bélyegkép|300px|jobbra|Poromarin, 2005. szeptember bélyeg|Aszály a tiszai ártéren – Mártély környéke, 1982
Az aszály olyan időszakot jelent, amikor az éghajlattól elvárhatóhoz képest jelentősen kevés csapadék hullik, vagy ha a csapadékmennyiség egészben véve eléri is a megszokottat, de a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre terjedő szárazság áll be, a növényzet fejlődését a szükséges nedvesség hiánya miatt megakasztja, sőt a növényzet pusztulását is okozhatja. Időtartama napoktól akár évekig is terjedhet. A vízhiány miatt megnő a szálló por koncentrációja, melyet az erdőtüzek is növelnek, így a légszennyezést is súlyosbítja. A hosszabb ideig tartó aszály tömeges elvándorlást is okoz.
Legnagyobb mértékű a kár, ha a hosszabb időre kiterjedő nyári szárazság száraz tél után következik, így a téli nedvesség hiányát a tavasszal elég gyakori és bő esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi vetések tetemes kárt szenvednek, a talaj nem készíthető elő kellően a tavaszi vetés alá, az elvetett mag hiányosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat jó fejlődésnek. Az égető nap és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem az erdőket, a réteket és a legelőket is. A trópusokon a száraz évszakban gyakoribb, és hasonló mértékben károsítja a mezőgazdaságot és a természeti környezetet, mint mérsékelt éghajlatokon. Néha nagy területre terjed ki, egyike a legfélelmesebb elemi csapásoknak. Az aszály a Föld némely részén – nevezetesen déli vidékeken – rendes jelenség, mellyel számot kell vetni s az egész gazdálkodásnak hozzá kell alkalmazkodnia, északibb fekvésű vidékeken ellenben csak elvétve s többnyire kisebb mértékben jelentkezik.
Magyarországon az aszály elég gyakran fordul elő és a mezőgazdaságon ejtett csapásai néha igen súlyosak, annak összes ágazatát érintve. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon 1863-ban volt, mikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, mig az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása, néhol éhínség miatt a társadalmi rend felbomlása szokta követni. A vadonban a nedves élőhelyek kiszáradása, az erdőtüzek elszaporodása és fajok kihalása fenyeget. Az aszályt szélsőséges időjárás okozza, így az ember meg nem akadályozhatja. Az ellene ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés.
A világ legtöbb részén időről időre megtapasztalható hossza-rövidebb ideig. Az éghajlat-változás következtében az időjárás szélsőségesebbé és megjósolhatatlanabbá válik, így az aszályok súlyossága és időtartama is megnő. A vízkészletek apadnak, a hajózás is nehezebbé válik, és a vízenergia termelése is csökken. A forróság fokozza az aszály hatását, mivel megnöveli a párolgást.
Az éghajlatváltozás miatt a Föld sok területe egyre inkább ki van téve az aszálynak. A leginkább érintett helyek az Amazonas-medence, a Száhel-övezet, Ausztrália és India. 2005-ben az Amazon medencéjének egyes részei az elmúlt száz év legnagyobb aszályát tapasztalta meg.Drought Threatens Amazon Basin – Extreme conditions felt for second year running Ausztráliában a millenniumi aszály 2010-ben ért véget. 2008 július 6-án egy kormányzati bizottság jelentése szerint egyre hosszabb és gyakoribb aszályokra lehet számítani.Australia faces worse, more frequent droughts: study , Reuters Indiában több, mint 150 körzetet aszálytól veszélyeztetettként tartanak nyilván, többségüket Rajasthan, Gujarat, Madhya Pradesh államokban, továbbá Chhattisgarh, Uttar Pradesh államokban, Karnataka északi részén, és Maharashtra csatlakozó területein.Nandy, S.N. (2021) Analysis of drought vulnerability indices of Indian districts using Fuzzy logic approach. International Water Resources Association Journal (IWRA – India), 10(2): 11–17. https://www.indianjournals.com/ijor.aspx?target=ijor:iwra&volume=10&issue=2&article=002
A történelemben az aszályokra úgy tekintettek, mint amik veszélyeztetik az élelmiszer-ellátást, és társadalmi nyugtalanságot idéznek elő. Okaként vagy természetfölötti erőket, vagy pedig emberi tevékenységet feltételeztek. Definíció
Az IPCC szerint az aszály a normális állapotoknál szárazabb időjárás. Ez azt jelenti, hogy az aszály egy adott helyen és időben az átlagosan elérhető vízhez képest relatív csapadékhiány.Douville, H., K. Raghavan, J. Renwick, R.P. Allan, P.A. Arias, M. Barlow, R. Cerezo-Mota, A. Cherchi, T.Y. Gan, J. Gergis, D. Jiang, A. Khan, W. Pokam Mba, D. Rosenfeld, J. Tierney, and O. Zolina, 2021: Water Cycle Changes . In Climate Change 2021: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Sixth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change [Masson-Delmotte, V., P. Zhai, A. Pirani, S.L. Connors, C. Péan, S. Berger, N. Caud, Y. Chen, L. Goldfarb, M.I. Gomis, M. Huang, K. Leitzell, E. Lonnoy, J.B.R. Matthews, T.K. Maycock, T. Waterfield, O. Yelekçi, R. Yu, and B. Zhou (eds.)]. Cambridge University Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, pp. 1055–1210, doi:10.1017/9781009157896.010.
A National Integrated Drought Information System szerint az aszály egy hosszabb ideig (legalább egy évszakon át) tartó csapadékhiány, ami vízhiányt okoz. A NOAA National Weather Service hivatala szerint egy nagyobb területre kiterjedő csapadékhiány, ami káros hatással bír növényekre, állatokra, emberekre.
Az aszály egy összetett jelenség, amit nehéz megfigyelni és definiálni. Az 1980-as évek elején több, mint 150 definícióját publikálták. A definíciók nemcsak a szaktudományos megközelítéseket tükrözték, hanem azt a régiót is, ahol megszülettek.
Kategóriák
Az aszály típusait attól függően definiálják, hogy hol alakul ki először vízhiány, így létezik meteorológiai, hidrológiai és mezőgazdasági, avagy gazdasági aszály is. A meteorológiai aszályt a csapadékhiány okozza. A hidrológiai aszály azt jelenti, hogy kiszáradnak a felszín fölötti vizek. A (mező)gazdasági aszály azt jelenti, hogy a növényzetet stresszhatás éri a párolgás és a talajvíz szintjének csökkenése miatt. Egyes szervezetek megkülönböztetnek még egy kategóriát, ami már a szocioökonómiai következményeket is tekintetbe veszi. Szocioökonómiai aszályról van szó, ha az apadó vízkészletek miatt további gazdasági következmények is adódnak.
A különböző típusú aszályoknak különbözőek az okai, de a hatásuk ugyanaz: A meteorológiai aszályt az okozza, hogy hosszabb ideig az átlagosnál szárazabb az időjárás. Rendszerint a meteorológiai aszály okozza az aszály többi típusát. Minél tovább tart az aszály, annál inkább romlanak a környezeti körülmények, és egyre súlyosabbak a hatásai a helyi népességre. Hidrológiai aszály esetén a felszíni vizek szintje az átlagos, vagy egy helyileg meghatározott szint alá csökken (például felbukkan az Éhség-szikla). A hidrológiai aszály lassabban alakul ki. Mivel kapcsolatban áll a vízhasználattal, azért a vízkezeléssel befolyásolni lehet. Az emberi beavatkozásnak lehetnek pozitív és negatív következményei is. A hatás megfelelő stratégiával csökkenthető. Az agrikulturális aszályhoz hasonlóan a hidrológiai aszály előidézhető anélkül, hogy a csapadék mennyisége csökkenne. Például 2007-ben Kazahsztán a Világbanktól kapott egy nagyobb összegű kölcsönt, hogy megmentse az Aral-tavat. Hasonló helyzetben van a Balkash-tó is. A (mező)gazdasági avagy ökológiai aszály érinti a mezőgazdaságot, illetve a természeti környezetet általában. Előfordulhat a csapadékhiánytól függetlenül is, amikor az öntözés megnövelése, a talajpusztulás vagy szikesedés miatt csökken a növényzet által elérhető vízmennyiség.
Indexek és monitorozás
Több indexet is definiáltak az aszály erősségének mérésére és monitorozására különböző időbeli és térbeli skálákon. Az indexek kulcstulajdonsága a térbeli összehasonlíthatóság és a robusztusság. Text was copied from this source, which is available under a Creative Commons Attribution 4.0 International License Néhány index: Palmer aszályindex (PDSI): regionális aszályindex, melyet az aszály súlyosságának és térbeli kiterjedésének mérésére használnak. Egy egyszerű vízegyenlegmodellt használnak, hogy a csapadék és a hőmérséklet tekintetbe vételével tanulmányozzák a vízkészleteket és a vízszükségletet. Keetch-Byram aszályindex: az eső mennyisége, a léghőmérséklet és más meteorológiai tényezők alapján számítják. Standardizált csapadékindex (SPI): a csapadék mennyisége alapján számítják, ami könnyen alkalmazható a Föld különböző részein. A World Meteorological Organization ezt az indexet ajánlja a meteorológiai aszályok meghatározására és megfigyelésére különböző éghajlatokon és időszakokban. Standardizált csapadék evapotranszspirációs index (SPEI): egy többskálás aszályindex, ami éghajlati adatokon alapul. A SPEI számításba veszi a megnövekedett légköri párolgási szükségletet is. A párolgási szükséglet részben domináns a csapadékhiányos időben. A SPEI számítása igényli a hosszú távú és megbízható csapadék és légköri párolgási igény adatokat. Ezek többek között talajállomásoktól szerzett vagy újraelemzett gridbe szervezett adatokat, illetve műholdas megfigyeléseket tartalmaznak. A növényzethez kapcsolódó indexek: a talajnedvességet mérik a gyökérzónában. Ide tartoznak a vegetációs kondícióindex (VDI) és a vegetációs egészségindex (VHI). Vegetációs indexek, mint az NDVI és hőmérsékleti adatok alapján számolják. Decilis index Standardizált lefolyásindex A jó felbontású aszályinformáció segít abban, hogy jobban és pontosabban hozzáférhessünk a térbeli és időbeli változásokhoz és változásokhoz az aszály időtartamához, súlyosságához és kiterjedéséhez. Ez támogatja a helyi alkalmazkodási intézkedéseket.
Több index együttes alkalmazása több adathalmazon segíti az aszályok pontosabb megfigyelését és kezelését, mintha egyetlen adathalmazra alkalmaznánk őket. Ez különösen igaz azokra a régiókra, ahol kevés az elérhető adat, mint például Afrika és Dél-Amerika. Egyetlen adathalmaz figyelembe vétele korlátot jelent, mivel nem vehető figyelembe az aszály jellemzőinek teljes spektrumát, és az összes hatást.
A csapadékszint nyomon követése szintén segíthet előrejelezni az erdőtüzek megnövekedett kockázatát.
Okai Általános csapadékhiány A csapadékképződés mechanizmusai közé tartozik a konvekció, a stratusképződés, és az orographikus eső. A konvektív folyamatok közé tartozik az erős függőleges mozgás, és heves esőt okoz, míg a stratusképződés gyengébb felfelé mozgást foglal magába, és gyengébb, ám tartósabb csapadékot okoz.
A csapadék három kategóriára osztható: eső, jég és a felszínhez érve megfagyó folyékony csapadék.
Az aszály többnyire olyan régiókat fenyeget, ahol egyébként is kevés a csapadék. Ha ezek a tényezők nem járulnak hozzá ahhoz, hogy elegendő csapadék érje a felszínt elegendő ideig, akkor aszály áll elő. Okozhatja a visszatükrözött napfény megnövekedése, az átlagosnál több magas légnyomású rendszer és a száraz, kontinentális légtömegek mozgása is. Ezek a mechanizmusok csökkentik vagy akár meg is akadályozhatják a csapadékképződést egy adott régióban. Ha már kialakult az aszály, akkor a helyi száraz légtömeg, a hőmag függőleges kiterjedését támogató hőmérsékleti tényezők és a felszín és a növényzet alacsony párologtatása tovább ronthatja az időjárást. Száraz évszak