Gróf iktári Bethlen Domokos (1810. március 15. – Hetzendorf /ma Bécs, Meidling/,1892-ben Bécs 12. kerületével, Meidlinggel egyesített Hetzendorf 1866. március 10.) császári és királyi kamarás, a Szent János-rend lovagja, a magyar nyelvű elméleti közgazdasági irodalom első szerzője.
Élete Bethlen Gábor fejedelem testvérének, Istvánnak egyenes ági leszármazottja, Bethlen Sámuel és Simén Klára fia, Erdély leggazdagabb birtokosainak egyike volt. Apját korán elvesztette; a jó gazdasszony hírében álló anyja nevelte. Kolozsvári tartózkodása idején a Pergő Celesztin-féle színtársulatot anyagilag is támogatta, de politikailag is kiállt mellettük a német társulatot pártoló guberniummal szemben. Egyike volt a kolozsvári vívóiskola alapítóinak. Az 1834. évi erdélyi országgyűlésen Kolozs vármegye küldötteként vett részt, ekkor még liberálisként. Az 1841-es és 1847-es országgyűlésre azonban már a konzervatívok pártját gyarapította; közben Bécsbe költözött, ahol házat is vett. Felesége Wesselényi István lánya, Zsuzsanna volt, aki gyermektelen lévén elvált tőle, hogy lehetőséget adjon férjének az újranősülésre és az utódokra. Bethlen Domokos azonban nem nősült meg, és halálával kihalt az iktári Bethlen család. 280px|bélyegkép|Az iktári Bethlenek kriptája Kolozsváron, a Házsongárdi temetőben Mauzóleuma a kolozsvári Házsongárdi temetőben van. Az ő megrendelésére épített kriptát az iktári Bethlen család számára a legfrissebb adatok szerint nem Ybl Miklós tervezte, hanem az Ybllel kortárs fővárosi építész, műegyetemi tanár, Szkalnitzky Antal akadémikus.Iktári Bethlen-kripta a kolozsvári Házsongárdi temetőben. (Kertek, Iktári Bethlen kripta, 510.) A szentélyben és belül a kriptában nyolc koporsó (egy üres) található, itt nyugszanak: Bethlen Domokos (1810–1866), és húga iktári Bethlen Kata (1814–1871) grófnő, és első házasságából származó fia: Kornis Ádám (1832–1868); ide 1868 szeptemberében újratemetve gróf Bethlen Sámuelné Simén Klára (1781–1845); Bánffy György gróf (1843–1929) felesége, báró Bánffy Irma (1851–1875); nagybarcsai Barcsay Tamás (1868–1936) és Muzsay Kálmánné Nika Mária (1880–1975). A kripta déli és nyugati fala előtt a Bánffy család tagjai temetkeztek: Az épület déli fala mentén az első sírban gróf Bánffy Miklós (1801–1894) nyugszik, mellette pihen fia, Bánffy György (1843–1929), majd Bánffy Miklós (1873–1950) író, politikus sírja következik. A kripta nyugati fala előtt temetkezett Bethlen Kata és Bánffy Miklós lánya, a későbbi Berchtold Richárdné Bánffy Erzsébet (1841–1913). Építtető: Iktári Bethlen Domokos gróf (1810–1866), épült Szkalnitzky Antal tervei alapján. Neoromán kriptájának homlokzatán a családi címer, rajta két átlőtt nyakú hattyú látható. Eredetileg az épület az 1866-ban elhunyt Bethlen Domokos és húga, az 1871-ben elhalálozott gróf Bánffy Miklós főispán neje, Bethlen Kata mauzóleuma, de ide temetkezett nagyrészt a Bánffy család is.
Munkássága A nemzeti jólétről című műve (Bécs, 1831; reprint kiadása Budapest: Aula, 2003. Magyar Közgazdasági Klasszikusok sorozat), amelyet I. Gr. B. D. kezdőbetűkkel jelzett, az úgynevezett főúri reformirodalom egyik első példája, egyben az első magyar nyelvű tudományos igényű közgazdasági könyv. Ebben német források (Johann Friedrich Eusebius Lotz és Karl Heinrich Rau) alapján többek között Adam Smith elméletét tárgyalja. A láthatatlan kéz elméletét csak bizonyos korlátozással fogadja el: „azon régula pedig, hogy az egyes emberek jólléte elősegélése által, a közönséges jóllét is megalapíttatik, és mozdítódik elő, csak azon szoros meghatározás alatt lesz foganatos, ha az igazgatás az emberi haszonkeresést, mihelyt az a mások jóllétét a maga hasznának fel akarja áldozni, mérsékli, a maga törvényes határára visszautasítja, s annak az egészre befolyható káros következését megakadályoztatja.”
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar történelmi személyek Domokos Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek Kategória:1810-ben született személyek Kategória:1866-ban elhunyt személyek