Szamárhegy Esztergom központi belterületétől 4 km-re keletre, a Szamár-hegy nyugati oldalán lévő belterületi városrésze.http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_telep?NN=25131 Főleg előhegyi villákkal van beépítve.
Fekvése A Duna jobb partján, a folyam Helembával és a felette magasodó Kovácspataki-hegyekkel szemközti oldalán helyezkedik el. Északról a 11-es főút és a Duna határolják. Az úgynevezett északi városrész tagja. Tőle keletre Búbánatvölgy húzódik, nyugatról pedig a Csenke-patak határolja. A belváros felől, Vízivárosból, Szentgyörgymezőn keresztül megközelíthető kerékpárúton is, ami közvetlenül a Duna mellett halad.
A Szamár-hegy A Visegrádi-hegység (azon belül pedig a Maróti-hegyek) egyik északnyugati kiemelkedéseként 306,9 méter magas. Egy magasabb és egy alacsonyabb gerinccel a Dunáig ér. A köves hegyoldalon hagyományosan szőlőt termesztenek. Délkeleti lábánál terül el Kerektó városrész. Oldalában található a Matricás-barlang. A barlang a délnyugati csúcsnak az északnyugati részén található. A Vöröskő utcából feljövő ösvény szinte pont oda mutat. Ez egy hasadék barlang.
Története jobbra|263px|bélyegkép|A Bánomi lakótelep, a háttérben a Szamár-hegy A hegy nyugati oldala Árpád-kori leletekben gazdag, hiszen abban az időben is sűrűn lakott terület volt Zamárd, vagy Szamárd falu néven. A terület középkori térképeken még Szamárkő (Chemarkw) néven szerepel. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy a pogányság idejében egy híres, ősi bálványkő állt ezen a helyen. Egy 1292-es oklevél szerint akkor ismertek voltak egy még korábbi vár, a Zamárdvár maradványai is.
Az önkormányzat 2007 februárjában a Szamárhegytől nyugatra fekvő Zsellér-földek nevű terület is belterületté nyilvánította.
Dr. Thirring Gusztáv 1929-ben kiadott „A Pilis-Visegrádi hegység részletes kalauza” című füzetében az alábbiakat írja az esztergomi Szamárhegyről:
Más értelmezések szerint a hegy korábban szamárlegelő volt és a növényzetében még az 1970-es években domináló szamárkóróhoz kötik a nevét. Az 1970-es évekig az esztergomi Szamárhegy egyébként a Pilismaróti MGTSZ kezelésében volt, üdülőcélú parcellázását 1971-1973 között kezdték meg. Ezt megelőzően azonban már hosszabb ideig nem folyt művelés a sziklás hegyoldal meredek lejtőin.
A környéken mind a mai napig Szamárhegy vagy „Motokrossz pálya” néven ismerik a helyet, ami arra utal, hogy a hatvanas években a hegyet sportcélokra használták. A Szamárhegyi út, Akácos út, Fenyves út és a Hegyalja út nyomvonala bizonyára a korabeli motokrossz utakat követi.
Népesség A 2001-es népszámlálási adatok szerint Szamárhegynek 261 állandó lakosa volt, a lakások száma 120, a nem lakott üdülők száma 644 volt. Mivel egyre többen építenek, költöznek a városnak ezen részére, a 2011-es népszámlálásra lakosainak száma 490 főre nőtt, a lakások száma pedig 189 volt. 2022-re a lakónépesség több mint duplájára, 1069-re, a lakások száma 415-re nőtt.KSH Helységnévtár 2011
Jegyzetek
Források Dr. Thirring Gusztáv 1929-ben kiadott „A Pilis-Visegrádi hegység részletes kalauza”
Kategória:Esztergom városrészei