Beregszászi Mózes (1700–1772 előtt) református lelkész.
Élete Középiskoláit Kolozsváron és Nagyenyeden végezte, majd 1728. november 9-étől a leideni egyetemen, 1731. augusztus 17-étől a franekeri egyetemen tanult teológiát. Hazájába visszatérvén 1739 körül Désen lett lelkész, 1757-től pedig ugyanott esperesi tisztséget töltött be.
Munkái Dissertatio philologico-theologica de peccato in spiritum sanctum. Lugdun. Batav., 1731. Megbecsülhetetlen drága köntös. Kolozsvár, 1758. (Fekete Sámuel özvegye gr. Toldalagi Erzsébet fölött mondott halotti beszéd.) Az isteni gondviselésnek hegye. Uo. 1761. (Tisza László fölött mondott gyászbeszéd.) Barátságos és atyafiságos, szives és nem szives szeretetnek aczél tüköre. Uo. 1763. (Atzél Gábor utolsó tisztessége alkalmával.) Aminadversiones in Horatii Tursellini Romani Historiarum ab orig. mundi usque ad annum 1598. epitome libri X. (Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában. 4r 268 levél.)
Források
Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:18. századi magyarok Kategória:1700-ban született személyek Kategória:A 18. században elhunyt személyek