Kolodko Mihály (ukránul: Михайло Іванович Колодко, latin betűkkel: Mihajlo Ivanovics Kolodko, említik még: Mihail Kolodko, Mykhailo Kolodko neveken is), (Ungvár, Ukrán SZSZK, 1978 –) ukrán-magyar szobrászművész.
Élete Kolodko Ungváron született, anyai ágon magyar származású. Művészi irányú érdeklődése a középiskola elvégzése után, 1996-ban az Ungvári Erdélyi Béla Művészeti Szakközépiskolába vezette, majd 2002-ben diplomát szerzett a Lvivi Művészeti Akadémia szobrász szakán.
Alapvetően a monumentális szobrászat érdekelte, de ez a műfaj inkább a korai évekre, a Szovjetunió időszakára volt jellemző, ahol a nagy, csodálatot kiváltó alkotásokat kedvelték. Eleinte köztéri szobrokat készített, mivel tanulmányait a plein air művészet terén gyakorolta, egyéni és csoportos munkákban is. Legtöbb szobra Ungváron található, de miután 2017-ben áttelepült Magyarországra, itt is megjelentek alkotásai.Kárpátaljai magyar képzőművészek arcképcsarnoka"kicsiben a NAGYVILÁG" - mini szobrok
Művészete Kolodko véleménye szerint azok az idők már elmúltak, hogy egy szobor elkészítését központilag határozzák meg; teret kell engedni a művészek és az emberek érdeklődésének is. Így született meg például a 2010-ben Ungváron felállított Lámpagyújtogató szobor is, amely a város szülöttének, Kolja bácsinak alakját örökítette meg. A köztéri szobrok egy más dimenziója született meg azáltal, hogy rátalált a mostanában olyan sok embert érdeklő miniszobrok témájára, melyek szerinte ugyanolyan drámai erővel tudnak hatni a szemlélődőkre, mint az óriási alkotások.
Első apró alkotásai Ungvár utcáin jelentek meg, és eleinte vegyes fogadtatásra találtak; később, mikor már megszokottá váltak, az emberek megkedvelték őket. A kis méretű szobrok elkészítése onnan eredt, hogy a nagy méretben készülő szobrokat is először kis méretben kell elkészíteni. A művésznek nem mindig volt tervei megvalósításához megrendelője, és így anyagi fedezet híján, hogy ötletei ne vesszenek kárba, elkészítette őket kicsiben. Kolodko, amikor Budapestre költözött családjával, először a Főkukac szobrát készítette el, ungvári elődje mintájára. A 15 cm-es szobrocska a Bem rakpart 15. számú ház előtt helyezkedik el a felső rakpart mellvédjén. Kolodko kedvenc gyermekkori mesefigurája kelt életre a kis szoborban: azt szerette volna, ha gyermekei is úgy tekintenek rá, mint ő gyermekkorában. Számára azért is volt fontos ez a mesesorozat, mert nézése közben tanulta meg a magyar nyelvet.
Az apró szobrok hamar népszerűséget szereztek maguknak, olyannyira, hogy némelyiket többször is ellopták. Például a Mekk Elek szobornak már a második példánya van kint a téren; viccesen Mekk Elek 2.0-nak hívják a gerillaszoborként elhíresült alkotást. A gerillaszobrászat kifejezés onnan ered, hogy a szobrok engedély nélkül kerültek ki a közterekre, bár először nem is volt erre szabályzat.
Néhány művét ellátja saját szignójával is, ilyen például a Roskovics Ignác szobor, ahol az egészalakos szobor jobb kezében tartott ceruzán található meg a szignó [Kolodko], vagy a részeges római legionárius sisaktaréján olvasható a neve.
Alkotásai