jobbra|bélyegkép|280px|1989. június 16. Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén, több mint 200 ezer fő részvételévelSükösd Miklós - Így segít megbuktatni az Orbán-rendszert a magyar történelem legnagyobb tömegtüntetése (HVG, 2025.07.01.) A kifejezésről lásd még: Rendszerváltás (egyértelműsítő lap)

A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, amely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá változott, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá. A rendszerváltást alapvetően az 1989-es évhez kötik, mivel ebben az évben történtek a legjelentősebb, legemblematikusabb események ezzel kapcsolatban (a Magyar Köztársaság kikiáltása, Nagy Imre újratemetése, Kádár János halála), de mind az azt megelőző, mind az azt követő években számos lényeges mozzanat játszott szerepet ebben az eseménysorozatban.

A rendszerváltás Magyarországon tágabb értelemben olyan eseményt jelöl, mely során a magyar társadalom szerkezete egy adott formáról egy másikra váltott (avagy változott) békés (például: őszirózsás forradalom), vagy erőszakos úton (például: 1848–49-es forradalom és szabadságharc).

Története 1987-ben Lezsák Sándor megalapította a Magyar Demokrata Fórumot (MDF). 1988-ban alakult meg a másik két rendszerváltó párt: a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).

1988. május 24-én az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártértekezletén az idős és nyilvánvalóan romló egészségű állapotú Kádár Jánost felmentették, a helyére Grósz Károly miniszterelnököt választották meg a párt főtitkárává, ezzel egyértelművé vált, hogy a Kádár-korszak hamarosan véget ér, bár Kádár az MSZMP újonnan kreált „tiszteletbeli elnök” tisztségét megkaphatta. 1988 decemberében Németh Miklós lett a miniszterelnök, aki kormányával fentről irányított békés átmenetre (a korábban elindult „reformfolyamatok” betetőzéseként) törekedett, felgyorsítva az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokat.

Pozsgay Imre 1989. január 28-án 1956-ot „népfelkelésnek” nevezte. Az MSZMP Központi Bizottságának február 10‒11-e és 20‒21-e között tartott ülésein elfogadták a többpártrendszert. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait újratemették a Hősök terén. Egyes vélemények szerint ez az esemény jelentette a Kádár-rendszer igazi végét, bár Kádár csak július 6-án halt meg. (Az ő temetésén szintén jelentős létszámú tömeg vett részt).

1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az Ellenzéki Kerekasztal köré (EKA), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben. Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel. Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés pedig a Nemzeti Kerekasztal keretein belül zajlott. Az EKA megállapodást írt alá a hatalommal. 1989. októberében az MSZMP a Magyar Szocialista Pártra (MSZP) és a Munkáspártra szakadt. 1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot.

1990 tavaszán tartották meg az első szabad országgyűlési választásokat, amelyet az MDF nyert meg. A második helyet az SZDSZ szerezte meg, de mivel az MDF nem tudta megszerezni a parlamenti helyek többségét, így másik két konzervatív pártot kellett bevonnia a kormányzásba. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult, amely az MDF, FKGP (Független Kisgazdapárt), és a KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg.

Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnöknek (1990‒2000), Sólyom Lászlót pedig az Alkotmánybíróság elnökének. Ő 2005‒2010 között töltötte be Magyarország köztársasági elnöki posztját.

1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon tartózkodó haderejének létszámát. Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák további magyarországi állomásoztatásának. 1991. június végére az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Az Antall-kormány a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói Szerződés felszámoltatására törekedett. 1991. március 31-én érvényét vesztette a Varsói Szerződés katonai szervezete. 1991. július 1-én végül teljesen feloszlott maga a Varsói Szerződés is.

