Radó Sándor, született Rozenfeld Sándor (Mohács, 1880. április 2. – Budapest, 1960. május 2.) magyar építész. Munkássága főleg Marosvásárhelyhez köthető: a 20. század első évtizedeiben a város főépítészeként számos szecessziós épületet tervezett. Az 1930-as években a város alpolgármestereként is működött.
Életpályája Rozenfeld Simon és Tauszik Paulin fiaként született. 1903-ban a budapesti József nádor Műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. 1905 és 1923 között Marosvásárhely városi mérnöke majd főmérnöke, ezen felül egy ideig városi tanácsos. Miután főmérnöki posztjából elmozdították, építészirodát tartott fenn Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron. Az 1930-as években Marosvásárhely alpolgármesterének szerepét is betöltötte; ebben a minőségében Emil Dandea román polgármester pártolója és Bernády ellensége volt. 1944-ben Budapestre költözött. Házastársa Bartha Klára, akivel 1916-ban Aranyosgyéresen kötött házasságot.
Munkássága Több középületet tervezett és részben ő irányította a Bernády György első polgármesteri szolgálata idején történő városrendezést. Stílusára jellemzőek a bécsi szecesszió mértani elemei, elvont formái. Épületeinek szembeötlő tulajdonsága az egymás alatti ablakok függőleges keretekben való elhelyezése.
A nevéhez köthető főbb marosvásárhelyi létesítmények:
1908–1912: Polgári Felsőtagozatos Fiúiskola (ma a Petru Maior Egyetem egyik szárnya), a Bernády György téren 1908–1912: Kereskedelmi Fiúiskola (ma szintén a Petru Maior Egyetem szárnya), az előbbi mögött, a várfalak mellett 1909: Nyugdíjpalota, eredetileg nyugdíjpénztár és a nyugalmazott városi tisztviselők bérháza a Kultúrpalota mögött 1909: Kereskedelmi és Iparkamara (a városháza mögött), Toroczkai Wigand Ede építésszel közösen tervezte 1909: Polgári Sportlövölde a Somostetőn. Később itt működött a somostetői vendéglő, mára elhagyták 1910: Az Albina Bank helyi fiókjának épülete a Győzelem téren 1911: A Posta és Távírda épülete a Szentgyörgy utca (ma str. Revoluției) elején; jelenleg is postahivatalként működik 1912: A Vársétány kialakítása 1912: Radó-villa, bérház a Köteles Sámuel és a Mikszáth Kálmán (ma str. Artei) utcák sarkán. Marosvásárhelyi tartózkodása idején itt bérelt lakrészt Toroczkai Wigand Ede. 1912–1913: Polgári Felsőtagozatos Leányiskola (ma Papiu Főgimnázium); szemben a Polgári Fiúiskolával 1912–1913: Közigazgatási Iskola (ma a Szakszervezetek háza), a városháza mögött 1912–1913: Bernády-ház, Bernády György egykori lakóháza a Szentgyörgy utcában 1924: Az Apolló-palota átalakítása 1929: Szanatórium (ma a Szülészeti és Nőgyógyászati klinika) a Köteles Sámuel utcában ?: Radó Sándor saját lakóháza a Mikszáth Kálmán utcában; az átépítések során mára elvesztette szecessziós jellegét ?: Az Erzsébet-ligeti (ma Parcul Municipal) teniszpavilon ?: Ipari létesítmények: gázgyár, vízüzem, csatornaház, villanytelep épületei
Más településeken is tervezett építményeket, az ő nevéhez köthető például a szovátai Mária-kút terve (1910), mely az ott nyaraló Jászai Mari kezdeményezésére és támogatásával épült.
Képek
Jegyzetek
További információk
Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928. Keresztény magyar közéleti almanach, 3. köt. Erdély. Az I. és II. kötet pótlásaival. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940. Pátria ny. Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., . Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
Kategória:Magyar építészek Kategória:Szecessziós építészek Kategória:Mohácsiak Kategória:1880-ban született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek