Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a szavazásra jogosultak bő fele, több mint száznyolcvanezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.

A legtöbb szavazatot az MSZP kapta, ami tizennégy képviselői helyet jelentett számukra a közgyűlésben. Szorosan mögöttük a jobboldali pártokat tömörítő Megyei Választási Szövetség listája végzett, tizenhárom széket biztosítva az FKGP, a KDNP, a Vállalkozók Pártja és az MDF számára. Az SZDSZ harmadik lett, hat megyeházi hellyel. Bejutott még a Fidesz, a Munkáspárt és az MSZDP három-három, illetve a nyírbogdányi Keresztényi Ifjúsági Egyesület, a megyei gazdakörök és az Itt Élünk Egyesület két-két megbízottja.

A MIÉP és a megyei sportszövetség nem tudott képviselőt küldeni a közgyűlésbe.

A közgyűlés új elnöke az MDF-es Zilahi József lett, aki a Megyei Választási Szövetség kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe.

A választás rendszere A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást. A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd:

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek +Választókerületi beosztás A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek. TelepülésLakóVálasztó-polgárA kimutatásokban két különböző időpont szerepel a választójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napján (dec.11.). Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.MegyeiképviselőKistelepülések10 ezer lakóig22139Középvárosok10 ezer lakó fölött69Közgyűlésiválasztókerületek22748 Megyei jogú városNyíregyháza1()– Összesen228()48

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a közgyűlés létszáma 48 fő volt. A kistelepülési választókerületben 39, a középvárosiban pedig 9 képviselőt választhattak meg. Nyíregyháza, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgáraik nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 212 községének és nagyközségének, illetve tizenöt városának polgárai választhatták meg.Az előző választás óta eggyel nőtt a települések száma. 1991-ben Varsánygyüre község vált ketté Gyüre és Nagyvarsány néven. Hat település jutott városi címhez: 1992-ben Tiszalök és Újfehértó, a rákövetkező évben pedig Baktalórántháza, Ibrány, Máriapócs és Nagyhalász. A városok közül azonban csak hatban éltek tízezernél többen, így csak ez a hat tartozott a középvárosi választókerületbe.

A választásra jogosult polgárok száma 349 ezer volt. A polgárok közel fele lakott háromezer fősnél kisebb községekben, bő harmaduk pedig ötezer fősnél népesebb településeken élt.

A legkevesebb választópolgár a megye keleti csücskében található Kishódos (54) és Komlódtótfalu (80) községekben élt, míg a legtöbb Kisvárda (), és Mátészalka () városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerintTelepülésméret(lakók száma)TelepülésVálasztójogosultMegjegyzésKistelepülési választókerület1 – 600423,42%legkisebb község: Kishódos, Komlódtótfalu601 – 13007414,18%1301 – 30007230,51%új város: Máriapócs (1993)3001 – 50002217,26%új város: Baktalórántháza (1993)5001 – 1115,80%új város: Tiszalök (1992), Nagyhalász és Ibrány (1993)22181,16%Középvárosi választókerület fölött618,84%Nagykálló, Újfehértó (1992), Nyírbátor,Tiszavasvári, Kisvárda, MátészalkaÖsszesen227100%

Előzmények bélyegkép|235px|jobbra|Megyeháza, Nyíregyháza

1990/91, az első közgyűlés 1990-ben a megyei közgyűléseket közvetett módon választották meg. A választás módjából fakadóan az eredmények párterőviszonyok kifejezésére nem voltak alkalmasak.

Az új önkormányzati rendszerben megválasztott első közgyűlés alakuló ülésére 1990. december 27-én került sor. Ezen a napon négy eredménytelen elnökválasztási forduló is lezajlott. Egy héttel később 1991. január 4-én a második fordulóban Medgyesi Józsefet, a megyei tanács főosztályvezetőjét választották elnökké. Ugyanezen a napon nyerte el az alelnöki tisztet Zilahi József is.MTI hír:

Jelöltállítás Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 10, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 226 volt (163+63).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett négy társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák

Lista állításához mind a két választókerületben külön-külön kellett ajánlásokat gyűjteni. Ezen a választáson a többes ajánlás volt érvényben, ami szerint egy választópolgár több listára is adhatott ajánlást. Az ajánlások gyűjtésére bő két hét állt rendelkezésre – november 6. és 21. között. Ez alatt az idő alatt a választókerületi polgárok 0,5%-ának ajánlását kellett megszerezni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülési választókerületben ez 1415, a középvárosiban 329 ajánlást jelentett. Lehetőség volt önálló és közös listák állítására is. A közös listák esetében ugyanannyi ajánlásra volt szükség, mint az önállóak esetében. Arra is volt lehetőség, hogy egy szervezet csak az egyik választókerületben állítson listát.

Az országgyűlési pártok mindegyike részt vett a jelöltállítási folyamatban. Az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz önálló listát állított, míg három jobboldali párt (FKGP, KDNP, MDF) és a Vállalkozók Szövetsége közös listákat állítottak. Az országos pártok közül még a MIÉP, a Munkáspárt és a szociáldemokrata párt állított önálló listát.

Négy társadalmi szervezet állított még listát. A Gazdakörök és a nyírbogdányi Keresztény Ifjúsági Egyesület mind a két választókerületben megmérettete magát, míg a Sportszövetségekre csak a középvárosi, az Itt Élünk Egyesületre pedig a csak kistelepülési választókerületben lehetett szavazni.

