Richard Hakluyt (Hereford, 1552 – London, 1616. november 23.) angol földrajzi író.

Életpályája

Richard Hakluyt ősei walesi származásúak voltak, akik az angliai Herefordshire-ben telepedtek le a 13. század környékén. Néhány őse a herefordshire-i Eatonban élt, a megye fő földbirtokosai közé tartozott. Apja meghalt, amikor Richard ötéves volt, ekkor nevelését egy unokatestvére, az ugyancsak Richard Hakluyt nevű ügyvéd vette át, akinek sok barátja volt a városban, köztük a város kiemelkedő kereskedői, földrajztudósai és felfedezői. E kapcsolatoknak köszönhetően jó helyzetben volt ahhoz, hogy segítse a fiatal Richard életét.

Különféle ösztöndíjak segítségével Hakluyt a Westminster Iskolában és az oxfordi Christ Church-ban tanult 1570–1577 között. 1577-ben szerzett diplomát. Ez volt az a korszak, amikor az angolok figyelmét felkeltette a Kína felé vezető északkeleti és északnyugati átjárók feltárása. Hakluyt érdeklődése is korán megmutatkozott a földrajz és az utazás iránt. Tanulmányozta Abraham Ortellius flamand térképészt, a világ első atlaszának fordítóját, valamint Gerardus Mercator flamand térképkészítőt és a kozmográfiai problémákat. 1583-ban Walsingham, az egyik legfontosabb államtitkár küldte Hakluytot Párizsba Sir Edward Stafford, az angol nagykövet lelkészeként. Párizsban információkat gyűjtött a kanadai szőrmekereskedelemről, illetve a franciák és a száműzött portugálok tengerentúli vállalkozásairól. Itt szerkesztette Pietro Martire műve, a De Orbe Novo kiadását is, hogy honfitársai megismerhessék a spanyolok korai sikereit és kudarcait az Újvilágban.

Hakluyt 1588-ban tért vissza Londonba. A háború kitörése Spanyolországgal véget vetett további tengerentúli kutatási lehetőségeinek, így elkezdett dolgozni előző elképzelésein, e munkája, a Voyages széleskörűségével túlszárnyalta az összes eddigi földrajzi irodalmat; az első kiadás egy kötetben 1589-ben jelent meg.

Ez idő körül vette feleségül Duglesse Cavendisht, Thomas Cavendish rokonát, és a Suffolk Wetheringsett plébániájára nevezték ki. Felesége halála után, 1597-ben elkészítette a Voyages nagymértékben kibővített második kiadását, amely három kötetben jelent meg 1598 és 1600 között. Röviddel annak befejezése előtt Erzsébet királynő kérte fel, hogy segítsen a gyarmati ügyekről tanácsot adni.

Hakluyt információt adott az újonnan létrehozott Kelet-indiai Társaságnak, és folytatta érdeklődését az észak-amerikai gyarmatosítási projekt iránt is; ő volt az egyik legfőbb pártolója a korona számára benyújtott petíciónak is.

Nem hitt a keleti sarkvidéki átjáró lehetőségében, de ő is az 1612-es északnyugatiátjáró-társaság egyik alapító tagja volt. 1613-ban egy zarándokúton megismerkedett Samuel Purchasszel is.

1616. november 23-án hunyt el Londonban.

Munkái Voyages Antonio Galvão munkáinak fordításai (1601) Hernando de Soto Floridai beszámolójának fordítása (1609)

Jegyzetek

Források Encyclopædia Britannica

Kategória:Angol utazók, felfedezők Kategória:Londoniak Kategória:1552-ben született személyek Kategória:1616-ban elhunyt személyek