A Horánszky-cickafark (Achillea horanszkyi) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó cickafark (Achillea) nemzetség egyik faja. Szuperendemikus növényfaj, mivel kizárólag a Kárpát-medencéből, és azon belül is csak Magyarországról ismert. 1965-ben fedezte fel Ujhelyi József botanikus, majd körültekintő vizsgálódást követően 1975-ben írta le új fajként, s nevezte el Horánszky András botanikusról. Mivel rendkívül kevés példánya él, 1982-ben védetté, 1988-ban fokozottan védetté nyilvánították.
Megjelenése Meddő hajtásai 10–12 cm magasak, virágos hajtásai révén akár 25–35 cm magasra is megnövő lágyszárú, amely tarackot hajt. Szára és levelei pelyhesek, finom növényi szőrrel borítottak. A 3–7 cm hosszú és 1–2 cm széles levelei egyszeresen-kétszeresen szeldeltek: az elsődleges levélszeletek viszonylag távol, szélességük 3-5-szörösére állnak egymástól, a levélszeletek csúcsa porcos.
Fészkei (fészekvirágzatai) 5–7 cm átmérőjű sátorozó fürtvirágzatba csoportosulnak. A fészkekben a féloldalas sugárvirágok (nyelves virágok) vajszínűek és gyakran tölcsérszerűek.
A homoki cickafark (Achillea ochroleuca) virágai ugyan hasonlóan sárgás árnyalatúak, viszont a középső szárlevelei csak egyszeresen szeldeltek.
Bár morfológiailag lényegesen eltér más cickafarkfajoktól, s így valóban nem tekinthető infraspecifikus (fajon belüli) taxonnak, Soó Rezső magyar flóráról szóló, 1980-ban kiadott művébe mégis a homoki cickafark egyik változataként, Achillea ochroleuca var. parviflora néven került be annak ellenére, hogy Soó Rezső nem publikálta sehol a Horánszky-cickafarkról tett vizsgálatait. Dobolyi Konstantin 1997-ben tények és megfigyelések alapján felvetette, hogy a Horánszky-cickafark esetleg a homoki cickafark (Achillea ochroleuca) és a nemes cickafark (Achillea nobilis) természetben létrejött hibridje; ezt a felfogást követte Priszter Szaniszló is 1999-ben, amikor a fajra az Achillea × horanszkyi tudományos nevet alkalmazta.
Életmódja Esztergom mellett a Visegrádi-hegységhez tartozó Szamár-hegyen fordul elő, ahol andeziten létrejött sziklagyepben (a szilikátsziklagyepek egyik fajtájában) él.
A Raunkiær-féle életforma-osztályozás alapján életformája átmeneti a hemikriptofita és a kamefita között: Ujhelyi József még kamefitaként írta le, manapság inkább hemikriptofitának tartják. Sarjtelepekben (úgynevezett polikormonokban) él, amik egy-egy egyed tarackolásával jönnek létre. Levelei száraz időszakban bekunkorodnak. Június és július folyamán virágzik, de másodvirágzás esetén augusztus és október között is viríthat. Magjai sterilek, vagyis csírázásra képtelenek.
Jegyzetek
Források
Kategória:Növényfajok Kategória:Cickafark Kategória:Magyarország endemikus növényei Kategória:Magyarországon fokozottan védett növények