+ A választásokon részt vevő szervezetekA választások hivatalos jelöltjei: Kistelepülési választókerületSzervezetKözépvárosi választókerület#.A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.lista nevetípusajelöl­tekszámanevejellegehatóköre#.lista nevetípusajelöl­tekszámatársadalmi szervezetekSzabolcs-Szatmár-Bereg MegyeiSportegyesületek Szövetségetárs.megyei8.Sport­egyesületekönálló13.Keresztény Ifj. Egy.önálló5Keresztény Ifjúsági EgyesületNyírbogdánytárs.helyi4.Keresztény Ifj. Egy.önálló36.Gazdakörökönálló7Szabolcs-Szatmár-Bereg MegyeiGazdakörök Szövetségetárs.megyei5.Gazdakörökönálló77.Itt Élünkönálló18Itt Élünk Egyesülettárs.megyeiországos pártok1.MSZDPönálló5Magyarországi Szociáldemokrata Pártpártországos5.Munkáspártönálló7Munkáspártpártországos7.Munkáspártönálló52.MIÉPönálló10Magyar Igazság és Élet Pártjapártországos2.MIÉPönálló58.Fideszönálló19Fiatal Demokraták Szövetségepártországos6.Fideszönálló810.SZDSZönálló25Szabad Demokraták Szövetségepártországos9.SZDSZönálló99.MSZPönálló30Magyar Szocialista Pártpártországos1.MSZPönálló154.MegyeiVálasztásiSzövetségközös37Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártpártországos3.MegyeiVálasztásiSzövetségközös10Kereszténydemokrata NéppártpártországosLiberális Polgári Szövetség Vállalkozók PártjapártországosMagyar Demokrata Fórumpártországos10 lista16314 szervezet9 lista63

Jelöltek

+ ListavezetőkKistelepülésiválasztókerületListaKözépvárosiválasztókerületSzabó IstvánFideszdr. Helmeczy LászlóJakab FerencGazdakörökPekk AntalBalogh JózsefItt Élünk Egy.Takács TamásKeresztény Ifj. Egy.Sipos Kund Kötönydr. Zilahi JózsefMegyei Választási Szöv.FKGP-KDNP-VP-MDFPetróczki FerencSzűcs GusztávMIÉPBerkes JózsefEgyüd JánosMSZDPdr. Kiss GáborMSZPdr. Dám LászlóBán GyörgyMunkáspártEnyedi SándornéSportszövetségekDemeter LászlóBartha LászlóSZDSZdr. Oláh Albert

A kistelepülési választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.) A középvárosi választókerület jelöltjei(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)

Kampány

A szavazás menete A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

Részvétel + A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.jogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosult Szavazó52,47%érvényes szavazólap48,15%91,76%érvénytelen és hiányzó4,32%8,24%Távolmaradó47,53%szavazó 52,5%távolmaradó 47,5%

érvényes 91,8% Tíz szavazópolgárra kilenc távolmaradó jutott

A 349 ezer szavazásra jogosult polgárból 183 ezer vett részt a választásokon (52%). Közülük tizenötezren szavaztak érvénytelenül (8,2%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a két választókerületben. Míg a kistelepüléseken a polgárok több mint 55%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv épp az egyik legkisebb településen volt a legmagasabb (Nemesborzova, 90%), a legalacsonyabb pedig Újfehértón volt (28%).

Az érvénytelen szavazatok aránya a kistelepülési választókerületben nagyon magas, a középvárosi közepesen magas volt (8,8%-5,0%).

Részvételi adatok választókerületi bontásbanKistelepülési választókerületKözépvárosi választókerületjogosultakarányábanszavazókarányábanjogosultakarányábanszavazókarányábanVálasztójogosultSzavazó55,76%38,30%érvényes szavazólap50,88%91,24%36,39%95,02%érvénytelen és hiányzó4,88%8,76%12541,91%4,98%Távolmaradó44,24%61,70%

Eredmények

+ Összesített eredményekListaÉrvényes szavazatKüszöbKépviselőMSZP26,73%1429,2%Megyei Választási Szöv.(FKGP-KDNP-VP-MDF)24,32%1327,1%SZDSZ9,93%612,5%Fidesz7,88%36,3%Munkáspárt6,68%36,3%MSZDP87215,19%36,3%Keresztény Ifj. Egy.91485,45%24,2%Gazdakörök85025,06%24,2%Itt Élünk Egyesület84455,03%24,2%MIÉP58093,46%0Sportegyesületek Szöv.4470,27%0Összesen 48 

Közel negyvenötezer szavazattal az MSZP végzett az első helyen, mögötte majdnem négyezer vokssal elmaradva az jobboldali közös lista következett. A szocialisták 14, a Megyei Választási Szövetség 13 képviselői székhez jutottak a megyeházán. Harmadik helyen az SZDSZ végzett, ezzel hat képviselői helyhez jutott, míg a Fidesznek és a Munkáspártnak három-három megbízottja került be a közgyűlésbe. Az MSZDP kevesebb szavazatot kapott, mint a Keresztény Ifjúsági Egyesület, ám mivel az egyesület a középvárosi kerületben nem lépte át a küszöböt, csak két, míg a szociáldemokraták három képviselői helyhez jutottak. További két-két helyet szerzett a Gazdakörök Szövetsége és az Itt Élünk Egyesület.

Nem jutott be a közgyűlésebe a MIÉP és a Sportegyesületek Szövetsége.

Választókerületenként