Összefoglalás

1989 előtt 1977-ben megjelent az első magyar szamizdat, a Marx a 4. évtizedben. 1980-ban megjelenik Kornai János Hiány című könyve. 1980 szeptember 17-én Gdańskban Lech Wałęsa villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezet Lengyelországban. 1980 novemberében elkészült a Bibó-emlékkönyv. 1981. december 13-án Lengyelországban szükségállapotot vezettek be. 1982. november 10-én meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. 1984 októberében az Új Forrásban megjelenik Nagy Gáspár „Öröknyár” című verse, amelyben Nagy Imre kivégzett miniszterelnökre utalva írja: „nem szabad feledni, a gyilkosokat néven nevezni.” A lapot betiltják, Nagy Gáspár nem publikálhat. 1985. március 11-én Gorbacsov lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Központi Bizottságának új főtitkára. 1985. június 14–16-án került sor a monori találkozóra. 1986. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását. 1986. március 15-én este a Lánchídra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a rendőrség. Az incidens „Lánchídi csata” néven híresült el. (Amely természetesen nem azonos az 1918-as eseménnyel.) 1986. október 11–12. - Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban. 1986. december 12-én Kádár János rádió- és televízió-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon. (Későbbi beszédeiben is legfeljebb válságjelenségeket emlegetett.) 1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Az év elején megjelent a Fordulat és reform. 1987. júniusában a szamizdat Beszélő különszámaként megjelenik Kis János Társadalmi szerződés című röpirata. 1987. június 25-én Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé. Programjában elismerte a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a szocializmuson belül képzelte el. 1987. szeptember 27-én a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta. 1988. január 1-jén bevezették az ÁFA-t, a személyi jövedelemadót (SZJA) és az állampolgári jogon járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „kiutazási engedélyek” gyakorlata. A világútlevél révén indult meg a tömeges árubeszerzési célú turizmus, amit az új vámszabályok is segítettek. (Az ennek következtében Ausztria felé erősen megélénkült bevásárlóturizmus a háztartási gépek iránti magas kereslet miatt „Gorenje-turizmus” néven került be a közbeszédbe. A korabeli árfolyamon 3000 HUF / 60 USD összegű egyéni valutakeret szűkössége és a szintén személyenkénti vámkedvezmény miatt több generációnyi családok indultak útnak.Gorenje-turizmus 1988-ban - Múlt-kor történelmi magazin, 2013.01.09.) 1988. március 15-én 10‒15 ezer fős tüntetés követelte a szabad választásokat. Demszky Gábort letartóztatják.bélyegkép|Kádár János és Grósz Károly kézfogása 1986-ban|alt= 1988. március 19-én 46 fő megalakította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az SZDSZ elődjét. 1988. március 30-án megalakult a Fidesz. 1988. április 8-án Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták az MSZMP-ből. 1988. május 20–22-én az MSZMP pártértekezletén teret nyert az állampárt reformszárnya, amely a „kibontakozási programot” bizonyos társadalmi lazítások árán kívánta megvalósítani. A működésképtelen tervgazdálkodást meghaladva a piacgazdaság arányának növelését és a decentralizálást tűzte ki célul, mivel 1987-ben az egész folyamat a gazdaság katasztrofális, fenntarthatatlan állapotával indult. Az ambiciózus Grósz Károly és reformista köre elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt elnöke maradt, az addigi hatalma viszont megszűnt. Utódja Grósz lett. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett. 1988. június 16-án Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta. 1988. június 27-én közel 100 ezer fős tüntetés volt Budapesten a romániai falurombolások ellen. 1988. augusztus 31-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására. 1988. október 9-én a Kis-kukta étteremben megalakul a veszprémi MDF szervezete 21 fővel. thumb|jobbra|Budapest, Szabadság tér - 1989. március 15.1988. november 5-én A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum. 1988. november 23-án a Kis-kukta étteremben lezajlott a veszprémi MDF tagtoborzó ülése 78 fővel. 1988. november 13-án a budapesti Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége. 1988. november 20-án a veszprémi egyetem aulájában megalakul az MDF megyei fóruma 500 fővel, Bíró Zoltán, Horváth Balázs, Paczolai Gyula és Szabó Tamás közreműködésével. 1988. november 24-én Németh Miklós lett a minisztertanács új elnöke. Öt nappal később Szegeden MSZMP-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést. 1988. december 9-én Balatonfüreden megalakul az MDF balatonfüredi szervezete, vendég Bíró Zoltán, a Hitel című lap főszerkesztője.

1989–1990

1989. január 28-án Grósz Károly távolléte alatt Pozsgay Imre a Magyar Rádió 168 óra című műsorában az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte.Patakfalvi Dóra, Ajpek Orsolya - Rákosi, Kodály és Hofi után a buldózereket várja a világ első rádiópalotája (Telex.hu, 2024.10.06.) 1989. február 6-án kerekasztal-tárgyalások kezdődtek Lengyelországban. 1989 február: Az MSZMP Központi Bizottságának február 10‒11-ei és 20‒21-ei ülésein elfogadják a többpártrendszert, amelyet március 29-én Grósz Károly jelent be.Novák Zoltán - Az MSZMP budapesti reformköre / Negyedik rész: Az államszocializmusból a képviseleti demokráciába való békés átmenet kérdései (I); a Budapesti Reformkör viszonya az ellenzéki mozgalmakhoz a kerekasztal-tárgyalások megindulásáig (Magyar Elektronikus Könyvtár)Grósz Károly bejelenti a többpártrendszert 1989 - huns1989 youtube csatornája, 2012.05.21. 1989. március 11‒12-én tartotta az MDF az első országos gyűlését. 1989. március 15-én közel 100 ezer fős tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió hajdani székházának főbejárati lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tömegtüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját, majd Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja kinyilvánította, hogy a Magyar Televízió az egész magyar nemzeté és nem a kormányé.

A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a Magyar Televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.BBC Magyar Adás, Március 15-e a magyar fővárosban -Beszámoló az ünnepségről - videotorium.hu 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).