Vrbovac (1910 és 1971 között Vrbovac Podborski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 46, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvár központjától 2 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység lejtőin, a Lučica és Glogovac-patakok összefolyásánál fekszik.
Története A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verbovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbovacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 731. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verbovacz” néven 22 házzal és 181 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 185, 1910-ben 334 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a szerb, 10%-a horvát, 10%-a magyar anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 55%-a szerb, 20%-a horvát, 8%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 561 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 185 180 203 217 286 334 352 369 397 442 536 379 424 534 554 561
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései