bélyegkép|A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara központi épülete Budán, a Krisztina körúton A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (közismert rövidítése: BKIK) magyar gazdasági kamara. Célja és feladata, hogy előmozdítsa elsősorban a fővárosi gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az Európai Unióban képviseli Magyarország és kiemelten benne Budapest gazdaságának érdekeit és lobbitevékenységet folytat.

A Kamara története

1850-től a második világháborúig Az első Pesti Kereskedelmi Kamara 1850-ben alakult meg a város bankárai, kereskedői és iparosai kezdeményezésére. 1868-ban önálló törvény született a magyar kamarák működéséről, így az 1873-ban egyesült Pest és Buda már törvényi alapon működő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK) rendelkezett, amely megszervezte a budapesti vásárokat, a mesterek szakmai képzését, oktatását és vizsgáztatását. A BKIK részt vett a Pesti Áru és Értéktőzsde megalakításában, illetve nevéhez fűződik az első magyar iparfejlesztési és támogatási törvény előkészítése is. 1905-ben közadakozásból felépült a BKIK székháza a Parlament közelében. Az első világháborút követően a kamara szervezte a Budapesti Ipari Vásárt, amely később rangos nemzetközi vásárrá fejlődött. A két világháború között minden, a főváros gazdaságát érintő döntés a kamara hatáskörébe került. 1926-ban Budapest kamarája hozta létre az első hazai Gazdaságkutató Intézetet.

Újjáalakulás a rendszerváltozást követően A második világháborút követően egy időre megszüntették a kamarákat Magyarországon, javaikat pedig államosították. A rendszerváltás előtti években, a központi hatalom gyengülése idején az egyre gyorsabban átalakuló magyar gazdaságban a kamarák talaján indult el az új gazdasági érdekképviseletek működése. A rendszerváltás után a BKIK elsőként alakult újjá a demokratikus Magyarországon, alig több mint félszáz vállalkozó szervezésében, eleinte egyesületi formában. 1994-ben a rendszerváltás utáni első kamarai törvény a kamarákat köztestületként határozta meg, a tagságot pedig kötelezővé tette. A következő négy év alatt a kamarák teljes infrastruktúrával és szervezettel újra felépültek. A BKIK széleskörű szolgáltatási rendszert épített ki, a főváros minden kerületében önálló szolgáltató irodát nyitott, a főváros vállalkozóinak euroatlanti integrációs felkészítését önálló Európai Információs és Szolgáltató Központtal segítette. Az 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000 novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot, és jelentősen csökkentette a kamarák közigazgatási feladatait. Az új törvény alapvetően a gazdaság fejlesztését, támogatását, az általános gazdasági érdekek előmozdítását, illetve a regionális fejlesztést jelölte meg a kamarák fő feladatául. 2000-ben sor került a teljes kamarai intézmény piaci alapokon történő újjászervezésére. 2011 decemberében módosításra került az 1999. évi kamarai törvény. A törvénymódosítás célja az volt, hogy az önkéntes tagságon alapuló kamarai rendszer továbbfejlesztése érdekében 2012-től megteremtse a gazdálkodó szervezetek (egyéni és társas vállalkozások) kötelező kamarai regisztrációját és minimális összegű fizetési kötelezettség előírásával a kamarai közfeladatok ellátásához való hozzájárulását. A kötelező regisztráció bevezetésével a kamarai tagság továbbra is önkéntes maradt.

