Kakinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Rojcsához tartozik.

Fekvése Belovártól légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északkeletre, Domankuš és Draganić között, a Bilo-hegység lejtőin, a Konjska-patak partján fekszik.

Története A több évtizedes török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kakinecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.

A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kakinecz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 282. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kakinecz” néven 56 házzal, 285 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 114, 1910-ben 172 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 87%-a szerb, 6%-a német, 5%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 24%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 78 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 114 130 129 213 172 172 188 182 232 242 204 175 136 90 79 78

Jegyzetek

Források A község hivatalos oldala A község kulturális emlékei Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja

Kategória:Belovár-Bilogora megye települései