A polgári jogban a szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki.
Története A szövetkezetek az ipari forradalom idején jöttek létre Nagy-Britanniában, köztük a legelső az 1844-ben alapított Rochdale-i szövetkezet volt. Ez a társulati forma nélkülözte a korabeli gazdasági társaságok profitérdekeltségű elemeit, fő elve a szolidaritás, demokratikus igazgatás megteremtése volt. A Rochdale-i szövetkezet, angolul co-operative, fogyasztási típusú szervezet volt, segített a tagoknak boltot nyitni, lakáshoz jutni, vásárolni. Nem a tőkenyereség volt a lényeg – mint például a részvénytársaságoknál, hanem a közös munka megteremtése, és ezáltal a hatékonyság javítása, a tagok biztonságának és társadalmi szükségleteinek kielégítése. A profit termelés csak másodlagos szerepet játszott, ezért nem beszélhetünk a szövetkezetekkel kapcsolatban gazdasági társaságról. thumb|Hangya Szövetkezet Központja – Siménfalva bélyegkép|jobbra|Egy angol hitelszövetkezet Manchester belvárosában. A szobor Robert Owent, a szövetkezeti mozgalom úttörőjét ábrázolja.
Rochdale-i elvek 1934. szeptember 4-én Londonban kongresszust tartott a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége, ahol 7 alapelvet fogadtak el, ezek az úgynevezett Rochdale-i alapelvek.
Ezek az elvek határozták meg, hogy egy társulás szövetkezetnek minősül-e vagy sem. A szövetkezeteknek ezt a 7 elvet biztosítaniuk kellett működésük folyamán.
Párizsi kongresszus 1937-ben újabb kongresszus kezdődött, ekkor Párizsban. Kötelező és fakultatív elveket hoztak létre. Kötelező elvként határoztak meg: nyitott tagság elve demokratikus igazgatás elve visszatérítés a vásárlás arányában korlátozott tőkekamat elve Fakultatív elvek: politikai és vallási semlegesség készpénzre történő eladás szövetkezeti továbbképzés önkéntes szövetkezés elve piaci árusítás elve
Bécsi kongresszus 1966-ban a bécsi kongresszuson két új elvet fogadtak el: közös szolgáltatások biztosítása nemzetközi együttműködés a szövetkezetek között
Az 1995-ös Manchesteri kongresszus 1995-ben Manchesterben megtartott irányadó szövetkezeti konferencián összefoglalták és újrafogalmazták az első szövetkezet megalapítása óta létrehozott alapelveket, megfogalmazták a szövetkezet definícióját.
7 alapelv: önkéntesség és nyitott tagság elve demokratikus tagi ellenőrzés tagok gazdasági részvétele autonómia és függetlenség oktatás, képzés szövetkezetek közötti együttműködés közösség iránti elkötelezettség
6 szövetkezeti érték: önsegély egyenlőség egyéni felelősség demokrácia igazságosság szolidaritás
Szövetkezet definíciójának meghatározása: A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önként egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozások útján megvalósítsák.
A magyarországi szövetkezetek története bélyegkép|jobbra|Egy angol fogyasztási szövetkezet bevásárló kirendeltsége.
Először az 1875. évi XXXVII. tv. szabályozta szövetkezeteket, gazdasági célú személyegyesülésként definiálva azt. Károlyi Sándor gróf, a hazai szövetkezeti mozgalmak kezdeményezőjének javaslatára, az 1870-es évektől kezdődően fogyasztási- és hitelszövetkezetek alakultak, köztük az 1898-ban alapított, legnagyobb taglétszámmal rendelkező Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, a Hangya, mely mezőgazdasági és ipari termékek beszerzésével és értékesítésével foglalkozott.Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta, Madách-Posonium kiadó, 1994, A Hangya taglétszáma 1914-ben megközelítőleg 200 000 volt.
E nagy jelentőséggel bíró, erős szövetkezeti mozgalmakat 1947-ben az új szövetkezeti törvény szerint fokozatosan kezdték beterelni az állami ellenőrzés alá, a kibontakozó szocialista diktatúra a szövetkezeti mozgalmak államosítását és az erőszakos szövetkezetesítést tűzte zászlajára, eredményeként 1949-1961 között a mezőgazdasági művelés alá vont földterületek közel egésze a termelőszövetkezetek kezelésébe került. Tagjai a korábbi saját földjükön a szövetkezet javára végeztek munkát.
Az erőszakos szövetkezetesítés rossz emlékeket hagyott a gazdálkodókban, akik a rendszerváltás után már nem akartak szövetkezetekben maradni, ezért tömegesen kiléptek. Emellett a rendszerváltás utáni években, majd 1998 és 2002 közötti, az első Orbán-kormány és Torgyán József minisztersége idején a még sikeresen gazdálkodó termelőszövetkezetek folyamatos, általában jogszabályokon keresztül érvényesülő támadásokat szenvedtek el.http://www.mosz.agrar.hu/szovetkezes Ennek nyomán a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy része felszámolás alá került.
Alapelvek A nyitott tagság elve Megkülönböztetés nélkül bárki csatlakozhat a szövetkezethez, csak az alapszabálynak kell megfelelnie. Létezhetnek korlátozások: természetszerűleg zárt szövetkezetek – pl. lakásszövetkezetek, vagy jogszabály előírhatja a tagok minimális számát – Magyarországon 7 tag.
Demokratikus igazgatás elve A szövetkezet a tagok által irányított és ellenőrzött szervezet, a tagoknak aktív szerepük van a vezetésben, döntéshozatalban és az ellenőrzésben. Garanciális szabály: egy tag – egy szavazat, szemben például más gazdasági társaságokkal.
Visszatérítés a vásárlás arányában elve Az osztalék korlátozását jelenti, a szövetkezet elsődlegesen munkára alapul, nem tőkebefektetésekre, így a személyes közreműködés a döntő az osztalék kifizetésekor, szemben például a részvénytársasággal, ahol nincs is személyes munkavégzés.
Korlátozott tőkekamat elve Hasonló, mint a fenti alapelv, a szövetkezetnél is van vagyoni hozzájárulás, ám ez másodlagos a személyes munkavégzés mellett, ugyanakkor azonban természetesen a befizetett vagyoni összeget is figyelembe veszik az osztalék kifizetésekor.
Politikai és vallási semlegesség A szövetkezetek nem szerveződnek politikai mozgalmak, vallások zászlaja alatt, nem képviselhetnek politikai nézeteket, nem csatlakozhatnak egyetlen egyházhoz sem.
Készpénzre történő eladás A csere nem meghatározó eleme a szövetkezetnek, a szövetkezet is a modern pénzpiacok szereplője, így készpénzben ad el és készpénzben vásárol.
Szövetkezeti továbbképzés előmozdítása A tagoknak továbbképzést szervez a szövetkezet, ezek lehetnek szakmai képzések, de kulturális szolgáltatások is, például könyvtár. Lényege, hogy segítse az eredményességet és a társadalmi előmenetelt.
Alapítása Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám húsz százalékát. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.
Alakuló közgyűlés A szövetkezet alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. Az alakuló közgyűlés kimondja a szövetkezet megalakulását elfogadja a szövetkezet alapszabályát megválasztja a szövetkezet ügyvezető elnökét vagy igazgatóságának elnökét és tagjait megválasztja a szövetkezet felügyelő bizottságának elnökét és tagjait
Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban valamennyi alapító tag egyetértő szavazatára van szükség nyílt szavazással hozza meg
Alapszabály Az alapszabály a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Az alapszabálynak tartalmaznia kell: szövetkezet célját szövetkezet cégnevét, székhelyét, főtevékenységét részjegy névértékét, az egy tag által jegyezhető részjegyek számát, a részjegytőke alapításkori nagyságát tagok jogait és kötelezettségeit szövetkezet működésének időtartamát, ha határozott időre alapítják tagfelvétel és kizárás szabályait
Megszűnése A szövetkezet megszűnik, ha az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli, vagy jogutódlással való megszűnését a tagjainak száma 7 fő alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be új tagot a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja a bíróság megszünteti, felszámolási eljárás során.
Szervezete Legfőbb szerv A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. Hatáskörébe tartozik: alapszabály módosítása igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása beszámoló elfogadása döntés szövetkezeti szövetségbe történő belépésről döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
bélyegkép|Éves rendes közgyűlés egy angliai szövetkezetnél, 2005.
Operatív szerv A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre választja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.
A szövetkezet vezető tisztségviselői: az igazgatóság elnöke és tagjai, illetőleg az ügyvezető elnök. Vezető tisztségviselőnek csak nagykorú természetes személy választható. Nem lehet vezető tisztségviselő: aki nem tagja a szövetkezetnek akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó gondnokság vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg.
Megszűnik a vezető tisztségviselő megbízatása megbízatás időtartamának lejártával vezető tisztségviselő halálával lemondással közgyűlés általi visszahívással tagsági jogviszony megszűnésével
Felügyelő bizottság A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.
A felügyelő bizottság szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat az igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést büntető feljelentést tesz a szövetkezet vezető tisztségviselője ellen.
Tagsági jogviszony A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor keletkezik. A tag alapvető joga: részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen tisztséget viseljen a szövetkezetben A tag alapvető kötelessége, hogy teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében védje a szövetkezet vagyonát.
Vagyoni hozzájárulás