6PD) hiány, más néven favizmus enzimhiányos állapot, mely vérszegénységet okozhat, mivel az oxidatív stressz hatására károsodnak a vörösvértestek. A lóbab fogyasztása kiválthatja a favizmus tüneteit azoknál, akik ennek az enzimnek a hiányában szenvednek, innen ered a betegség közkeletű neve is.
Képek
Jegyzetek
Források Vicia faba at Purdue University Alternative Field Crops Manual at Purdue University Linnaeus, C. von 1753. Species Plantarum, Tomus II: 737. Vicia faba at the Euro+Med PlantBase USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Vicia faba in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), U.S. Department of Agriculture Agricultural Research Service. Cubero, J. I. & Suso, M. J. (1981). Primitive and modern forms of Vicia faba. Kulturpflanze 29: 137–145. Perrino, P. et al. (1991). Chemotaxonomic relationship among species of Vicia section Faba. Feddes Repert. 102: 319–334. Duc, G. et al. (2010). Diversity maintenance and use of Vicia faba L. genetic resources. Field Crops Res. 115: 270–278. Vicia faba L. Plants of the World Online
Fordítás
Kategória:Pillangósvirágúak Kategória:Növényfajok Kategória:Ázsia növényvilága