Melles Emil (Napkor, 1857. március 16. – Budapest, 1932. március 19.) görögkatolikus parókus, plébános és főesperes. A Révai nagy lexikon munkatársa.
Életpályája Szülei: Melles Demeter/Dömötör áldozópap (1829–1917)Édesapja gyászjelentése és Karczub Jolán voltak (1836–1897).Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. állami halotti akv. 526/1932. folyószám alatt. A gimnáziumot Ungváron és Szatmárnémetiben végezte el. Teológiai tanulmányait Ungváron és Esztergomban tanulta (1874–1878). 1878–1881 között püspöki helyettesi titkár volt Ungváron. 1879. december 3-án pappá szentelte Pásztélyi Kovács János a Munkácsi egyházmegyében. 1881–1898 között kisdobrai helyettes lelkész volt. 1887–1888 között az ungvári Görög Szertartási Katolikus Hitszónok folyóirat szerkesztője volt. 1890–1899 között a Bodrogközi Esperesi Kerület esperesévé nevezték ki.
1893–1905 között a Szent Kereszt Naptára szerkesztőjeként dolgozott. 1898–1905 között Szatmárnémetiben parókus volt. 1900–1905 között Szatmári főesperes, 1900-tól a Görög Szertartás Katholikus M-ok Országos Bizottságának Szatmár vármegyei elnöke lett. 1905-ben az első budapesti görögkatolikus lelkész és szekszárdi címzetes apát lett. 1905-ben megszervezte a Szegényház téri (ma: Rózsák tere) egyházközséget, melynek 1932-ig parókusa volt. 1909. szeptember 1-én a Szentszék engedélyével egyházközségében áttért a Gergely-naptár használatára. 1910. október 16-án az ó-egyház szláv nyelv helyett bevezette a görög lit. nyelvet.
Az ungvári Keletben és más újságokban cikkezett a magyar lit. nyelvnek és a Gergely-naptárnak a görögkatolikus egyházban való bevezetéséért. 1912-ben a Hajdúdorogi Egyházmegyéhez került. 1913-ban Budapesti főesperes volt. 1914-ben szentszéki ülnök lett. 1929-ben magyar királyi kormányfőtanácsos lett.
Sírja Budapesten, az Új köztemetőben található (138/6-1-3/4.). bélyegkép|jobbra|207px|Melles Emil görögkatolikus áldozó-pap, egyházi író sírja Budapesten. Új köztemető: 138/6-1-3/4.
Magánélete Felesége Nátolya Ilona (?-1956) volt. Hat gyermekük született: Emil Tivadar (1881), N. Géza (1882–1961), Berta (1883), Béla István (1885–1904), Janka Ilona (1887) és Jolán Veronika (1891).
Művei A görög katolikus egyház szert-ainak értelmezése (Ungvár, 1878) A görög szert. katholikus egyház ünnepeinek értelmezése (Eger, 1878, 1899) A dicséret áldozata. Imakönyv (Ungvár, 1883) Nagy Szt. Bazil atya szent és isteni liturgiája (Debrecen, 1890) Görög szertartású katholikus liturgika (Ungvár, 1891) Vasárnapi és ünnepnapi apostolok és evangéliumok (Eger, 1892) A Szt. Bazil Társ. és annak irod. iránya (1896) Jertek imádjuk Krisztust! Görög szertartásu katholikus vagyis ó-hitű ima és énekeskönyv (1896) A naptáregyesítés (1898) Anthologion szeptember és október hónapokra (Szatmárnémeti, 1905) Az Oltáriszentség kultusza a görög katholikus egyházban (Budapest, 1929)
Jegyzetek
Források Magyar katolikus lexikon Melles Emil (1857-1932) Papi névtár
További információk A budapesti I. kerületi Magyar Királyi Állami Verbőczy István Reálgimnázium (Főgimn.) összes tanárainak és irodalmi vagy művészeti tevékenységet kifejtő végzett növendékeinek lexikona. [Összeáll. Baumgartner Alajos]. Budapest, 1927
Három évtized története életrajzokban. Szerkesztette: Gellért Imre és Madarász Elemér. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914
Kategória:Görögkatolikus egyházi személyek Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1932-ben elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek