Borbély Andor (Vác, 1901. július 20. – München, 1970. április 4.) újságíró, lapszerkesztő.
Családja
Borbély Sándor (1866–1932) gyógypedagógus és kissolymosi Sebess Vilma fia. Testvére Borbély Pál (1902–1972) zenetanár és Borbély Zoltán (1904–?) újságíró. Fia Borbély László (1922–1985) újságíró.
Életútja
Főgimnáziumot végzett, ezután jogakadémián tanult. Belső munkatársa volt az Új Nemzedék (1920. szeptember–december), a Magyarság (1920–1924), Az Ujság (1924–1933) és a Függetlenség c. (1933–1944) lapoknak. Szerkesztette az Új Ösvényt (1925–1927), a felelős szerkesztője volt a Virradatnak és a Pesti Ujságnak (1936–1939). Rovatvezetője volt a kolozsvári Ellenzék (1941–42), a Magyar Konzum (1941–42) és a Kolozsvári Esti Lapnak (1943–44). Az 1930-as években háromszor is sikertelenül indult az országgyűlési választásokon, 1939-ben is kisebbségben maradt az aszódi kerületben. A második világháború végén külföldre vándorolt, szerkesztette a Parlament című folyóiratot, 1952-től kiadója is volt ezen lapnak. Tagja volt a bolsevik- és pánszlávellenes Magyar Nemzetvédelmi Szövetségnek, s dolgozótársa volt lapjának, a Nemzetvédelemnek (1954–1956). Münchenben élt egészen haláláig.
Főbb művei
Spiritizmus. (Bp., 1927) Lehet-e a Bethlen-kormányt vád alá helyezni? (Bp., 1930?) Román uralom Erdélyben. Fall Endrével. Az előszót Herczeg Ferenc írta. (Bp., 1936)
Források
Online hozzáférés Névpont
Kategória:Romániai magyar újságírók Kategória:Váciak Kategória:Magyar emigránsok Németországban Kategória:1901-ben született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek