Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.
Alapintézményei A népgyűlés A népgyűlésen a közösség minden tagja megjelenhet és azonos jogai vannak: Mindenkinek joga van napirendi javaslatokat tenni. Mindenkinek egyenlő szavazata van. Mindenkinek joga és lehetősége van a közösen hozott döntésekből tanulni, azokról informálódni, és a döntések előtt időben tudomást szerezni a napirendről.
A népszavazás A népszavazás jogintézménye számos esetben lehetőséget biztosít a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására vagy egy újabb politikai döntéshozás folyamatát indíthatják el.
Következményei Gazdasági hatása Svájcban a kantonok nagyban különböznek a közvetlen demokrácia kiterjedésében. Némelyik kantonban a népszavazás intézménye kiterjed a költségvetés kérdéseire beleértve az adókat és a kiadásokat. A szakemberek következtetése alapján (Kirchgässner–Feld–Savioz 1999), a szélesebb körű közvetlen demokráciával rendelkező kantonoknak nagyobb volt a makrogazdasági teljesítménye, mint a többié. Itt gazdaságosan bánnak az adóbevételekkel és kisebb a közösség eladósodása. A közkiadások a többi kantonhoz képest sokkal alacsonyabbak, mivel döntéseik tükrözik az állampolgárok véleményét.
Társadalmi hatása Magasabb az állampolgári elégedettségi szint (Stutzer és Frey (2006)), ez a közös döntéshozatalnak és a magasabb életszínvonalnak a következménye. A törvényesítő-integráló szerepe által javul a közösségek megtartó ereje. A polgárok általában az ilyen típusú közösségi döntéseket igazságosnak tartják. Továbbá nem tartják (Sniderman 1993) túlzottan megterhelőnek, ami az eldöntendő kérdés előzetes és jó tájokoztatásnak is köszönhető.
Bírálata Giovanni Sartori: „ A közvetlen demokrácia gyorsan és végzetesen elbukna tudatlanság és a hozzá nem értés zátonyán.” Platón: „Csupán az „értelmiségi őrök” egy kisebb csoportja – napjaink kifejezéseivel élve: a közpolitika illetékes elitje – volt képes a kormányzásra.”
Története Az ókorban A történelem első demokráciái (görög poliszok) közvetlen demokráciáknak tekinthetők.
Az athéni állam tíz kerületből állt melyek 1 évre 50-50 tagot küldtek az ötszázak tanácsába. A hivatalban fizetést kaptak. Feladatuk volt a ekklészia (népgyűlés) elé kerülő törvényjavaslatok megvitatása, a határozatok végrehajtása. A hatalom valós birtokosa a népgyűlés volt, melynek tagja volt minden teljes korú athéni polgár. Ez hozta a törvényeket, választotta a tisztviselőket, döntött a háború és béke kérdésében. Nem lehetett polgár a nő, a betelepedett idegen és a rabszolga, valójában így kirekesztették őket a hatalomból, ezért a mai fogalmaink szerint nem tekintjük demokratikusnak az athéni demokráciát.
Napjainkban Jó példái a közvetlen demokráciát a mindennapokban gyakorló demokratikus iskolák. A világon több mint 200 ilyen iskola létezik. Nagyrészt az Amerikai Egyesült Államokban, de Dél-Amerikában, Ausztráliában és természetesen Európában is. Ezen iskolák európai szervezetének neve European Democratic Education Community (EUDEC), mely 1998-ban alakult. A közvetlen demokrácia gyakorlatát biztosító iskolák 1993 óta rendezik meg találkozóikat, évente mindig más kontinensen, az International Democratic Education Conference-t.
A világ legrégebben működő demokratikus iskolája, az angliai Summerhill.
Léteznek olyan politikai pártok is, melyeknek az állam- illetve társadalom modellje a közvetlen demokrácia, és azt szeretnék megvalósítani.
Svédország Aktivdemokrati Direktdemokraterna Demoex – Democracy Experiment
Források A Demokratikus nevelésért és tanulásért egyesület honlapja Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika) Magyar Virtuális Enciklopédia Az athéni demokrácia Hanspeter Kriesi: Közvetlen demokrácia Svájc esete
További információk
Kalóz párt, a Likivid demokrácia pártja Közvetlen, tudás alapú demokrácia Márkus Péter: Globális antikapitalizmus – humanista baloldal – közvetlen demokrácia; Baloldali Alternatíva Egyesülés, Bp., 2000 A közvetlen demokrácia lehetőségei és korlátai; szerk. Ágoston László; Partners Hungary Alapítvány, Bp., 2009 Szabadság és felelősség. Tanulmányok a közvetlen demokráciáról; szerk. Szabó Zsolt; KRE ÁJK, Bp., 2013 (Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum)
Kategória:Demokrácia