Az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság (Oroszországi SZSZSZK vagy OSZSZSZK; oroszul: Росси́йская Сове́тская Федерати́вная Социалисти́ческая Республика; másként Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztársaság, OSZFSZK, Oroszországi Szovjetköztársaság, Oroszországi Föderáció vagy egyszerűen Oroszország) a leghosszabb ideig fennálló kommunista állam. 1917-től 1922-ig, az oroszországi polgárháború idején Szovjet-Oroszország néven független, majd 1922-től a Szovjetunió legnagyobb és legnépesebb tagállama az unióból történt kilépéséig, 1991-ig. A Szovjetunió felbomlásának időszakában rövid ideig, 1990-ben és 1991-ben az Oroszországban hozott törvények elsőbbséget élveztek a Szovjetunióban hozottakhoz képest. A fentebb említett ok miatt az utolsó két évben igen nehéz volt a végrehajtó és az ítélkező hatalom működése. Az Oroszországi SZSZSZK aszimmetrikus föderáció volt a szovjet föderáción belül: területén 1989 végén más közigazgatási egységek mellett nemzetiségi alapon szervezve 16 kisebb-nagyobb autonóm köztársaság, 5 autonóm terület és 10 autonóm körzet létezett. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották. Az Oroszországi SZSZSZK fővárosa Moszkva volt, jelentős városa volt még Leningrád, Novoszibirszk, Szverdlovszk, Gorkij, Kazán és Ufa.
Az Oroszországi SZSZSZK gazdasága a nehéziparra koncentrálódott, a Szovjetunió áramtermelésének több mint 60%-át adta. 1961-re a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelő nagyhatalma lett, köszönhetően az új Volga-uráli és szibériai olajmezők felfedezésének. Termelésében csupán az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia előzték meg. 1974-ben 475 felsőoktatási intézmény működött az országban, ahol 23 941 000 diák 47 nyelven tanulhatott. A területileg szervezett közegészségügyi szolgáltatások hálózata egészségügyi ellátást biztosított. 1985 után, a Gorbacsov-féle "peresztrojka" kormányzás alatt az ország gazdaságát sikerült talpra állítani, amely az 1970-es évek vége óta, Leonyid Brezsnyev kormányzása alatt a stagnálás jeleit tudta csak kimutatni.
Az Oroszországi Szovjetköztársaság 1917. november 7-én (régi naptár szerint október 25-én), az októberi forradalom alatt jött létre mint szuverén állam és a világ első államszocialista országa. Az első alkotmányt 1918-ban adták ki. 1922-ben, az Orosz SZSZSZK, az Ukrán SZSZK, a Belorusz SZSZK és a Kaukázusontúli SZSZSZK megalapították a Szovjetuniót. Az 1977-es szovjet alkotmány kimondta, hogy "a tagköztársaságok szuverén [...] államok, amelyek egyesültek [...] a Szovjetunióban" és "minden tagköztársaságnak joga van következmények nélkül kiválni az unióból".Article 72 1990. június 12-én a Népbiztosok Kongresszusa elfogadta az állami szuverenitás nyilatkozatát, meghatározták a hatalmi ágak szétválasztását (a szovjet kormányzási forma helyett), létrehozták az orosz állampolgárságot és utat engedtek az unióból való kiválásnak. 1991. június 12-én Borisz Jelcint (1931–2007) választották meg a ma is fennálló Oroszországi Föderáció első elnökének.
Az 1991-es augusztusi puccs volt az utolsó lépés a Szovjetunió megszűnését illetően. 1991. december 8-án, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország államfői aláírták a Szovjetunió megszüntetéséről szóló nyilatkozatot. A megszűnést az a három utódállam kiáltotta ki, amelyek eredetileg alapító tagköztársaságok voltak (a Kaukázusontúli SZSZSZK 1936-ban megszűnt, a helyén létrejött Grúz, Örmény és Azerbajdzsáni SZSZK nem lettek hivatalos alapító tagköztársaságok), helyette létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK). 1991. december 12-én a Legfelsőbb Szovjet (az Oroszországi SZSZSZK parlamentje) is elfogadta a döntést. Ugyanekkor az Oroszországi SZSZSZK hatályon kívül helyezte a Szovjetunió létrehozásáról szóló szerződést és de facto kikiáltotta Oroszország függetlenségét a Szovjetuniótól és megszakította a kapcsolatot a többi szovjet szocialista köztársasággal.
1991. december 25-én Gorbacsov, mint a Szovjetunió elnökének (és a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárának), lemondását követően az Orosz SZSZSZK-t átnevezték Oroszországi Föderációvá, amivel Borisz Jelcin ismét létrehozott egy független Oroszországot.The names Russian Federation and Russia are equal since 25 December 1993 Éjfélkor levonták a Szovjetunió zászlaját a moszkvai Kreml tornyairól, másnap, december 26-án formálisan is megszűnt a Szovjetunió. A Legfelsőbb Szovjet, amely akkor a Szovjet parlament egyetlen működő kamarája volt (a másik kamara, a Szovjetek Uniója már akkor elveszítette működési lehetőségét, amikor a kiváló tagköztársaságok visszahívták képviselőik többségét) felfüggesztette a működését. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország bejelentette, hogy átveszi a felbomlott központi szovjet kormány jogait és kötelezettségeit, ideértve az ENSZ-tagságot és a Biztonsági Tanácsban való állandó tagságot, de eredetileg nem kívánta átvenni a Szovjetunió külföldi adósságait és eszközeit (az egykori Szovjet Vörös Hadsereg és a nukleáris fegyverek) a kormány kezében maradtak.
Az 1978-as orosz alkotmányt többször módosították, hogy tükrözze a demokráciára, a magántulajdonra és a piacgazdaságra való áttérést. Az alkotmányos válság után 1993. december 25-én hatályba lépő új orosz alkotmány teljesen eltörölte a szovjet kormányzati formát, és azt egy félig elnöki rendszerrel váltotta fel.
Elnevezése Amikor 1917. november 7-én (a régi orosz naptár szerint október 25-én) az októberi forradalom eredményeként létrejött az oroszországi szovjetköztársaság, a hivatalos elnevezéséről még nem döntöttek. Az új hatalom ellenzőinek körében használatos volt a Szovgyepija gúnynév, ami a "(munkás-, paraszt- és katona-)küldöttek tanácsa" (szovjet gyeputatov) kifejezésből alkotott mozaikszó.
A III. Összoroszországi Szovjetkongresszus 1918. január 25-én az ország hivatalos elnevezését Oroszországi Szovjetköztársaságra változtatta.Конституции РСФСР 1918 г. (in Russian). Hist.msu.ru. Retrieved on 22 June 2011. 1918. július 10-én, az első orosz alkotmányban az Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság (OSZSZSZK) elnevezést határozták meg.Soviet Russia information . Russians.net (23 August 1943). Retrieved on 22 June 2011.
Az OSZSZSZK-t idegen államok először 1920-ban ismerték el: Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia a tartui béke egyik feltételeként ismerték el a kommunista államot. A sorhoz később csatlakozott a rövid életű 1919-es Ír Köztársaság.Carr, EH The Bolshevik Revolution 1917–23, vol 3 Penguin Books, London, 4th reprint (1983), pp. 257–258. The draft treaty was published for propaganda purposes in the 1921 British document Intercourse between Bolshevism and Sinn Féin (Cmd 1326).
Az OSZSZSZK 1922. december 30-án három másik szovjetköztársasággal megalapította a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét, vagyis a Szovjetuniót. A tagköztársaságok hivatalos elnevezését az 1936-os szovjet alkotmány módosította úgy, hogy a népnév után a "szovjet" és a "szocialista" jelzők következtek, kivéve az OSZSZSZK-t, amelynek elnevezésében e két szó közé a "szövetségi" jelző is szerepelt (Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság).
1991. december 25-én, a Szovjetunió felbomlása során (valójában december 26-án) a köztársaság hivatalos elnevezése Oroszországi Föderáció lett.Chronicle of Events . Marxistsfr.org. Retrieved on 22 June 2011. Ezt a nevet 1992. április 21-én iktatták be az 1978-ban kiadott alkotmányba annak módosításával, majd ugyanez került be az 1993-as alkotmányba is.
Földrajz Az Oroszországi SZSZSZK teljes területe 17 125 200 km² volt, ezzel a legnagyobb volt a tagköztársaságok között déli szomszédja, a Kazah SZSZK előtt.
Az Oroszországi SZSZSZK nyugaton Lengyelországgal, Skandináviában Norvégiával és Finnországgal, Ázsiában pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (Észak-Korea),a Mongol Népköztársasággal (Mongólia) és a Kínai Népköztársasággal (korábban a Kínai Köztársasággal; 1911–1949) volt határos. A Szovjetunión belül Európában az Ukrán SZSZK (ma Ukrajna), a Belorusz SZSZK (ma Fehéroroszország), az Észt SZSZK (ma Észtország), a Lett SZSZK (ma Lettország) és a Litván SZSZK (ma Litvánia), Ázsiában az Azerbajdzsáni SZSZK (ma Azerbajdzsán), a Grúz SZSZK (ma Grúzia) és a Kazah SZSZK (ma Kazahsztán) rendelkezett közös határral az Oroszországi SZSZSZK-val.
Az Oroszországi SZSZSZK területének nagyjából 70%-a nagy kiterjedésű síkságból állt, hegyvidéki és tundrás földterületek elsősorban Közép-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Szibériában feküdtek. A terület ásványi erőforrásokban gazdag, beleértve a kőolajat, a földgázt és a vasércet.
Történelme
Korai évek (1917–1920) A szovjet kormány 1917. november 7-én hatalomra került, közvetlenül azután, hogy az ideiglenes orosz kormányt, amelyet a szociáldemokrata Alekszandr Kerenszkij irányított, és amely az Orosz Köztársaságot kormányozta, az októberi forradalom megdöntötte. Az államot, amelynek hivatalos neve nem volt, a szomszédos országok még öt hónapig nem ismerték el és nem vettek fel diplomáciai kapcsolatot.
1918. január 25-én, a harmadik Minden Oroszok Szovjet Kongresszusán az el nem ismert államot Orosz Szovjetköztársaságnak nevezték el. 1918. március 3-án aláírták a breszt-litovszki békét, amely véget vetett a háborúnak a keleti fronton. A békében Németország hatalmas keleti területekkel gyarapodott, ahol saját bábállamokat kezdett kialakítani. 1918. július 10-én az új orosz alkotmány megváltoztatta az ország elnevezését Oroszországi Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaságra. 1918-ban még több állam szakad ki és függetlenedett a polgárháború alatt, így jóval lecsökkent a bolsevikok uralta terület.
1920-ban az Oroszországi SZSZSZK-t a tartui békében Finnország, Észtország, Lettország és Litvánia ismerte el.
1920-as évek bélyegkép|Az OSZSZSZK 1922-ben bélyegkép|Az OSZSZSZK 1924-ben bélyegkép|Az OSZSZSZK 1929-ben 1922. december 30-án, az első Szovjetunió Kongresszusán, Oroszország az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársasággal és a Kaukázusontúli Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasággal együtt megalapították a Szovjetuniót. A szerződést az 1924-es szovjet alkotmány is tartalmazta, amelyet 1924. január 31-én fogadtak el a Szovjetunió Tizedik Kongresszusán.
Az Oroszországi SZSZSZK 1925. évi alkotmányának 1. fejezetének 3. bekezdése a következőt állapította meg:Constitution (Basic Law) of the Russian Socialist Federative Soviet Republic (approved by Twelfth All-Russian Congress of Soviets on 11 May 1925).Az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság népeinek akaratával, akik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét hozták létre a Szovjetunió Tizedik Kongresszusán. Az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság, amely a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének a része, az Alkotmányának 1. cikkelye szerint a hatalmi szervezeteket átadja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának.
1930-as évek bélyegkép|Az OSZSZSZK 1936-ban 1932-33 folyamán, a nagy éhínség idején az Oroszországi SZSZSZK lakosai is szenvedtek az élelmiszerhiánytól. A legsúlyosabban érintett területek a Volga mente; az Észak-Kaukázus; az Urál; a Krím; Nyugat-Szibéria; és a Kazah ASZSZK. 1936. december 5-én elfogadták az ország sztálinista alkotmányát, amely jelentősen megváltoztatta az OSZSZSZK területét. A Kazah ASZSZK és a Kirgiz ASZSZK tagköztársaságok lettek, mint Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság (ma Kazahsztán) és Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság (ma Kirgizisztán). A Kara-kalpak ASZSZK az Üzbég SZSZK (ma Üzbegisztán) része lett.
Az OSZSZSZK nevét az 1937-es orosz alkotmány véglegesítette, mint Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaság.
1940-es évek bélyegkép|Az OSZSZSZK 1940-ben 1943-ban a Karacsáj Autonóm Területet Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) személyes utasítására szüntették meg. A karacsájokat ekkor Közép-Ázsiába száműzték a Náci Németországgal való együttműködés feltételezése miatt a második világháború alatt (1941–1945), területüket a Grúz SZSZK-ba olvasztották.