Ifj. Nagy István, születési nevén Nagy István Lajos (Budapest, Kőbánya, 1875. február 14.Születése bejegyezve a Bp-kőbányai római katolikus egyházközség keresztelési akv. 45/1875. folyószáma alatt. – Budapest, Erzsébetváros, 1950. augusztus 14.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1518/1950. folyószáma alatt. építész, fővárosi képviselő.

Életútja Nagy István építőmester és Csehoh (Csehov, Csehók)Eltérések figyelhetőek meg az anya vezetéknevénél: Csehoh: halotti anyakönyv, Csehov: születési anyakönyv, Csehók: nagykorúsítási dokumentumok. A BFL levéltári irategyüttesének adatai a Hungaricanán Rozália fiaként született Kőbányán. A Zerge (ma Horánszky) utcai főreáliskolában érettségizett 1894-ben.Érettségi anyakönyv. BFL. Jelzet: VI_502_d_VIIIkerAFR_1894_1__06_14_0010283 A Magyar Királyi József Műegyetemen folytatott építészeti tanulmányokat, azonban oklevelet nem szerzett.Az egyetemi törzskönyv megtalálható a BME levéltárában, 1894/95; 293. lapszámon Tanulmányaival párhuzamosan építészeti rajzolóként dolgozott.Nagykorúsítási kérelem. BFL. Jelzet: IV_1411_b_1893_I_ARV_0018628 1899-ben építőmesteri képesítést kapott.Hivatalos közlemények. Építő Ipar, 23. évf., 1169. sz.; 1899. 06. 01.; 1. o.

Első önálló munkáit az 1900-as évek elejéről ismerjük. 1905-től a Sajó utca 5/a. szám alatt élt és alkotott. 1913-ban megalapította az Ifj. Nagy István és Társa céget, melyet öccsével, Nagy Zoltán ügyvéddel közösen működtetett.Az (ifj.) Nagy István és Társa cég iratanyaga. BFL. Jelzet: VII_2_e_04463_1916

Az I. világháború megszakította építészi pályafutását, mert hadba vonult. Hazatérése után elsősorban építési vállalkozóként, illetve városatyaként tevékenykedett. Vállalkozásában a testvére helyét Schöntheil Richárd építész vette át 1924-ig, utána önállóan dolgozott. Egy építőanyag telepet működtetett a Palota (ma Dózsa György) tér 1. szám alatt. A Sajó utcai tervezőirodát továbbra is fenntartotta. 1920-ban tagja lett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának, a Keresztény Községi Párt képviselőjeként. Az 1920-as években aktívan részt vett a Középítési Bizottság és a Köztisztasági Bizottság munkájában, így például felszólalt a lakás- és iskolaépítési kérdésekben. 1927-ben összeférhetetlenségi ügybe keveredett, melynek következtében visszavették a mandátumát. 1928-ban ez alól tisztázták és visszakapta helyét a városházán.

Nőtlenül, 75 éves korában hunyt el. Halálának oka szívizom elfajulás volt.

Egyéb tagságai, tisztségei 1900-tól: Országos Magyar Iparművészeti Társulat, tagÚj tagok. Magyar Iparművészet, 3. évf. 6. sz. 1900, 351. o. 1918-tól: Hadviselt Mérnökök, Építészek és Műszaki Tisztek Nemzeti Szövetsége, tag, főtitkár 1923-tólHivatalos Közlemények. Építő Ipar - Építő Művészet, 47. évf. 19-20. sz. 1923. 05. 15. 66. o. 1931 – 1949: Budapest Zuglói Polgári Kör, elnökPolitikamentes kör. Naptár az 1932 szökőévre. A Budapest-Zuglói Polgári Kör I. évkönyve. Budapest Zuglói Polgári Kör és Wodianer-Nyomda Rt.; Budapest, 1932; 17. o. 1933 – 1938: Mérnökök, Építőmesterek Ipari Szövetkezete, igazgatósági tagMérnökök, Építőmesterek Ipari Szövetkezete. Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz. 13. évf. 1-2. k.; 1937-1938.; 340. o. 1937-től: Zuglói Polgári Kör női szervezete, díszelnökMegalakult a Zuglói Női Tábor. Friss Újság. 42. évf. 80. sz.; 1937. 04. 10.; 4. o. 1937 – 1941: „Juventus” Erdőkitermelő és Fakereskedelmi kft., ügyvezető„Juventus” Erdőkitermelő és Fakereskedelmi kft. Központi Értesítő. 63. évf. 1. sz.; 1938. 01. 06.; 5. o.

Stílusa Korai munkáin – nagyjából 1908-ig bezárólag – Lechner Ödön nemzeti stílusának erőteljes hatása figyelhető meg, gazdag növényi ornamentikával és népi ihletésű motívumokkal. Ezekhez azonban Ifj. Nagy István majolikadíszítés helyett inkább vakolatarchitektúrát alkalmazott.

1909-től megjelent művein a német Jugendstil geometrikus formavilága, így például a Franz Metzner szobrász munkáit idéző geometrikus maszkok.

Legfontosabb művei +Ifj. Nagy István épületeiSorszámLeírásCímÉpítés éveKép1.Schwarz Mór bérháza. Budapest, VII. ker. Dob utca 53. 1904-19052.Szenes Mór bérháza. Budapest, XIV. ker. Thököly út 46. 1905-19063.Hermann nyomda és lakóház. Budapest, VI. ker. Paulay Ede utca 45. 1905-19064.Bérház. Budapest, VIII. ker. Nagyfuvaros utca 3/a.19065.Rákosi Jakab bérháza. Budapest, VIII. ker. Szűz utca 5-7. 1906-19076.LakóházBudapest, Verseny utca 14. , építtető: Schwarz Mór1907-19087.Ceglédi Ipar és Kereskedelmi Bank. (Ma Kossuth Múzeum) Cegléd, Múzeum utca 5. 1907-19088.Ceglédi Hitelbank. Cegléd, Kossuth tér 7. 1907-19089.Unghváry-borospince bejárati épülete. Cegléd, Kossuth Ferenc utca 3-5. 190810.Bérház. Cegléd, Teleki utca 14. 1908 k.11.Özv. Farkas Mórné bérháza. Budapest, XIV. ker. Cházár András utca 14. 190912.Vigadó. Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. 190913.Krámer Miksa bérháza.Építő Ipar. 33. évf. 31. sz. 1909. 08. 01., 281. oBudapest, VII. ker. István utca 38. 1909-191014.Polgár Károly és Kiss Ferenc bérháza.Építő Ipar. 33. évf. 30. sz. 1909. 07. 25., 271. o.Budapest, VII. ker. Péterfy Sándor utca 44. 1909-191015.Burghardt Antal bérháza.Építő Ipar. 33. évf. 11. sz. 1909. 03. 14., 104. o. Budapest, VII. ker. Marek József utca 35. 1909-191016.Teltsch Mór bérháza. Budapest, XIII. ker. Váci út 97. – Forgách utca 1. 1909-191017.Ifj. Nagy István és Szántó Adolf bérháza. Budapest, II. ker. Keleti Károly utca 26. 1909-191018.A Brüll testvérek bérháza. Budapest, VIII. ker. Szerdahelyi utca 11. 191019.Forgách Jánosné bérháza.Budapest, XI. ker. Budafoki út 20./ Lágymányosi utca 20. 191020.A Brüll testvérek bérháza. Budapest, VIII. ker. Orczy út 39./ Kőris utca 39.191021.Ifj. Nagy István és Nagy Jolán bérháza. Budapest, VIII. ker. Baross utca 127. 191122.Evangélikus templom.Nagybánya 1911-1912

Budapest, Szinyei Merse utca 27., Vékei Károly bérháza, 1905 (teljesen átalakítva)

Budapest, Szív utca 63., Zlinszky/Zrinszky/Szrinszky Miklós bérháza, 1909 (teljesen átalakítva)

Budapest, Forgách utca 3., Teltsch Mór bérháza., 1909

Terveket adott be 1902-ben Löffler Bélával a pozsonyi Postapalotára is.Gerle, i. m., 128. o.

Jegyzetek

Források

A Fővárosi Közlöny 1920-1928 közötti számai – jegyzőkönyvek. BME évkönyvek Budapest székesfőváros építkezései. Magyar Építőművészet. XXVI. évf. 7-8. sz.; 1926.; 22 – 23. o. Online elérhetőség Cegléd, Településképi arculati kézikönyv Elektronikus Levéltári Portál, BFL katalógus, Ifj. Nagy István irat- és tervanyaga Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó – Bonex. Békéscsaba, 1990.; 150 – 151. o. Hungaricana, Levéltári iratanyagok Szecessziós Magazin, Budapest térkép Utcák, házak, terek. Mi Erzsébetvárosunk

Kategória:Magyar építészek Kategória:1875-ben született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek