Karancsberényi báró Berényi György (Bodok, 1601. augusztus 21. – 1677) politikus, író.
Élete A körmöci kolostori iskolában, majd feltehetőleg külföldi egyetem folytatta tanulmányait. Hazatérése után Semptén a Forgách család, majd Temetvényen a Thurzó család szolgálatában várkapitány volt. Naplót írt az 1634–1635-ös soproni és az 1637–1638-as pozsonyi országgyűlésekről, amelyeken Nyitra vármegye követeként vett részt. A naplók eredetije a gróf Berényi-család Országos Széchényi Könyvtárban őrzött levéltárában van. 1639-től Nyitra vármegye alispánja, 1641-től a vármegyei nemesi felkelés vezetője volt. 1642-ben újra követ volt a pozsonyi országgyűlésen. 1643-ban a királyi seregekhez csatlakozott I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen. 1646-ban az erdélyi fejedelem szolgálatába állt, de 1648 visszatért a bécsi, királyi udvar hűségére, amely 1655-ben birtokadományt, 1656-ban bárói rangot adott neki. 1659-ben I. Lipót király megbízásából sikertelenül közvetített II. Rákóczi György és Barcsay Ákos közt. 1660-tól a királyi tábla bírája volt, ezt követően királyi tanácsnokként tevékenykedett.
Irodalom Komáromy András: Berényi György naplója az 1634–35-iki soproni és az 1637–38-iki pozsonyi országgyűléselről (Történeti Tár, 1885, 118-143 o.) Komáromy András: Karancsberényi báró Berényi György élete és politikai működése 1601–1677 (Századok, 1885) Adatok Berényi György erdélyországi követjárása történetéhez (1659) (Történeti Tár, 1905)
Jegyzetek
Források
Kategória:Országgyűlési követek Kategória:17. századi magyarok Kategória:Felsőbodokiak Kategória:Nyitra vármegye alispánjai Kategória:1601-ben született személyek Kategória:1677-ben elhunyt személyek Kategória:Várkapitányok