Komnénosz Teodóra osztrák hercegné (, ; ? – 1184. január 2.) bizánci hercegnő, II. Henrik osztrák herceggel kötött házassága révén 1148–1156 között Bajorország hercegnéje és Ausztria őrgrófnéja, majd 1156–1177 között Ausztria hercegnéje.
Élete Teodóra bizánci hercegnő születési dátuma nem ismert. Édesapja Andronikosz Komnénosz bizánci császári herceg (1108k.–1142), II. Ióannész bizánci császár és Piroska magyar királykisasszony második fia; édesanyja Eiréné Aineiadissza († 1150/51), akinek családja ismeretlen, bár egy dicsőítő költemény utalása szerint az Aineidáktól származott. A házaspárnak három leánya és két fiúgyermeke született; Teodóra a harmadik gyermek volt a sorban.
A hercegnő ifjúkori éveiről keveset tudni. Édesapja 1142-ben meghalt; 1147 második felében a hercegnő apai nagybátyja, I. Manuél császár odaígérte a hercegnő kezét a második keresztes hadjáratban részvevő III. Konrád német király féltestvérének, II. Henrik osztrák őrgrófnak és bajor hercegnek (1112–1177). Az osztrák őrgróf özvegyember volt, első felesége, Supplinburgi Gertrúd szász hercegnő 1143-ban hunyt el; házasságukból nem származott utód. A bizánci hercegnő és az osztrák őrgróf menyegzőjére1148 második felében került sor Konstantinápolyban: „a bizánciakat megbotránkoztatta a nász, zokogtak a szeretetre méltó ifjú hercegnő láttán, akit szörnyű sorsra kárhoztattak, »feláldozták a nyugat szörnyetegének«, miként egy udvari költő mély részvéttel írta Theodóra édesanyjának; az esküvő azonban a német és a bizánci udvar teljes megbékélését tükrözte.” Az esküvő után a pár hazatért a Nyugatra.
Teodóra őrgrófné házasságkötése után is ápolta a kapcsolatot bizánci rokonságával: levelezett velük, valamint legalább kétszer elutazott Konstantinápolyba.
II. Henrik 1156-ban a német-római császár közbenjárására lemondott bajor hercegi címéről, de kárpótlásként osztrák őrgrófi titulusát hercegire emelték. A hercegi pár bécsi udvarában keveredtek a nyugati és a Teodóra hercegné hatására átvett görög-bizánci kulturális elemek. Az oklevelek jó és nemes hercegnéként magasztalják Komnénosz Teodórát, aki bizonyos szempontból kiváltságos pozíciót élvezett: Nyugaton merőben szokatlan módon férjével együtt hódolt a német-római császárnak, fiai és leányai egyaránt örökölhették a hercegséget, és amolyan hozományként megkapta az osztrák tartományt. A német-római törvényeknek megfelelően a külföldi származású Komnénosz Teodóra esetében a görög jogrendnek megfelelően kellett eljárni. A hercegné jogait a regensburgi Privilegium minus, a német-római császár által kiállított adománylevél rögzítette.
II. Henrik hercegnek és Komnénosz Teodóra hercegnének három gyermeke született:
Ágnes (1151 körül–1182), III. István magyar király feleségeként magyar királyné; majd első férje halálát követően II. Hermann karintiai herceg hitveseként Karintia hercegnéje; Lipót (1157–1194), később V. Lipót néven Ausztria uralkodó hercege; Henrik (1158–1223), utóbb Mödling hercege.
Teodóra bizánci hercegnő és osztrák hercegné 1184. január 2-án hunyt el. A bécsi Schottenklosterben temették el.
Jegyzetek
Források
További információk Karl Lechner: Die Babenberger – Markgrafen und Herzoge von Österreich 976 – 1246, Böhlau-Verlag, Wien/Köln/Graz, 3. kiadás 1985, Georg Scheibelreiter: Die Babenberger, Reichsfürsten und Landesherren. Böhlau Verlag, Wien/Köln/Weimar 2010, Steven Runciman: Geschichte der Kreuzzüge, fordítás angol nyelvről, DTV-Verlag, 2. kiadás 1997. Georg Ostrogorsky: Byzantinische Geschichte 324 – 1453, Verlag C.H.Beck, München, 2. kiadás 2006, . John Julius Norwich: Bisanzio – Splendore e Decadenza di un Impero 330 – 1453, Mondatdori Editore, Milano 2000, (eredeti cím: A short History of Byzantium). Johannes Preiser-Kapeller: Von Ostarrichi an den Bosporus. Ein Überblick zu den Beziehungen im Mittelalter, in: Pro Oriente Jahrbuch 2010. Wien 2011, 66–77. oldal (Online).
Teodora 1184 Kategória:Babenberg-ház Kategória:Bajor hercegnék Kategória:Osztrák hercegnék Kategória:Görög nők Kategória:1184-ben elhunyt személyek