Bajan-Ölgij tartomány (mongolul: Баян-Өлгий аймаг) Mongólia huszonegy tartományának (ajmag) egyike. Az ország nyugati felén terül el, székhelye Ölgij.
A tartomány lakosságának több mint 90%-a kazak.
Földrajz Északkeleten Uvsz-, keleten és délkeleten Hovd tartománnyal, valamint északon az oroszországi Tuvával és nyugaton Kína Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területével határos.
Ez Mongólia legnyugatibb tartománya. Egész területe hegyvidék, a Mongol-Altaj magasan fekvő, északnyugati része. Nyugati peremén, három ország határának találkozásánál van Mongólia legmagasabb pontja, a Hujtun-csúcs (vagy Hüjten-csúcs, mongol nyelven: Хүйтэн оргил, 4374 m), a Tavan Bogd (Таван Богд) masszívum öt legmagasabb csúcsának egyike. További legmagasabb hegyek a tartomány területén: Caszt (Цаст уул, 4208 m), Cambagarav (Цамбагарав уул, 4163 m), Turgen (Тургэн уул, 4029 m), Cengelhajrhan (3943 m).
A tartomány határvonala a Mongol-Altaj gerincén fut, mely elválasztja az Irtis Kínához tartozó vízgyűjtő területét (nyugaton) a keleti oldalon eredő Hovd vízgyűjtőjétől.
A Hovd az egész Mongol-Altaj legnagyobb folyója. A tartomány északi felének magas hegyei között folyik, majd lejjebb egy hosszabb szakaszán az Uvsz tartománnyal közös határon. Jelentősebb mellékfolyói a hegyekben: jobbról a Szagszaj (130 km), balról a Cagán gol (115 km) és a Szogó (150 km). Legnagyobb mellékfolyója, a Bujant (Буянт, 218 km) csak a torkolatnál (Hovd tartományban) ömlik a Hovdba. Az Uvsz tartománnyal közös határon folyik a Böh-Mörön is (Бөхмөрөн гол), mely a szintén a határon elterülő Acsit-tóba ömlik. A tartomány déli területeinek vizét a Bulgan (Булган гол) gyűjti össze; a hegyek közül kiérve nyugatra fordul és kínai területen Urungu (vagy Öröngö) néven folyik tovább. Mongóliai szakaszának hossza 288 km, teljes hossza 725 km.
A Hovd vízgyűjtő területén sokfelé láthatók ősi sziklarajzok, közülük a legrégebbieket 2011-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára.Ensembles de pétroglyphes de l'Altaï mongol (Unesco.org)
Járások
Altaj járás (Алтай сум) Altancögc járás (Алтанцөгц сум) Bajannúr járás (Баяннуур сум) Bugat járás (Бугат сум) Bulgan járás (Булган сум) Bujant járás (Буянт сум) Delűn járás (Дэлүүн сум) Nogónnúr járás (Ногооннуур сум) Szagszaj járás (Сагсай сум) Cagánnúr járás (Цагааннуур сум) Tolbo járás (Толбо сум) Ulánhusz járás (Улаанхус сум) Cengel járás (Цэнгэл сум)
Jegyzetek
Források
Bajan-Ulgijszkij ajmak (Mongolia szejcsasz/Geografija. Hozzáférés: 2018-08-16) Regioni Mongolii / (Legendtour.ru, hozzáférés: 2018-08-16) Mongólia hegy- és vízrajzi térképe, 1: 3 000 000 (mongol nyelven, 1971)
Kategória:Bajan-Ölgij tartomány