A BKIK elnökei

Nagy Elek (2018. december 17.-) – Építési vállalkozó és befektető (Metal-Art, Főtaxi, BÁV, Vegyépszer). Csoltó Gábor lemondását követően 2018. december 17-től ügyvezető általános alelnökként, a 2019. február 13-ai küldöttgyűlésen lebonyolított szavazástól pedig elnökként vezeti a kamarát. Csoltó Gábor (2018. június 1.-2018. december 17.) – A TransAgent Kft. tulajdonos-ügyvezetője, korábban a BKIK Ipari Tagozatának vezetője. Krisán László (2017-2018) – A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, címzetes főiskolai docens, a Magyar Gazdaságért Díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetettje. Dr. Kiss Zoltán (2016-2017) – Vállalkozó, a Meló-Diák Kft. volt tulajdonosa, az MKIK alelnöke. Szatmáry Kristóf (2008-2016) – Politológus, országgyűlési képviselő, kereskedelmi miniszteri biztos, a Fidesz-MPP volt frakcióvezető-helyettese. Petykó Zoltán (2004-2008) – Közgazdász, többek között a Ravill Rt. vezérigazgatója, a Bábolna Rt. igazgatója, a Hungexpo Rt. elnök-vezérigazgatója volt. 2010-2013 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke, a MAVIR felügyelőbizottságának elnöke és a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagja Koji László (1997-2004) – Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke, az 1986-ban alakult Inconex Vas- és Fémipari Kft. igazgatója. Tóth Imre (1994-1997) – A BKIK tiszteletbeli elnöke, az MKIK Magyar-Orosz Tagozatának elnöke. Éber Antal (1930-1940) – A Magyar Agrár- és Járadékbank, majd a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, országgyűlési képviselő, 1919-ben a szegedi nemzeti kormány pénzügyi biztosa. 22 éven át a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, gazdasági szakíró, szerkesztő. Belatiny Artúr (1920-1930) – Közgazdasági szakíró, pezsgőgyáros és bornagykereskedő, több bank és jelentős iparvállalat igazgatósági tagja, felsőházi tag. Szüry János (1920) – Jogász, 1919-ben kereskedelmi miniszter, Szüry Dénes író öccse Lánczy Leó (1893-1920) – A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, a magyar vasútépítések és a budapesti telefonhálózat kiépítésének finanszírozója, az első világháború alatt a hadigazdálkodás megszervezője. Wahrmann Mór (1891-1892) – Nagykereskedő, számos iparvállalat befektetője, a Ganz és Társa igazgatóságának elnöke, a magyar országgyűlés első izraelita vallású tagja. Báró Kochmeister Frigyes (1859-1891) – Gyógyáru-nagykereskedő és gyarmatáru-kereskedő, a Pesti Áru- és Értéktőzsde első elnöke, mely tisztséget 30 éven át töltötte be. A Kereskedelmi Akadémia, a Lloyd-társaság, a pesti gabonatársaság és a Magyar Általános Hitelbank társalapítója. Fuchs Rudolf (1857-1859) – Az első magyar dohány- és szivargyár alapítója és társtulajdonosa, terménykereskedő, az első magyar általános biztosító társaság egyik alapítója és igazgatója, a Magyar Általános Hitelbank alelnöke, a pesti hengermalom-részvénytársaság és az Alföld-Fiumei Vasút igazgatója. Valero Antal (1850-1853) – Spanyol származású selyemgyáros, a magyar reformkor egyik élenjáró szereplője. Forradalmi szerepvállalása miatt az ország elhagyására kényszerült.

Jogszabályi háttér A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara működését a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény szabályozza. Ez a jogszabály szól a területi gazdasági kamarák megalakulásáról és működéséről, a tagság szabályairól, a pénzügyi forrásokról, a gazdasági szervezetek kamarai nyilvántartásáról, a kamarák szervezeti felépítéséről és törvényességi felügyeletéről. A törvény a területi gazdasági kamarákhoz a következő területeken rendel feladatokat:

gazdaságfejlesztés, az üzleti forgalom biztonsága, a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése.

A BKIK működéséről emellett Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint Alapszabály gondoskodik.

Tevékenységek Érdekképviseleti tevékenysége keretében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a kormánnyal és az önkormányzatokkal való kapcsolattartás során elemzéseket készít, javaslatokat dolgoz ki, véleményez, tájékoztatást ad. A kötelező kamarai regisztráció nyomán létrejött adatbázisból részletes és naprakész információ nyerhető a gazdálkodó szervezetekről, mely megkönnyíti a gazdasági folyamatok elemzését, így irányt mutat a gazdasági fejlődés eléréséhez. A kamarai nyilvántartás elősegíti az üzleti forgalom biztonságát, mind a vállalkozások egymás közti, mind a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokban is. A lokális gazdaság fejlődésének elősegítése és a helyi vállalkozások általános érdekeinek képviselete érdekében a kamara részt vesz a döntés-előkészítésben, illetve szerepet vállal a közszolgáltatások fejlesztésében és ellátásában. A BKIK a vállalkozások nemzetközi megjelenését kereskedelemfejlesztési eszközökkel – kiállításokon, vásárokon való megjelenéssel, szakma-specifikus kiadványokkal, beszállítói programok és nemzetközi konferenciák szervezésével – segíti elő. A nemzetközi kapcsolatok erősítése érdekében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közvetítésével és elnökségével jött létre 2010 nyarán a Duna Menti Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (Danube Chambers of Commerce Association, DCCA) is, amely közvetetten számos ország vállalkozásait tömörítve a határokon átnyúló, közös társadalmi-gazdasági érdekek elősegítésén keresztül kíván bekapcsolódni az európai Duna Stratégiába.

Baross Kereskedelemfejlesztési Iroda A Baross Kereskedelemfejlesztési Iroda az alábbi szolgáltatásokat kínálja: kereskedelmi (kül-, belkereskedelem, vám, pénzügyi) tanácsadás, vállalkozásindítási tanácsadás, ágazati üzletember találkozók, szakmai konferenciák, szakmai tanfolyamok, továbbképzések, szakmai vásárlátogatás szervezése, jogszabályfigyelő szolgáltatás

Budapesti Békéltető Testület A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében a fogyasztói jogviták elbírálásában bírósági eljárás helyett a Budapesti Békéltető Testület is igénybe vehető. Az ügyek elbírálását a Testület független és pártatlan tagjai végzik, akik legkülönbözőbb területeken szerzett tapasztalataikkal és szakértelműkkel segítik a fogyasztókat és a vállalkozásokat jogvitájuk rendezésében. Az eljárás ingyenes, és átlagosan 40-60 napot vesz igénybe. Magyarországon a Budapesti Békéltető Testület kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az határon átnyúló, online adásvételi vagy szolgáltatási szerződésekből fakadó fogyasztói jogviták elbírálására.

Okmányhitelesítő Iroda Származási bizonyítvány, kereskedelmi számla, egyéb kereskedelmi okmány hitelesítése, ATA Carnet hitelesítés.

Oktatás, szakképzés A BKIK Oktatási Osztálya a gazdasági élet igényei szerint szervez OKJ-s és felnőttképzéseket, tájékoztató előadásokat, továbbá ellátja a kamara törvényi felhatalmazáson alapuló szakképzési feladatait is:

szakmai záróvizsgák bizottságaiba elnöki, illetve tagi delegálás szintvizsgáztatás lebonyolítása Szakma Kiváló Tanulója Verseny elődöntőjének lebonyolítása szakképzési tanácsadó hálózat működtetése tanulószerződések kötése, ellenőrzése, nyilvántartása gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése

Pályázatfigyelő A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara honlapján folyamatosan frissülő pályázatfigyelő található. Az országos Kamarai Pályázat- és Rendezvényfigyelő Rendszert a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üzemelteti.

Széchenyi-kártya ügyintézés A Széchenyi Kártya a már működő mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Az önkéntes kamarai tagok részére az ügyintézés térítésmentes.

Választottbíróság Ha a cégek közötti szerződés erről rendelkezik, jogvita esetén a bírósági utat kiválthatja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság eljárása is. Ez a megoldás általában olcsóbb, mint a bírósági út, ha pedig a felek kikötik, hogy gyorsított eljárásban is tárgyalható az ügy, akkor a kijelölt egyesbíró a benyújtott iratok alapján 3 hónapon belül meg is hozza az ítéletet.

Mediáció A Polgári Perrendtartás értelmében a vállalkozásoknak egymás közötti jogviták esetében a keresetlevél benyújtása előtt meg kell kísérelniük a jogvita peren kívüli rendezését. Ebben segít a BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztálya. A mediációs folyamat, amely a felek által kölcsönösen elfogadható megállapodás elérésére irányul, legfeljebb 4 hónapot vehet igénybe.

Kiállítások, vásárok A BKIK folyamatosan szervez általános és speciális ágazati témákban konferenciákat, előadásokat, workshopokat és üzletember-találkozókat. Ezek a rendezvények a vállalkozások kereskedelmi kapcsolatainak kiépítését segítik elő.

Építőipari Regisztrációs Iroda