Az Országos Iparegyesület (korabeli helyesírással országos iparegyesület) 1867-ben alakult meg, a hazai ipar fejlődésének és versenyképességének előmozdítása érdekében. Tevékenységét egészen a második világháború végéig folytatta.

Története Az 1840-es évek során a régi iparegylet igazgatósága eleinte szinte kizárólag iparbarátokból (az akkori kifejezés szerint "lateinerek"-ből) állott és csak kevés céhmester vett részt a tevékenységében. Egyesek a történetét egyenesen 1842-ig, az első iparkiállításig vezetik vissza.Megyeri Helga: „várakozást mult, reményt haladott” Az első magyar iparmű kiállítás (61-80. o.), KÚT az ELTE BTK TörténelemtudományiDoktori Iskola kiadványa XIV. évfolyam 1. szám - 2015.

1867-ben megalakult a szűkebb értelemben vett Országos Iparegylet, amelynek az igazgatóságában már kiváló iparosok is helyet foglaltak, akik nemcsak saját iparuk fejlesztése, hanem az egyesületi érdekek emelése által is kitüntették magukat. Ezek mellett és pedig a házi-, a kézmű-, a mű- és gyáripart képviselő iparosok mellett, helyet foglal a közgazdasági élet számos más ágainak hivatott képviselője, a volt kereskedelmi államtitkár, a bányaipar, a tengeri hajózás, a közlekedés és a hitelügy képviselői, főrendiházi tagok, országgyűlési képviselők, városatyák stb.

Tevékenysége sokrétű volt: bel- és külföldi kiállítások rendezése, illetve a magyar ipar reprezentálása mások által szervezett kiállításokon, az iparosképzés színvonalának javítása, valamint a vállalkozások számára támogatások szerzése volt. Az Iparegyesület segítette a magyar iparral kapcsolatos jogalkotást is.

A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) 1902-es megalakulása után a középipar érdekképviseleti szerve lett.

A már a 19–20. századok fordulója óta formálódó, de csak 1906-ban, a magyar ipar hathatósabb védelme és előmozdítása céljából megalakult Országos Iparpártoló SzövetségAz iparosokhoz, kereskedőkhöz és a fogyasztó közönséghez! Budapesten. 1901. szept. 14-én a »Magyar Iparpártoló Szövetség“ előkészítő bizottsága. Pécsi Napló 10. évfolyam 218. szám, 1901. szeptember 21. (arcanum)Iparpártolás és önálló vámterület, Honi Ipar 9. évfolyam 9. szám, 1908. május 1. (arcanum) 1909 szeptember 1-től az Országos Iparegyesület önálló osztályaként működött.Az Országos Iparpártoló Szövetség, Budapesti Hírlap 29. évfolyam 224. szám, 1909. szeptember 22. (arcanum)

Történetét 1912-ben Gelléri Mór dolgozta fel, Hetven év a magyar ipar történetéből című könyvében.

1893 évi jubileumi közgyűlés Vezetői az egyesület 50 éves fennállásakor bélyegkép|230px|jobbra|Az Országos Iparegyesület igazgatósága 1893-ban: Ádler Károly, Burchard-Bélaváry Konrád, Busbach Péter, Eisele József. Eöry-Farkas Kálmán, Fischer Ignácz, Forgó István, Ghyczy Béla, Havas Sándor, Herz Zsigmond, Hüttl Tivadar, Jungfer Gyula, Kanczer Kálmán, Ifj. Kölber Fülöp, Krámer Samu, Krausz Lajos.

Első elnöke Eötvös József volt. 1880-tól utóda gróf Zichy Jenő volt. Őt Matlekovits Sándor, majd Tolnay Kornél követte. Alelnökök: Falk Zsigmond lovag és gömöri Szontágh Pál, Mudrony Soma, az Országos Iparegyesület igazgatója, 1867-től az Iparegyesület kötelékében állt. Gelléri Mór, aligazgató; Sámuel Ferenc eleinte mint fogalmazó, egy ideig mint helyettes titkár, később mint az Iparegyesület pénztárnoka és ügyésze volt.

Igazgatósági tagok

Ádler Károly (1835-1905),Adler Károly (Magyar Életrajzi Lexikon) szeszgyáros Burchard-Bélaváry Konrád (1837-1916), malomiparos Búsbach Péter (1827-1905), ügyvéd Eisele József (1838-1901),Eisele József (Magyar Életrajzi Lexikon) kazángyáros eöri Farkas Kálmán Fischer Ignác (1840-1906),Fischer Ignác (Magyar Életrajzi Lexikon) majolikagyáros Forgó István Ghyczy Béla Havas Sándor Herz Zsigmond (1856-1903),Királdi HERZ Zsigmond bányaiparos Hüttl Tivadar (1841-1910), porcelángyáros Jungfer Gyula (1841-1908), díszműkovács Kanczer Kálmán (?-?), ólomgyáros ifj. Kölber Fülöp (1845-1906), kocsigyáros Krámer Samu (1834-1906),Krámer Sámuel (Magyar Életrajzi Lexikon) kárpitos Krausz Lajos (1844-1905), szeszgyáros báró Lipthay Béla (1827-1899), nagybirtokos Lederer Sándor (1842-1903), bankigazgató Lingel Károly (1874-1944),Lingel Károly műbútorgyáros Matlekovits Sándor (1843-1925), jogász Palóczi Antal (1849-1927), építész Pucher József (1836-1904), építész Ráth Károly (1821-1897), jogász Rausch Ferenc (?-?),Rausch Ferenc portréja vaskereskedő Saxlehner Árpád (1860-1910), keserűvízgyáros Topits Alajos József, tésztagyáros Törley József, pezsgőgyáros Thék Endre, bútorgyáros Török György Ungár Ignác Walser Jakab (1831 vagy 1834–1893),Walser Jakab kádármester Weiss Berthold (1845-1915), nagyiparos

Időszaki kiadványai Anyagi érdekeink (1870 - 1879) Magyar Ipar (1880 - 1944)

Jegyzetek

Források Gelléri Mór: Az Országos Iparegyesület igazgatósága (arcképekkel: Erdélyi M. fényképei után.) Vasárnapi Ujság 40. évfolyam, 26. szám, 1893. június 25. Gelléri Mór: Hetven év a magyar ipar történetéből - Az Országos Iparegyesület működése, 1842-1912, Országos Iparegyesület - 1912

Kategória:Magyarországi szervezetek Kategória:1867-ben alapított szervezetek