A görbületi nyomás vagy kapilláris nyomás a folyadékfelület görbültségéből származó nyomás.
Kísérleti megfigyelések
Egy vékony csövön keresztül felfújt szappanbuborék, ha lehetővé tesszük a cső nyitott végén a levegő áramlását, összehúzódk. A szappanbuborék belsejében a külső légnyomáshoz képest nyomástöbblet uralkodik. Görbült folyadékfelszín esetén a felületi feszültségből a felszín belseje felé mutató erő származik, ez a görbületi nyomás.
Meghatározása
A görbületi nyomás meghatározásához tekintsük egy sugarú szappanbuborék gömböt. A sugár -rel való megnövelésekor a gömb felületének megváltozása . A felület növekedésével a felületi energia megváltozása: , ahol a a felületi feszültség. Itt kihasználtuk, hogy és ezért a -et tartalmazó tagot a felület változásának számításakor elhanyagoltuk. A gömb sugarának -rel való megváltozása során a belső túlnyomásból származó erő a úton munkát végez: , ahol és A felszín növelésére végzett munka egyenlő a felületi energia megváltozásával, azaz , ebből pedig adódik:
Mivel a szappanbuborékot két gömbfelület határolja, így az egyik felülethez a fenti egyenlettel adott nyomás felének megfelelő görbületi nyomás (pg) tartozik
A görbületi nyomás mindig a görbült felület homorú oldala felé mutató nyomóerőt eredményez.
Források http://slideplayer.hu/slide/2131922 Filep Emőd–Néda Árpád: Hőtan; Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2003
Források http://slideplayer.hu/slide/2131922 Filep Emőd–Néda Árpád: Hőtan; Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2003
Kategória:Áramlástan