Endrei Zalán, született Ehmann Ödön (Vért, 1870. október 31. – Sátoraljaújhely, 1933. december 24.) zsidó származású magyar színész, esztéta, irodalomtörténész, történész, író, újságíró.

Élete Ehmann József és Rabel Laura fiaként született szegény zsidó családban. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak elvégzése után a magyar irodalomtörténet régebbi korszakainak körébe vágó tanulmányokat tett közzé. Külföldi tanulmányút után Budapesten a Népszínházhoz szerződött, majd visszavonult a színészettől és csak irodalommal foglalkozott. Különböző budapesti lapok munkatársa volt. Népszerűekké váltak magyar antológiái és Tulipánkert című dalgyűjteménye. Sajtó alá rendezte Vörösmarty Mihály összes költői műveit (1907). A nagyközönség számára írta A világ történelme című ötkötetes munkáját és A magyar irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig című művét. Szerkesztette Az angol- és A magyar nyelv szótárát is. Történeti drámái A névtelen jegyző című szomorújáték és a Magyar Tudományos Akadémia által jutalomban részesített Ilona királynéEndrei, Zalán (1898): Ilona királyné : történelmi tragédia öt felvonásban. Magyar történeti színműtár (5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. című történeti dráma. Magyarra fordította és átdolgozta Andersen és a Grimm fivérek meséit, lefordította Shakespeare Othelloját. Egy regénye Becsmérelt szenvedély címmel jelent meg.

Műveinek listája

Becsmérelt szenvedély (regény), Ungvár, 1896 Ilona királyné (történeti dráma), Budapest, 1898 Mátyás király élete és halála, Budapest, 1903 A régi magyar költészet remekei. Kisfaludy Károlyig (versgyűjtemény), Budapest, 1903 A magyar költészet remekei. Kisfaludy Károlytól napjainkig, Budapest, 1903 A magyar irodalom története a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig, Budapest, 1903 Petőfi Sándor összes költeményei, Budapest, 1903 Tulipánkert. 48 nemzeti dal és gondolat, Budapest, 1906 Vörösmarty Mihály összes költeményei (életrajzzal ellátva), Budapest, 1907 Az angol és a magyar nyelv szótára (angol–magyar részt írta, társszerző: E. W. James), Budapest, 1907 A névtelen jegyző (szomorújáték), Budapest, 1915

Műfordításainak, átdolgozásainak listája Othello, a velenczei mór (szomorújáték, írta William Shakespeare), Budapest, 1899 (A Fővárosi Színház Műsora-sorozat 50.) Faublas lovag (írta Jean-Baptiste Louvet de Couvrai, 5 kötet), Budapest, 1900 Saingatti Casanova Jakab emlékiratai (4 kötet), Budapest, 1901–1905 Tarasconi Tartarin (regény, írta Alphonse Daudet), Budapest, 1903 A világ vége (írta Camille Flammarion), Budapest, 1903 Tíz millió év múlva (írta Camille Flammarion), Budapest, 1903 Vörös lovag (May Károly után), Budapest, 1903 A szerelem mámorai (regény, írta Georges Ohnet), Budapest, 1903 A világ történelme (5 kötet), Budapest, 1906–1908 (több szerző műve alapján szerkesztés, átdolgozás) Csodaszép tündérmesék, Budapest, é. n. (1910-es évek) Andersen meséi, Budapest, é. n. (1910-es évek) Bechstein regéi, Budapest, é. n. (1910-es évek) A legszebb Grimm mesék, Budapest, é. n. (1910-es évek) Betti néni (írta Honoré de Balzac), Budapest, 1930 (4 kötet 2 részben, Balzac mesterművei-sorozat)

Jegyzetek

Források

, VII. kötet, Budapest, 1990, 360–362. hasáb

Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar esztéták Kategória:Virtiek Kategória:Sátoraljaújhelyiek Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok