250px|bélyegkép|Bölcs Jaroszláv lányai. freskó a kijevi Szent Szófia-székesegyházban. Ágota az angol trón várományosa, Száműzött Eduárd felesége volt. Ágota három gyereket szült, Skóciai Szent Margitot, Krisztinát és II. Edgár angol királyt. Származása, születési és halálozási időpontja bizonytalan, és számos találgatás tárgya. Bár akadnak ellenérvek, a kijevi teória a 20. században a legszélesebb körben elfogadott magyarázattá vált Ágota származására.
Élete Agátha korai életéről semmi biztosat nem tudunk, és az ezzel kapcsolatos feltételezések elválaszthatatlanok az apjának kilétét övező vitás kérdéstől, amely a középkor egyik megoldatlan rejtélye. Mivel gyermekei születését körülbelül 1045-re teszik, Agátha születése valószínűleg 1030 előtt történt. 1057-ben érkezett Angliába férjével és gyermekeivel, de röviddel megérkezése után megözvegyült. A normann hódítás után, 1067-ben gyermekeivel együtt Skót Királyságba menekült, ahol jövőbeli veje, III. Malcolm nyújtott neki menedéket. Egy 1070-ből származó feljegyzése az utolsó ismert említés róla.
Szülők és ősök A középkori források számos utalást őriznek Agatha származásáról, de ezek gyakran pontatlanok, egymásnak ellentmondanak, sőt néha nyilvánvalóan tévesek. A legkorábbi krónikák, köztük az Angolszász krónika és John of Worcester műve, azt hangsúlyozzák, hogy „Henrik császár rokona” volt, egyesek szerint a testvérének lánya, ám nem világos, hogy II. Henrikre vagy III. Henrikre gondoltak.
Más források a magyar királyi házhoz kötik. Geoffrey Gaimar úgy tudta, hogy a magyar király és királyné lánya volt, Malmesburyi Vilmos szerint nővére egy magyar királynénak, míg Rieveaulx-i Szent Aelred és Albericus Trium Fontium úgy írják, hogy Szent Margit „angol és magyar királyi vérből” származott. Orderic Vitalis még konkrétabban, de tévesen, Salamon magyar király lányának nevezi.
Egy további hagyomány Kijevhez kapcsolja Agathát. Roger of Howden és a Leges Edwardi Confessoris azt jegyzik fel, hogy Edward száműzetése idején, amikor a kijevi fejedelem vendége volt, nemes származású feleséget vett, akit a Leges a rusz fejedelmi ház tagjaként ír le. A fennmaradt források tehát három fő irányban kínálnak magyarázatot: a német–római császári, a magyar királyi és a kijevi rusz eredet lehetőségét vetik fel, de egyiket sem támasztják alá teljes bizonyossággal.A szócikkben található családfák a Wikidata adataira épülnek. A Wikidatába elvileg csak forrással ellátott adat kerülhet be. A szócikkből pontosan kiderül, hogy egyértelmű, mindenki által elfogadott adatok a születés és halál időpontjára, illetve a szülők kilétére nincs. Jelenleg (2025) Ágotának a Wikidatában négy anyja és négy apja van – emiatt a Wikidata alapú családfák Ágota szülei esetében furán néznek ki. Amíg nincs egyértelmű, a szülők kilétét alátámasztó, a többi teóriát cáfoló bizonyíték, addig a származása rendezetlen marad.
Névtan vizsgálat Névtan vizsgálatot is végeztek a kérdés tisztázására. Maga az Ágota név ekkoriban ritkán fordult elő Nyugat-Európában. Gyermekeinek és unokáinak nevei részben az angolszász névkincs köréből származnak, ami férje, a Wessex-házból való Edward családi hátterével magyarázható, részben viszont Nyugat-Európában szokatlanok. Felmerült a lehetőség, hogy ez utóbbiak Ágota kelet-európai eredetére utalnak. Különösen az ő saját neve, lányai, Krisztina és Margit, valamint unokái, Sándor, Dávid és Mária neveit értelmezték származásának lehetséges nyomaként. Döntő eredményt, értelemszerűen, a vizsgálat nem hozott.
Magyar származás Ha Ágota I. István magyar király lánya, akkor nehezen érthető, hogy az angol uralkodók nem formáltak jogot a magyar koronára. A francia korona iránti igényüket címerükben is jelezve III. Eduárdtól (1340) III. Györgyig (1801) fenntartották. Miért alakult ki trónválság István halálakor, és miért nem játszott szerepet Ágota családja a magyarországi küzdelmekben? A magyar források sem említik, hogy Istvánnak életben maradt volna gyermeke.
A magyar legendárium szerint amikor a dánok betörtek Angliába, Száműzött Eduárd hercegnek és fivérének menekülnie kellett hazájukból, ahol letaszították őket trónjukról. A magyar uralkodótól, királytól kértek menedéket, aki be is fogadta őket, s a Mecsekben még egy birtokot is nekik adott. Évekig éltek itt, aztán István hozzáadta Eduárdhoz Ágotát, aki 1047-ben, Mecseknádasdon egy kislányt szült neki, akit Margitnak kereszteltek. Amikor a politikai helyzet Angliában rendeződni látszott, Eduárd és családja hazautazott, s évek múltán feleségül adta Margitot III. Malcolm skót királyhoz, akitől nyolc gyermeke született, köztük Edit, aki Matild néven I. Henrik angol király első hitvese lett 1100-ban.
Kijevi származás A kijevi származás elmélete szerint Ágota I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lánya volt. Erre utal William beszámolója, miszerint Ágota nővére magyar királyné volt: I. András magyar király felesége, Anasztázia valóban Jaroszláv lánya volt. Edward száműzetése idején Kijevben élt, majd sógorával együtt Magyarországra követte Andrást, így a házasság időben és politikailag is hihető.
Ezt a megoldást képviselte többek között William Ferrand Felch, René Jetté és Eduard Hlawitschka, akik szerint Agatha kijevi fejedelmi családból származott. Ezt támasztja alá az Angolszász Krónika és a Leges Edwardi Confessoris is, melyek arról írnak, hogy Edward a ruszok földjén nemesi származású nőt vett feleségül.
A névtani érvek is a kijevi eredetet erősítik. Maga az Ágota név bizánci környezetben volt gyakori, és előfordult a Rurik-dinasztiában is. Gyermekeinek és unokáinak nevei – Margit, Cristina, Dávid, Sándor és Mária – szintén kapcsolódnak a kijevi és magyar királyi család névkincséhez. Bár akadnak ellenérvek, a kijevi teória a a legszélesebb körben elfogadott magyarázattá vált Ágota származására.
Német származás Több forrás állítja, hogy Ágota vagy III. Henrik császár lánya vagy testvére volt. A német krónikák azonban ezt nem támasztják alá. A kötődő megoldások Ágotát férjénél jóval idősebbé tennék. A „Henrik császár rokona” kitétel inkább valamelyikük unokahúgára utalhat. A kutatók közül Georgio PrayGeorgio Pray: Annales Regum Hungariae (1764), Peter Frederik SuhmPeter Frederik Suhm: Geschichte Dänmarks, Norwegen und Holsteins (1777) és Katona IstvánKatona István: Historia Critica Regum Hungariae (1779) azt javasolták, hogy Ágota testvérének, az utód nélkül elhunyt brünni püspöknek, Bruno a lánya volt. Daniel CornidesDaniel Cornides: Regum Hungariae (1778) megpróbálta összeegyeztetni a német és a magyar hagyományt: szerinte Ágota nővérének, Gizella bajor hercegnőnek, I. István magyar király feleségének a lánya lehetett. Ez az elmélet a népszerű maradt. Herzog József 1939-es tanulmánya és Vajay Szabolcs későbbi munkái új elméletet hoztak: Agatha III. Henrik féltestvérének, Liudolf fríz őrgrófnak a lánya lehetett, anyai ágon Gizella sváb hercegnőtől. Ez a felvetés évtizedekig széles körben elfogadott volt.
Bolgár származás Ian Mladjov egy bolgár eredetelméletet javasolt. Ágotát a bolgár uralkodóházhoz köti, az érintetteket megtalálja a lenti családfán, a korábbi elméleteket elveti. Első elképzelése szerint Ágota apja Gavril Radomir bolgár cár volt, anyja pedig egy magyar hercegnő, feltehetően Géza fejedelem nem ismert nevű lánya. Ebben az esetben Ágota a nagyanyjáról, a szintén Ágotáról, Sámuel bolgár cár feleségéről kapta volna a nevét. Későbbi változatában Mladjov azt feltételezte, hogy Ágota Aba Sámuel magyar király lánya, akit ő maga Radomir és magyar felesége fiának tartott. Mindkét változat tehát a bolgár uralkodóházhoz köti Ágotát, de a kronológia és a források nem támasztják alá meggyőzően ezt az elméletet. Ezért a megoldás a forrásokhoz nem illeszkedik, és a kutatásban zsákutcának tekinthető.
További teóriák John Carmi Parsons 2002-ben a kijevi eredetelmélet cáfolatára és az alternatív lehetőségek bővítésére új megoldást javasolt. Szerinte az Angolszász Krónika a legkorábbi és legmegbízhatóbb forrás, amely császári rokonságról tudósít, míg az orosz és magyar kapcsolatot említő források későbbiek és kevésbé hitelesek. Parsons felvetette, hogy Agatha származása magyarázható lehetett egy német gróf, Cristinus családján keresztül, akinek házassága a kijevi fejedelmi házzal is kapcsolatot teremthetett, sőt azt is lehetségesnek tartotta, hogy Edward kétszer nősült, ami a források ellentmondásait magyarázná.
Újabban lengyel eredetelmélet is megjelent. John P. Ravilious szerint Ágota II. Mieszko lengyel fejedelem és német felesége lánya volt, így egyszerre lehetett rokona a német-római császároknak és sógornője I. Béla magyar királynak. Ezt az elképzelést MichaelAnne Guido közreműködésével tovább fejtették, hangsúlyozva, hogy Ágota neve és feltételezett nővéréé, Gertrúdé, a nivelles-i szentek kultuszához köthető. A lengyel elmélet szerint Ágota lánya volt, így testvére Richeza lengyel hercegnőnek, aki I. Béla magyar király felesége volt. Amikor I. András 1057-ben fiát, Salamont nevezte ki örököséül, ezzel kiszorította a trónöröklésből saját öccsét, a később mégis királlyá lett . Ha Agatha valóban Béla sógornője volt, ez a döntés természetes módon sodorhatta őt és férjét, Edwardot Béla oldalára, majd később, Béla felkelése idején, együtt menekülhettek el Magyarországról.
Jegyzetek
Fordítás
és a lengyelt is :pl:Agata (żona Edwarda Wygnańca), de képtelen vagyok kitalálni, hogy tudom meg az oldid-jét.
Kategória:A 11. században született személyek Kategória:A 11. században elhunyt személyek