Goveđe Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 13, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak jobb partján fekszik.
Története A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Govegie Polie” néven találjuk. Neve marhákkal legeltetett mezőt (tulajdonképpen Marhamezőt) jelent.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Govegyepolye” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 212. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Govegyepolye” néven 53 házzal és 262 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 245, 1910-ben 534 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a magyar, 43%-a szerb, 4%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.
1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 66%-a szerb, 16%-a magyar, 5%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 222 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 245 353 366 507 495 534 528 527 486 483 400 330 241 202 140 100
Nevezetességei Szűz Mária szentéges szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1931-ben építették. Kisméretű épület, a hajónál szűkebb, négyszögletes szentéllyel. A harangtorony a délkeleti homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi. Ma eléggé rossz állapotban van.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései